Pluszmunka, pluszpénz

„Kacskaringós” jogszabályozás

20

Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a közszférai egységes bérezési kerettörvény, a 2017/153-as múlt esztendő júliusi hatályba lépését követően felszínre kerüljenek annak egyes buktatói, amelyek okkal váltották ki és váltják ki az érintett közszférai alkalmazottak egyik vagy a másik személyzeti kategória elégedetlenségét, tiltakozását. Amúgy időközben a kormány is rádöbbent arra, hogy nem minden van rendjén, s ímmel-ámmal megpróbált korrekciókat eszközölni. Mikor sikerült, mikor pedig nem…

Az időtállónak ígért kerettörvény kénytelen-kelletlen módosították a múlt esztendő vége felé, nevezetesen a 2017/91-es sürgősségi kormányrendelettel. Az azt szentesítő 2018/79-es törvény március végén jelent meg, amely módosításokat és kiegészítéseket is tartalmazott. Ebbe a keretbe írható az, hogy a szóban forgó törvény révén megpróbálták orvosolni azon belügyi, igazságügyi alkalmazottak túlórázásának ellentételezési módját, akik besorolandók a különleges jogállású személyek közé. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a múlt esztendő második felében a szóban forgó személyzeti kategóriába tartozó alkalmazottak (csendőrök, rendőrök, tűzoltók, börtönőrök stb.) tiltakozó akciókat bontakoztattak ki a túlórák és a különböző rendkívüli, illetve bevetési akciók megfelelő javadalmazásának érvényre juttatása érdekében. Nos, a már említett törvény szövegébe belekerült egy olyan szakasz, amely értelmében 2018. április 1-jétől kezdődően a különleges jogállású személyzet által a normális munkaprogramon kívül kifejtett rendkívüli tevékenységek esetében amennyiben nincs lehetőség a szabadnapok nyújtására, akkor az érintett alkalmazottak jogosultak lesznek alapbérük 75%-os megemelésére. Nem úgy általában, hanem arányosan a szóban forgó feltételek közt elvégzett tényleges időtartammal. A pótmunkára biztosítandó pluszpénzre a jogosultság akkor következik be, amikor a szabadnapok nyújtására 60 napon belül nincs, nem lesz lehetőség.

A belügyminiszter rendelkezett
A szóban forgó törvény előírá­saival összhangban, a Hivatalos Közlöny május 3-i számában jelent meg a belügyminiszter 2018/40-es rendelete, amely a pótmunka esetén alkalmazandó béremelések megállapítási feltételeire vonatkozik. A rendelet meghatározza, hogy mi is értendő a különleges jogállású személyzet fogalma alatt, valamint azt is, hogy melyikek a közrend és a közbiztonság terén kifejtendő különleges tevékenységek, azok, amelyek szükségessé teszik, tehetik az operatív közbelépést, beavatkozást, illetve a normális munkaprogramon kívüli különleges tevékenységet.
A rendeletben utalás van arra is, hogy a normális munkaprogramon végzett különleges tevékenységek esetében nyújtandó 75 százalékkal megemelt órabér kifizetésére a költségvetési előirányzatok korlátai között kerülhet sor. Ez rendjén is lenne, de országos viszonylatban sem nagyon van olyan hitelutalványozó, amely ne panaszkodna forráshiányra. Ez vonatkozik a belügyminisztériumra is.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.