Pillanatnyilag fegyverszünet

Folyamatos bérviszályok z állami egészségügyi szektorban

19

Az elmúlt hét folyamán nemigen volt olyan nap, amely során ilyen vagy olyan szinten ne került volna terítékre az egészségügyi szektorban kialakult bérfeszültség egyik vagy a másik vetülete, eseménye: amint az már ismeretes, a hét elején a kormány szintjén megbeszélésre került sor, a kórházak képviseletében több mint 300 kórházmenedzserrel, majd ezt követően a közösen létrehozott munkacsoport munkálataira, időközben azonban számos egészségügyi intézménynél tüntettek, csütörtökön délelőtt pedig a fővárosban a Sanitas Föderáció szervezésében nagyszabású tiltakozó akcióra került sor, amelyen mintegy 10 000-en vettek részt. A kormánypalotában fogadták a Sanitas képviselőit, s állítólag a megbeszélések során a kormány részéről olya ígéretek fogalmazódtak meg, amelyek nyomán egyelőre amolyan fegyverszünet következett be.

Talán mondanunk sem kell, hogy a tiltakozás témáját a bérek csökkenése jelentette, pontosabban a bérpótlékok zsugorítása nyomán bekövetkezett jövedelemkiesés. Ugyanakkor azt is nehezményezik, hogy a jelenlegi körülmények közepette egyes foglalkozások, illetve szakmák (például gyógyszerészek, biokémikusok, vegyészek, műszaki, gazdasági szakszemélyzet stb.) esetében nem emelkedtek a bérek, s ennek okán méltánytalan és igazságtalan bérkülönbségek jelentkeztek a márciusi jogosultságok tekintetében. A bérezés ezen vetületeivel kapcsolatosan egyébként a kórházmenedzserek is megfogalmazták fenntartásaikat. Azt Sorina Pintea tárcavezető is elismerte, hogy a bérpótlékok folyósításának szabályzatát jóváhagyó 2018/153-as kormányhatározat gyakorlatba ültetése során gondok, jelentkeztek, de a megoldást a hitelutalványozóknak, az intézményvezetőknek, a kórházmenedzsereknek kell megtalálniuk. Ez az áthárítási szándék megmutatkozott a múlt hétfőn lezajlott már említett megbeszélés során is, mint ahogy az is, hogy az egészségügyi miniszter olyan áthidaló lehetőségeket próbált „kiokoskodni”, amelyek végső soron kiskapuzást, de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy egyes törvényes előírások kijátszását jelentenék. A hét végi tüntetés révén a szakszervezetek azt szerették volna elérni, hogy az egészségügyi szektor esetében a bérpótlékoknak a 30%-os „értékhatárára” vonatkozó előírás kerüljön ki a törvény szövegéből. Ez viszont azt jelentené, hogy magát a törvényt kellene módosítani esetleg egy sürgősségi kormányrendelettel. A kormány, mindenekelőtt a munkaügyi miniszter hallani sem akar viszont a 2017/153-as közszférai bérezési törvény előírásainak módosításáról, hanem esetleg a módszertani normákat puhítanák fel. Hogy miképp, azt egyelőre nemigen tudni, csak annyit, hogy a kórházmenedzserekből álló munkacsoport csütörtökön benyújtotta a maga „konkrét megoldási” javaslatait. Azokat közölték a szakszervezeti vezetőkkel is, akik azt vállalták, hogy május 2-án, azaz holnaputánig kielemzik az abba foglaltakat és megfogalmazzák az azzal kapcsolatos maguk álláspontját is. Egyébként holnapután újabb találkozóra kerül sor, amelyen nem kizárt, hogy részt vesz a kormányfő is, legalábbis ez derült ki a Sanitas elnökének, Leonard Bărăscunak ama nyilatkozatából, amely elhangzott Viorel Ștefan kormányfő-helyettessel és Sorina Pintea egészségügyi miniszterrel való megbeszélése után, amelyre csütörtökön délben került sor. A szakszervezeti vezető hozzáfűzte azt is, hogy a tüntetés, illetve a megbeszélések nyomán némileg csökkent a feszültség, s megnyugtatónak bizonyult számukra Viorel Ștefannak ama ígérete, hogy a következő hónaptól (azaz májustól kezdődően) senkinek sem fog csökkenni a bére, mármint a februári szintekhez képest. Hogy ezt miképpen szeretné elérni a kormány, arról nem nyilatkoztak. Ugyanakkor a Sanitas elnöke szerint a tiltakozások menetrendje nem fog változni, ilyenképpen pedig május 7-én egy figyelmeztető sztrájkra kerül sor és nem kizárt, hogy május 11-én egy általános sztrájkra.

Miniszteri reakciók
A csütörtöki tömegtiltakozás kapcsán Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter azt hangoztatta, hogy a dolgok nemkívánatos alakulásában megvolt a maguk szerepük a szakszervezeteknek is, akik a törvény megjelenését követően nem tanúsítottak kellő készséget és hajlandóságot az egyeztetés vonatkozásában, mármint a bérpótlékokra vonatkozó szabályzat kidolgozását illetően. Hozzáfűzte azt is, hogy a vitatott 30% ügye nem új keletű, annál is inkább nem, mert a megelőzően hatályos 2010/284-es kerettörvény 22-es szakaszában is tételesen szerepelt az az előírás, miszerint a pótlékok, a kompenzálások, az illetmények és a prémiumok együttes összege nem haladhatja meg az alapbér 30%-át. Ezzel szemben a jelenlegi törvény előbbre lépést jelentett, hisz kikerült annak szövegéből az alapbérre vonatkozó 30%-ig terjedő értékhatár. Igen, mert jelenleg a bértömegre alkalmazandó az a 30%-os kvóta. Vasilescu szerint a problémát tulajdonképpen egy tavaly megjelent sürgősségi kormányrendelet, a 2017/9-es okozta, amely révén ugyanis eltörölték a már említett 30%-os felső határt, s bekövetkeztek olyan esetek is, amikor a pótlékok együttes értéke meghaladta az alapbérét. Ami pedig azon személyzeti kategóriákat illeti, amelyek nem sorolandók be a szakszemélyzetbe, azt hangoztatta, hogy eleve tudni lehetett: azok béreinek emelésére fokozatosan kerül sor, el egészen 2022-ig. Nagyvonalakban hasonlóképpen nyilatkozott Sorina Pintea egészségügyi miniszter is, aki azt nyomatékolta, hogy a szakszervezeti tiltakozások nem vezethetnek megoldásokhoz. Vannak olyan problémák, amelyeket közösen kell megoldani, s ennek a vonatkozásában tételesen utalt egy példára is: „A bérpótlékok szabályzójában van egy olyan előírás, miszerint egy adott pótlék folyósítására annak az időtartamnak a függvényében kerül sor, amennyiben a tevékenység kifejtésére kockázati feltételek között kerül sor. Senki sem alkalmazza ezt az előírást. Meg kell értenünk, hogy érvényt kell szerezni a normalitásnak…” Nyomatékolta azt is, hogy a közszférai bérezési törvénnyel kapcsolatosan az utóbbi három hónap során 28-szor találkozott a szakszervezeti képviseletekkel. Megemlítette, hogy a múlt hét elején létrehozott munkacsoport javaslatokat nyújtott be, azokat kielemzik, ugyanakkor azok fogják az alapját képezni a szakszervezetekkel folytatandó újabb tárgyalásoknak.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.