2020, december 3, csütörtök.
custom_html_banner1

Hirdetés

Pillanatkép a Kárpát-medencei felsőoktatásról

A magyar felsőoktatás teljes jogosultsággal működik a Kárpát-medencében, ugyanakkor számos gonddal is küzd. Ilyen például a diákok vándorlása: aki megteheti, inkább Magyarországon tanulna tovább. De az sem elhanyagolható tényező, hogy az egykori Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai gyakran még mindig ellenfelet, sőt helyenként ellenséget látnak a magyar közösségben – hangzott el a 30. Tusványoson a Lehetőségek és lehetetlenségek a jövőben az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási térben megtartott pénteki panelbeszélgetésen.

Egyetemi és főiskolai helyzet határokon innen és túl. Sok esetben ellenszélben kell haladni Fotó: Szőke Zsuzsa

Lőrinczi Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára elmondta: még mindig az a trend, hogy a Kárpát-medencében leginkább a magyarországi felsőoktatási kínálatot keresik a fiatalok, kivéve azokat, aki eleve a Kárpát-medencén túl keresik boldogulásukat.

Jó lenne megállapodni
Az államtitkár kifejtette: szükség lenne arra, hogy a magyar nemzet „őszintén” megállapodjon azokkal a környező országbeli államalkotó nemzetekkel, amelyek „államot adminisztrálnak”. Már csak azért sem ártana ezt megtenni – fejtette ki –, mert az egykori monarchia utódállamai még mindig hajlamosak ellenfelet, ellenséget látni a magyar közösségekben, száz év alatt sem sikerült megszokniuk a magyar jelenlétet. Hozzátette: a magyar államnak csak akkor van joga beavatkozni, amikor a helyi magyar szervezetek már bedobták a törülközőt.

Érdemes realistán nézni a dolgokat
Tonk Márton, a Sapientia – EMTE szenátusának elnöke ugyanakkor úgy vélekedett: érdemes realistán értékelni a jelenlegi helyzetet. Egyrészt kétségbevonhatatlan tény, hogy az erdélyi magyar demográfiai adatok csökkenő tendenciát mutatnak, és ebben egyhamar nem várható változás. Azonban a jelenlegi előrejelzések azt mutatják, hogy várhatóan egymillió fő körül fog stabilizálódni a jelenleg mintegy 1,2 millió fős romániai magyar közösség lélekszáma. Megjegyezte: az önálló – a román állam által finanszírozott – egyetemhez az erdélyi magyarságnak továbbra is joga van.
Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rek­tor­helyettese szerint a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás sikerének kulcsa a minőségben rejlik. A jó minőségű oktatási kínálat biztosításával ugyanis elejét lehet venni annak, hogy a diákok inkább Magyarországra vagy még nyugatabbra menjenek tanulni. Kiemelte: a 2011-es tanügyi törvényhez az erdélyi magyar szakemberek tevőlegesen hozzájárultak.

Alkalmazkodni tudni kell
Nagy Előd, a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem rektorhelyettese ugyanakkor úgy fogalmazott, fontos, hogy tudják felmutatni: az erdélyi magyar felsőoktatási képzések jó kezekben vannak. A MOGYE magyar tagozatának jelenlegi helyzetéről elmondta: a nehézségeiket az is okozza, hogy az egyetem székhelye Marosvásárhelyen van, ugyanis nem független az, ami velük történik a Marosvásárhely egészére vonatkozó román nemzetpolitika törekvéseitől. Kifejtette: ha a 2011-es tanügyi törvény öt-hat évvel korábban születik meg, akkor nagyobb esély lett volna arra, hogy önálló legyen a magyar tagozat.
Flóra Gábor, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese kijelentette: a lehetőségek maximalizálásának perspektívájából kell kiindulni. Akkor is, ha a törvényes keret nem támaszt eszményi feltételeket. Rugalmas alkalmazkodás és a lehetőségekkel való élés alakította ki a jelenlegi Kárpát-medencei felsőoktatási hálózatot.
Hamar Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rek­tor­helyettese Markó Bálinthoz hasonlóan úgy vélekedett: a legfontosabb az oktatás minőségének a kérdése. A magyarországi egyetemek elsősorban különböző mobilitási programjai révén tudnak segíteni a külhoni, így az erdélyi magyar diákoknak.

Kiss Előd-Gergely

Kapcsolódó cikkek:

14,239RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb