Pillanatfelvétel a köznyugdíjakról

52

Amint arról már beszámoltunk, az Országos Köznyugdíjpénztár (CNPP) statisztikájában május végén több mint 4,9 millió nyugdíjas szerepelt. Az ország lakosságának egy jelentős hányadáról van szó, az ország állandó lakosságának közel 30 százalékáról. (Amúgy ez a szám sem pontos, mert abba nincsenek belefoglaltatva azok a személyek, akik nem a köznyugdíjtörvény előírásai értelmében kerültek nyugdíjba, hanem a különleges törvények alapján.) Nos, ezen lakossági kategória tekintetében is igen színes képet festenek a statisztikai adatok.

Talán azzal kellene kezdenünk, hogy a köznyug­díj­rend­szerben több nyug­díjaskategóriát is megkülönböztetünk, s abba belefoglaltatik az a több mint 360 000 személy is, aki az egykori mezőgazdasági nyugdíjrendszerből került át az állami köznyugdíjrendszerbe. Ami pedig a nyugdíjaskategóriákat illeti: vannak korhatáros nyugdíjasok, előrehozott nyugdíjban részesülők, részlegesen előrehozott nyugdíjban, I-es, II-es és III-as rokkantsági fokú nyugdíjkategóriába sorolt személyek és utódnyugdíjasok. Legtöbben, mintegy 3,87 millióan a korhatáros nyugdíjasok táborába tartoznak, s azok havi átlagnyugdíja májusban elérte az 1497 lejt. (Amúgy májusban a köznyugdíj havi átlagértéke 1335 lej volt, azon belül a mezőgazdasági szektorból átkerülteké 563 lej.) Apropó átlagnyugdíjak: májusban a korhatáros nyugdíjasoknak a legnépesebb csoportja (592 754 fő) az volt, amely havi átlagnyugdíja 2001 és 3000 lej között volt, azt követte 522 243 fővel azok csoportja, akik havi átlagnyugdíja 1266–1500 lej között volt. Sajnos van egy viszonylag népes tábor (173 444 fő), amely esetében az átlagnyugdíj az 500 lejt sem éri el. Ugyanakkor van 25 862 olyan korhatáros nyugdíjas is, akik havi nyugdíjának a kvantuma meghaladta az 5000 lejt. Ezek szerint nagy a szórásmező, s azon belül az országos átlagos nyugdíj értéke körül gravitálók száma májusban a már említett 522 243 fő volt. Azt is meg kell említenünk, hogy a 704 lej alatti nyugdíjak kikerekítendők erre az értékre, megfelelően a nyugdíjasok szociális illetményére vonatkozó utólag módosított és kiegészített 2009/169-es törvény előírásainak. A nyugdíjkategóriák tekintetében érdekesnek tűnik, hogy a részlegesen előrehozott nyugdíjban részesülők száma nagyobb (86 835 fő), mint az előrehozott nyugdíjban részesülőké (16 245 fő). Ezt azért tartjuk érdekesnek, mert a részlegesen előrehozott nyugdíjazás a járandóság tekintetében rendszerint kedvezőtlenebb. A rokkantnyugdíjasok száma is viszonylag jelentős: májusban 478 409 fő volt, s a nyugdíjasok összlétszámában képviselt arányuk jóval nagyobb, mint az uniós tagállamok döntő többségében. Azok esetében májusban az átlagnyugdíj 562 lej volt az I-es rokkantsági fokúaknál, 715 lej a II-es rokkantsági fokúaknál és 695 lej a III-as rokkantsági fokúaknál. A nyilvántartásban szerepel továbbá 494 715 utódnyugdíjas is, akik havi átlagos járandósága májusban 700 lej volt.
A fentebb felsorolt kategóriák nyugdíjainak folyósítására májusban több mint 6,6 milliárd lejt fordítottak. Ezt az összeget a társadalombiztosítási költségvetésből kell előteremteni, legalábbis elméletileg, de az utóbbi esztendők során, egy-két kivételtől eltekintve, ez nem mindig sikerült, s az állami költségvetésből kellett szubvencionálni a társadalombiztosítási költségvetést. Így történt ez a múlt esztendőben, akárcsak az idei esztendő első öt hónapjában is, amely során a társadalombiztosítási költségvetés közel 6,8 milliárd lejes „infúzióban” részesült, s annak eredményeként az május végén „csupán” 15 millió lejes deficitet könyvelt el. (Ugyanakkor az állami költségvetés több mint 36,7 milliárd lejest.) Nos, ilyen körülmények között valóban problematikusnak bizonyulhat a nyugdíjpont értékének megemelése. Nyomatékolandó azonban, hogy a társadalombiztosítási költségvetés kiadási oldalán nem csupán a köznyugdíjra fordított összegek jelentkeznek, hanem a különleges törvények alapján megállapított nyugdíjaknak (beleértve az úgynevezett szolgálati nyugdíjakat is) egy része, valamint egyes szociális gondozási jellegű illetmények és pótlékok is. Ebben a kontextusban meg kell említenünk az utólag módosított és kiegészített 2004/578-as törvényt is, amely értelmében adott feltételek teljesítése közepette a nyugdíjast túlélő házastárs jogosult havi segélyre. Azt ugyancsak a társadalombiztosítási költségvetésből fedezik. Országos viszonylatban májusban 116 734 túlélő házastárs részesült havi segélyben, s annak átlagértéke 112 lej volt.
Hargita megyében egyébként a köznyugdíjasok száma május végén 73 649 fő volt, s azon belül mezőgazdasági nyugdíjasoké 2531. Az átlagnyugdíj értéke 1288 lej volt, a mezőgazdasági nyugdíjak esetében pedig 513 lej. Az átlagnyugdíj értéke tekintetében megyénk a középmezőny aljában helyezkedik el. A nyugdíjasok számának az alkalmazottak számához való viszonyítás tekintetében pedig igencsak kedvezőtlen a helyzet.

Hecser Zoltán

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.