Pénzintézeti értékelések

32

Március 1–15. között ismét országunkba látogatott a Nemzetközi Valutaalap (IFM) küldöttsége, élén a nemrégiben kinevezett új küldöttségvezetővel, Reza Baqirral. A szokásos rutinmisszió során számba vették a hazai gazdaság helyzetét, az állami költségvetés bevételi és kiadási oldalának a teljesülését, megbeszéléseket folytattak a kormányfővel, egyes tárcavezetőkkel, valamint különböző érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, s fogadta a küldöttséget Klaus Johannis államfő is. Ahogy azt már megszokhattuk, a küldöttség látogatását teljes diszkréció övezte, arról nem adtak ki egyetlen sajtóközleményt sem, s a román fél részéről is „szűkszavúság” mutatkozott.

Reza Baqir: Veszélybe kerülhet a gazdaság konszolidációja
Reza Baqir: Veszélybe kerülhet a gazdaság konszolidációja

Március 14-én, a küldöttség elutazása előtt egy nappal Reza Baqir szűk körben ismertette a látogatás konklúzióit. Nem mondhatnánk, hogy el volt ragadtatva attól, amit tapasztalt, mert jobbára az ajánlásokon túl fenntartásokat is megfogalmazott. Elismerve a gazdasági növekedés vitathatatlan tényét, hozzáfűzte azt is, hogy azokat úgymond veszélyeztetik egyes tényezők, ezek között említve a költségvetési politikát és a jelenleg parlamenti vita alatt álló hitelcserére vonatkozó törvényt. Nyomatékolta azt is, hogy a kormánynak felül kell vizsgálnia egyes fiskális politikai intézkedéseket, és bizonyos korrekciókat kell eszközölnie. Amúgy ezeknek a meglátásoknak túlontúl nagy gyakorlati jelentőségük nincs, mert a Valutaalappal előreláthatóan nem kerül sor egy újabb egyezmény aláírására. Legalábbis ezt állította nem is olyan régen Dacian Cioloș kormányfő, azt hangoztatva, hogy nincs szükség egy ilyen egyezményre. Ezt pedig azzal indokolta meg, hogy Románia pozíciója a pénzpiacokon szilárd, a tavaly a GDP-vel arányos folyómérleghiány egyszázalékos volt, a kamatok pedig minden idők legkisebb szintjére szálltak alá. Tehát a kormányfő szerint Romániának nincsenek finanszírozási gondjai, legalábbis olyanok, amelyek okán rákényszerülne segítségkérésre a Valutaalaptól.
Mindezt elismerik a Valutaalap, akárcsak az Európai Bizottság illetékesei is, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a fiskális konszolidáción túl az úgynevezett strukturális reformok tekintetében nem sikerült előbbre lépni, ugyanakkor a gazdaság terén megmutatkozó anomáliák komoly gondokat okozhatnak.

Le kellene állni
A maguk részéről azt ajánlanák, hogy a fiskális megkönnyítési intézkedések bevezetését halasszák el, azokét, amelyek 2017. január 1-től lépnének életbe. Mindenekelőtt az áfakulcs újabb egyszázalékos csökkentését tartják megalapozatlannak és indokolatlannak, mert számításaik szerint annak nyomán megemelkedne a költségvetési hiány. Amúgy a Valutaalap küldöttségének meglátása szerint 2017-ben a GDP-arányos költségvetési hiánynak nem szabadna meghaladnia a két százalékot, 2018-ban pedig az 1,5 százalékot. Ami a gazdasági növekedést illeti, az szerintük továbbra is a fogyasztásra fog „alapozni”, és idén akár a 4,2 százalékot is elérheti.
A IFM küldöttsége látogatása során megfogalmazott álláspontokkal, ajánlásokkal egybecsengnek az Európai Bizottság által minap nyilvánosságra hozott értékelések. A bizottság illetékes alelnöke, Valdis Dombrovskis nyilatkozata szerint a stabilitási egyezmény értelmében a tagállamoknak csökkenteniük kell a költségvetési hiányt, valamint a közadósságot, ez nem mindegyikük esetében érződik, s éppen ezért a szóban forgó kötelezettségek teljesítésére figyelmeztettek hat tagállamot, Olaszországot, Belgiumot, Horvátországot, Finnországot, Olaszországot és Romániát. Az Európai Bizottságot az foglalkoztatja, hogy Románia nem tartja tiszteletben azokat a kötelezettségeket, amelyeket vállalt a stabilitási paktum keretében, és arra szólította fel a romániai hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a kockázatok minimalizálása érdekében. Ebben az összefüggésben és tágabb értelemben utalhatunk arra is, hogy az Európai Bizottság már többször is elégedetlenségének adott hangot annak okán, hogy túlzott mértékben csökkentettek egyes illetékeket, illetve emelték meg esetenként a közszférai béreket, s azok nyomán kétségessé vált az Európai Bizottsággal egyeztetett hiánycél teljesítése.

Ellentmondásos politika
Nemcsak a Valutaalap és az Európai Bizottság részéről fogalmazódtak meg fenntartások, kifogások. A hazai szakértők, gazdasági elemzők egy része is kockázatosnak tartja a fiskális politikát. A Román Nemzeti Bank egyik alelnöke, Bogdan Olteanu például egy minap lezajlott szakmai fórumon éppenséggel azt állította, hogy akár skizofrénnek is nevezhető lenne a román állam fiskális politikája, de az mindenképp ellentmondásos. Ilyen összefüggésben utalt arra, hogy a nyereség visszaforgatását bátorító jogszabályozás nem járhat kellő eredménnyel olyan körülmények között, amikor az osztalékadó csökkentése nyomán a profit kivándorol az országból. Vagy bátorítani kell a cégek feltőkésítését, vagy pedig gyarapítani a vállalkozó nyereségét. A nagy kérdés az, hogy a céget bátorítjuk-e vagy a vállalkozót? – így Olteanu.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.