Párhuzamban önmagukkal

45

A hivatalos bejelentések szerint holnap reggel országunkba érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, élén Jaewoo Lee-vel, az alap régiófelelősével. A látogatás november 12-én zárul, s a küldöttség annak során értékelni fogja Románia gazdasági-társadalmi fejlődésének alakulását, számba veszi a makrogazdasági perspektívákat és tárgyalásokat folytat a 2019-es esztendei költségvetési tervekről is. (Egyébként múlt pénteken a kormánykoalíciós pártok csúcsvezetői Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszterrel, valamint a kormányfő legbizalmasabbnak tartott pénzügyi tanácsadójával, Darius Vâlcovval tárgyaltak költségvetési-fiskális jellegű kérdéskörökről.)
A küszöbön álló látogatás amolyan beharangozásaként sajtókonferenciát tartott Alejandro Hajdenberg, aki az IMF képviseletét látja el országunkban. Annak során többek között azt hangoztatta, hogy a költségvetés összetétele „megsérült”, s ezt a nyugdíjakkal és a bérekkel kapcsolatos költségek növekedése okozta. Ugyanakkor ellentmondásos helyzet alakult ki, mert az erőteljes gazdasági növekedés ellenére a fiskalitás helyzete nem javult, mi több, Romániában „lemenő ágon” vannak a fiskális jövedelmek. Utalt arra is, hogy egyes illetékekből (mindenekelőtt az áfából) lefaragtak, de ezzel egyidejűleg a jövedelmek begyűjtése egyre eredménytelenebbé vált. Rosszallotta azt is, hogy a közberuházások az utóbbi 15 esztendő mélypontjára jutottak, 2017-ben a GDP-nek alig 3,2%-át tették ki. Aggodalmának adott hangot annak okán, hogy az első félév folyamán lelassult a gazdasági növekedés, nevezetesen az első két évnegyed során 4%-osra mérsékelődve. Túlmelegedett szerinte a gazdaság, s ez a tendencia részben összefüggésbe hozható az árakkal. A közszférai bérek emelkedése, valamint a munkaerőpiacon megmutatkozó nyomás okán jelentős mértékben megemelkedett az infláció, meghaladva a jegybanki célkitűzést, és elérve az 5%-ot.
Álljunk meg itt. Igen, mert a vázoltakból is kiolvasható némi borúlátás a hazai gazdasági növekedést, a költségvetés végrehajtásának alakulását és más makrogazdasági ismérvek távlatait illetően. Bárki mondhatná, hogy szubjektív véleményt fogalmazott meg az IMF illetékese. Merő tévedés lenne azonban ilyesmit feltételezni egyrészt azért, mert nem innen-onnan kiszivárgott értesülésekre alapoz a nyilatkozó, hanem az általa ismert tény- és számadatok alapján, és nem „kívülről”, hanem „belülről”, hisz ő itt, Bukarestben fejti ki tevékenységét, és nem szemlélőként, hanem tárgyilagos és kellő szaktekintéllyel rendelkező tisztségviselőként.
Amúgy véleményét, meglátásait mások is osztják: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) csütörtökön nyilvánosságra hozta Románia idei gazdasági növekedésére vonatkozó aktualizált előrejelzését, 4,2%-os bővülést jósolva a májusban közölt 4,6%-ossal szemben. Ugyanakkor a jövő esztendei gazdasági növekedésre vonatkozó 4,2%-os előrejelzését 3,6%-ra mérsékelte. A BERD jelentésében továbbá az is szerepel, hogy Románia gazdasági növekedése fokozatosan mérséklődni fog a 2017-es esztendei 7,3%-ról 2018-ban 4,2%-ra és 2019-ben 3,6%-ra, mindez közelebb lévén a gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljához. Továbbá a BERD jelentése amolyan kétségeket is megfogalmaz (anélkül, hogy számszerűsítene) a GDP-vel arányos idei várható költségvetési hiány tekintetében.
Emlékeztetnénk arra is, hogy az elmúlt időszakok során egyes hazai gazdasági elemzők, banki szakértők is felülvizsgálták a gazdasági növekedésre, valamint az infláció alakulására vonatkozó előrejelzéseiket, méghozzá „negatív előjellel”. A kormány viszont továbbra is optimista, egyebet sem hallani, hogy lesz pénz erre is, arra is, nincsenek finanszírozási gondok, s a költségvetés-végrehajtás is kedvezőbb képet mutat, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor azonban szinte napi rendszerességgel jelennek meg ilyen-olyan finomító, kiigazító jellegű fiskalitási pénzügyminiszteri vagy ANAF-rendeletek. Például a kormány múlt heti ülésén elfogadták ama törvény tervezetét, amely révén módosítani és kiegészíteni kívánnák az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvényt. A hét végén pedig arról is hallottunk, hogy a kormány szándékában áll(na) az államigazgatási intézményrendszerben bizonyos létszámcsökkentés eszközlése.
Ha minden jól és zökkenőmentesen megy, biztos léptekkel halad a kormány a kormányprogram gyakorlatba ültetésének útján, akkor miért is van olyan sok vita, viszály a parlamenti pártok között – sőt a kormánykoalíción belül is –, és miért kellett az év eleje óta meghozni közel 100 sürgősségi kormányrendeletet és közel 850 kormányhatározatot? Lehet azért, mert a jobbító szándék és a jogszabályozás párhuzamosan halad, s ilyenképp pedig a „végtelenbe” vezet…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.