2020, december 3, csütörtök.
custom_html_banner1

Hirdetés

Pöttöm Palkó mulatsága

A közönség együtt keresi az erdőből a kiutat Pöttöm Palkóval és testvéreivel, majd a mese végén együtt mulat a népes családdal Palkó lakodalmán. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új műsorában a Fölszállott a páva című tehetségkutató csíki nyertese, Antal Adorján alakítja a főszerepet. A darab bemutató előadása kedden délelőtt 10 órakor kezdődött a csíkszeredai Városi Művelődési Ház nagyszínpadán.

Pöttöm Palkó (Antal Adorján) köré épül a mese. Örömtánc Fotók: László F. Csaba

Nyilvános főpróbán mutatta be a sajtónak legújabb produkcióját a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes: a tegnap déli előadáson mérték le azt is, hogy miként fogadja a gyermekközönség a közös játékra való felkérést.
A cselekmény a 18. századi francia meseszerző Charles Perrault – a Grimm testvérek által híressé tett Piroska és a farkas című klasszikus mese írója – közismert meséje történéseit követi, helyi népi környezetbe helyezve: Burkus király olyan régóta csatározott Garabonciás királlyal, hogy már maguk sem tudták, mi fölött vesztek össze, s a sok hadakozás oda vezetett, hogy az emberek olyan szegények lettek, hogy a templom egeréhez mentek koldulni. Ebben a szegénységben nevelte „sok daliás szép gyermekeit” egy ember. A legkisebb közöttük Pöttöm Palkó volt. Egy éjszaka a szegény ember és a felesége elhatározta, hogy kiviszik gyermekeiket az erdőbe, és ott hagyják, hátha boldogulnak. Palkó kihallgatta a beszélgetést, éjjel kilopakodott a házból, megtöltötte kövekkel a tarisznyáját, majd mikor másnap szüleikkel nekivágtak a rengetegnek, a színes kövekkel megjelölte a megtett utat. Így könnyűszerrel hazatalált testvéreivel. Volt öröm, mikor hazaért a népes gyermeksereg! De nem tartott sokáig a vigasság, a szegénység újra rábírta a szülőket, hogy az erdőbe vigyék a gyermekeket. Palkó újból megneszelte a tervet, de már nem tudott kavicsokat gyűjteni, mert az ajtó zárva volt. Így segítségre szorultak az erdőben eltévedt gyermekek, akik még a gonosz óriással is meg kellett küzdjenek: a közönség kapcsolódott be a játékba, közös tánccal, játékkal megmutatva a kiutat az erdőből, hazakísérve a gyermekeket. Ismét volt nagy öröm hazatéréskor, ezt tetőzték Pöttöm Palkó lakodalmával. S a szegénységnek is vége lett: az erdőben túljártak a gonosz óriás eszén, legyőzték és kincseit hazavitték, szétosztották a szegények között.
A produkció lenyűgöző, magával ragadó volt. Nem kívánt szájbarágós, magvas mondanivalóval szolgálni, nem akart minden áron tanítani, oktatni, nem kellett a mélyebb értelmet keresni benne: egyszerűen szórakoztatott, lekötött a mese pörgő cselekménye, a jól kiválasztott zene, a jól megkomponált táncok, mozdulatok is a felhőtlen szórakozást szolgálják. Ez viszont nem öncélú, mint ahogy a mesék, a játékok sem öncélúak: úgy tanít a mesék nyelvén, jelrendszerén át, hogy észre sem a veszi az ember, gondolkodásmódot, hozzáállásmódot, értékrendet közvetít, anélkül, hogy didaktikus lenne.

Ivácson László, Fazakas Misi, András Mihály, Antal Adorján, Antal Zsolt és Szabó László

Újszerű, szokatlan ez a táncszínházi megközelítés a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes részéről, ugyanis eddig a hivatásos együttes produkcióinak gerincét a néptánc és népzene minél eredetibb változatának színrevitele képezte – noha eddig is volt sikeres táncszínházi előadásuk.
– A Fölszállott a páva című tehetségkutatón a csíki Antal Adorján győzelme ihletett arra, hogy gyermekelőadást készítsek, így kapóra jött András Mihály művészeti vezető felkérése, hogy dolgozzak a csíki csapattal – vázolta az előadást követően a műsor létrejöttének előzményeit Ivácson László koreográfus, a Háromszék Táncegyütes művészeti vezetője.
Az alkotó elmondta, hogy mifelénk nem volt divat színházi szakembert bevonni a táncelőadások készítésébe, de a Háromszék együttes évek óta tartó szakmai együttműködése Fazakas Misivel, az Osonó színházi szakmai műhely vezetőjével bebizonyította, hogy a dramaturg munkája sokat tehet hozzá a néptáncelőadáshoz, olyan színészi fogásokat, színpadi technikákat, megoldásokat tud átadni a táncosoknak, amelyeket máshonnan nincs ahonnan megismerjenek, elsajátítsanak, mivel mifelénk nincs felsőfokú hivatásos táncos képzés.
Fazakas Misi megerősítette az alkotótársa által elmondottakat, hozzáfűzve, hogy az előadás felépítése során – lévén, hogy nincs néptáncos, népzenei előképzettsége – gyakran a fék szerepét töltötte be, visszafogta a koreográfust, mikor úgy ítélte meg, hogy egy adott táncjelenet hosszabb, mint amennyit a gyermekelőadás megbírna.
A sajtótájékoztatón a címszereplő Antal Adorján elmondta, nagyon megörvendett a felkérésnek, annak a lehetőségnek, hogy apjával, Antal Zsolttal együtt léphessen színpadra. Meg aztán a próbákat érdekesebbnek találta, mint az iskolát – jegyezte meg huncut csillogással szemében –, holott utólag bebizonyosodott, hogy minden mozdulat mögött kemény munka van.
A műsor két szereposztással fut, egyikben az apát Antal Zsolt alakítja, másikban pedig Szabó László tánckarvezető. Szabó szerint a műsor előkészítse során gyakran sikerült meglepnie saját magát. Fazakas Misi szerint ez a célja a színpadi munkának, ugyanis csak így sikerül végül a nézőnek is meglepetést okozni.
A zenei anyagot úgy válogatták Fazakas Levente zenei szerkesztővel, hogy a gyermekek számára egyik-másik dal ismerősnek csengjen, a botozós táncok pörgő ritmusa a kicsikből álló közönséget is megfogja, magával ragadja egyszerű ritmusával, szemet gyönyörködtető virtuozitásával. A csíki zenei anyag mellett sóvidéki és kalotaszegi dallamok is felcsendülnek, szerves egységet alkotva, anélkül, hogy eklektikusnak tűnne az előadás.
Nos, engem sikerült meglepnie a csapatnak az új produkcióval, remélem meglepetésemben a közönség is osztozik.
A darab premierjét követően a csíkszeredai Városi Művelődési Házban kedden déli 12 órakor megismételték az előadást. További előadásokat szerdán délben 12 órától, csütörtökön délelőtt 10 órától és déli 12-től, valamint pénteken délelőtt 10 órától láthat a közönség.

Sarány István

Kapcsolódó cikkek:

14,239RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb