Öt sertés fölött már nem önellátásról beszélnek

Engedélykötelesek lettek a hatnál több disznót tartó gazdák

230

A cégbíróságon és a megyei állategészségügyi igazgatóságon is kötelesek bejegyeztetniük tevékenységüket, illetve farmjaikat azok az egyéni gazdák, akik öt sertésnél nagyobb állományt tartanak. Az erről szóló mezőgazdasági miniszteri rendelet a napokban lépett érvénybe.

Gazdaságaik bejegyeztetésére, tevékenységük hivatalos engedélyezte­tésére és adófizetésre kötelezi a mezőgazdasági minisztérium mindazok a sertéstartókat, akik portáikon öt egyednél nagyobb állományt nevelnek. Az öt sertésnél kevesebb állatot tartó gazdaságok önellátóknak tekintik, így rájuk a már megszokott szabályok vonatkoznak – tájékoztatta lapunkat a március 18-án életbe lépett miniszteri rendelet kapcsán dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője.
Az idén elfogadott, 224-es számú miniszteri rendelet – sertésállomány függvényében – négy főkategóriába sorolja a farmokat: a jogalkotók legtöbb öt sertésig önellátó gazdaságokról, 6-tól 20 egyedig kisméretű sertésfarmokról, 21 és 130 közötti állománynagyság esetén közepes sertésfarmokról, 130 egyed fölött pedig már nagy sertéstelepekről beszélnek.
– Egy gazdaságban saját célra, saját felhasználásra legtöbb csak öt disznót szabad tartani. Persze aki akar, tarthat húszat is, csak más szabályok és követelmények szerint. Aki öt disznónál nagyobb állományt kíván tartani – reprodukciós céllal tenyészteni vagy pedig hizlalni – köteles bejegyeztetnie tevékenységét, vállalkozását a cégbíróságon, valamint állategészségügyi igazga­tóságon. Például egy A-típusú gazdaság, ami a besorolás szerint a második kategóriába tartozik engedélyezett magánszemélyként, családi vállalkozásként vagy bejegyzett jogi személyként végezheti tevékenységét, de eleget kell tennie azoknak a követelményeknek is, amelyek a munkafeltételekre, illetve a farm állat- és élelmiszerbiztonságára vonatkoznak– sorolta.
A megyei főállatorvos leszögezte, a miniszteri rendelet különbséget tesz a tenyészkoca­tartás, a malacszaporítás, valamint a továbbtartás, sertéshizlalás között: a két tevékenység külön-külön engedélyhez kötött. Mivel az afrikaisertéspestis-járvány miatt a piacok nem működnek, az egyéni gazdaságok is a tenyésztő, szaporító farmokról szerezhetik be a saját hizlalásra szánt malacállományukat – jegyezte meg a szakember. Az új jogszabály Ladó Zsolt szerint a Romániában lassan két éve megjelent sertéspestis-járvánnyal van összefüggésben, ám a miniszteri rendelet hivatkozási alapjául a 2015-ben elfogadott 215-ös számú uniós jogszabály is szerepel, ami farmok gazdasági mérethatékonyságának meghatározására vonatkozik.

Bárányvágópontok: hamarosan újra nyithatók

Húsvéthoz közeledve, várhatóan április elejétől ismét kérhetik az ideiglenes bárányvágópontok nyitásának engedélyezését a szakhatóságtól a juh- és bárányhús értékesítésében érdekelt gazdák. Hargita megyéből tavaly, a feltételeket teljesítve három településről – a Kászonok mellett Felsősófalváról és Csíkszentmiklósról – jelezték vágópontnyitási szándékaikat a gazdák. Vélhetően a követelmények sem változnak, a Hargita megyei állategészségügy az ideiglenes bárányvágópontok engedélyezésére vonatkozóan azonban tegnapig az országos szakhatóságtól még nem kapott szolgálati feladatba foglalt útmutatást – mondta el érdeklődésünkre dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.