Osztalék akár évnegyedenként is

Kinek igen, kinek nem

119

Köztudott, hogy az eddig hatályos jogszabályok értelmében egy adott kereskedelmi társaság részvényesei vagy társtulajdonosai az éves tiszta nyereségből osztalékra jogosultak, egyrészt a tőkerészesedésükkel arányosan, másrészt pedig a közgyűlés határozata értelmében. (Állami érdekeltségű cégek esetében elméletileg az alkalmazottak is jogosultak a nyereség egy bizonyos százalékát jelentő összegre.) Természetes, hogy ennek előfeltétele, hogy az az adott cég nyereséggel zárja a megelőző esztendőt. Ez ezentúl sem lesz másként, de megteremtődött egy új lehetőség is: évnegyedenként is sor kerülhet osztalékjuttatásra.

Aminap megjelent és hatályba is lépett 2018/163-as törvény értelmében olyképpen módosították és egészítették ki a könyvvitelre vonatkozó 1991/82-es, valamint a kereskedelmi társaságokra, az 1990/31-es, illetve a szövetkezetek megszervezésére és működésére vonatkozó 2005/1-es törvényt, hogy lehetővé válhasson – amennyiben arra igény és lehetőség van – az évnegyedenkénti osztalék nyújtására. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a múlt esztendő márciusában 34 kormánypárti honatya nyújtotta be. A szenátushoz 2017 márciusa végén terjesztették be, s ott elfogadása nem ütközött semminemű nehézségbe, az elfogadásra sor is került március végén. Az időközben bekövetkezett parlamenti vakáció okán a képviselőházban csak a múlt esztendő szeptemberében tűzték napirendre, ott viszont a dolgok ugyancsak elhúzódtak, mert a plenáris ülés napirendjére csak alig ez esztendő június 5-én került sor. Június 13-án szavazták meg 183 igen szavazattal, 54 honatya ellene szavazott és 33-an pedig elhatárolódtak. Ezekből a számadatokból az következtethető ki, hogy a képviselőházban a törvényjavaslat nem aratott osztatlan sikert, s tulajdonképpen azzal 87 honatya nem értett egyet.

Fenntartások
A szavazás eredményéből is az következtethető ki, hogy a törvénnyel szemben megfogalmazódhattak, megfogalmazódhatnak fenntartások, kifogások és nemcsak a honatyák soraiban. Igen, mert egyes szakmai körökben is olyan álláspontok láttak napvilágot, miszerint kétségeket, fenntartásokat lehet megfogalmazni a törvény előírásaival kapcsolatosan. Vannak például olyan vélemények is, amelyek szerint ügyeskedések is bekövetkezhetnek, olyanok, amelyek révén úgymond mesterkélten teremtenek majd lehetőséget az évnegyedenkénti osztalékra. Ugyanakkor egyes adószakértők szerint amennyiben az osztaléknyújtást követően annak a vállalkozásnak mérlege ellenkező irányba fordul el, nevezetesen veszteséget jegyez és azzal is zárja az esztendőt, akkor körülményesnek bizonyulhat a már rég elköltött osztalék visszaszerzése. Egyébként a törvény is számol ilyen esetekkel, s annak egyik előírásai értelmében amennyiben az éves pénzügyi mérleg jóváhagyásakor kiderül, hogy tetszik, nem tetszik, de a már folyósított osztalékot vissza kell fizetni, akkor az arra kötelezettek 60 napon belül azt vissza is kell térítsék. A visszatérítés majdani nehézséges volta okán fogalmazódtak meg a szakértők kifogásai, másrészt felhívják a figyelmet arra is, hogy országunkban a közel 500 000 aktív cég közül 110 000-re tehető azok száma, amelyek egyetlen alkalmazottat foglalkoztatnak és 140 000-re azoké, akik 2-5 alkalmazottat. Ez utóbbi mintegy 250 000 cég esetében joggal feltételezhető, hogy az alkalmazottak döntő hányada társtulajdonos, előbbi minőségükben pedig havonta rendszeres jövedelemben részesülnek. Valószínűsíthető viszont, hogy ezentúl előnyösebb lehet számukra a garantált országos bruttó minimálbér szintjén való bérezés és az évnegyedenkénti „osztalékkivétel”. Igen, mert ez utóbbi esetében jóval kisebb az adóteher.

Beszámolási kötelezettség
A nyereségről lévén szó, utalhatunk egy másik jogszabályra is, nevezetesen az Országos Adóügynökség elnökének a Hivatalos Közlöny július 25-i számában megjelent 2018/1825-ös rendeletére. Annak kapcsán meg kell említenünk az előzményeket: március végén jelent meg a 2018/25-ös sürgősségi kormányrendelet, amely révén módosították és kiegészítették az Adótörvénykönyvnek a nyereségadó bevallására vonatkozó 42-es szakaszát, valamint az adóbefizetésre és a fiskális nyilatkozatok benyújtására vonatkozó 56-os szakaszát. Az új előírások értelmében mindazon vállalkozások, amelyek szponzorizálásokat eszközölnek, kötelezettek tájékoztató jellegű nyilatkozat benyújtására, s annak a nyilatkozatnak az űrlapjáról egy majdani rendelet fog rendelkezni. Nos, ez a rendelet jelent meg a minap, s az érintett cégeknek kötelező módon be kell nyújtaniuk a szóban forgó nyilatkozatot, a 107-es számú űrlapot. Hogy miért kellett négy hónapnak eltelnie a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet megjelenésétől az ANAF elnökének a rendelete meghozataláig, az jó kérdés…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.