Országunkban továbbra is bővülés

Eklektikusnak mutatkozik az európai autópiac

54

A múlt hét végén hozta nyilvánosságra az Európai Gépkocsigyártók Egyesülete (ACEA) az új személygépkocsik első négyhavi, illetve áprilisi forgalomba beíratására vonatkozó szokásos közleményét. Azt áttanulmányozva nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni az európai autópiac alakulásának tendenciáira vonatkozóan. Nem, mert igen fluktuáló, illetve ellentmondásos a kép: vannak olyan országok, amelyek esetében hónapról hónapra változik a helyzet, azaz mikor negatív, mikor pedig pozitív a mérleg, hol egyértelmű a piaczsugorodás, hol pedig a piacbővülés. Nem volt ez másként a múlt hónap folyamán sem…

Emlékeztetnénk arra, hogy az Európai Unió szintjén szerény bővüléssel (0,3%-ossal) zárult a 2018-as esztendő, és európai viszonylatban viszont már minimális (–0,04%-os) zsugorodás következett be. Az évkezdet sem bizonyult kedvezőnek, ugyanis januárban felerősödött a kedvezőtlen tendencia, 4,6%-os hanyatlás következve be. A múlt pénteken nyilvánosságra hozott közleményből az derül ki, hogy a szóban forgó kedvezőtlen folyamat sem uniós, sem pedig európai szinten nem állt meg, lévén, hogy a visszaesés aránya 2,6%, illetve 2,5%-os volt. Mindez olyan körülmények között, amikor is van olyan ország (Izland), ahol igen jelentős, közel 40%-os piaczsugorodás következett be, de olyan is (Litvánia), ahol négy hónap viszonylatában 53%-kal növekedett a forgalomba bejegyeztetett új személygépkocsik száma. Igaz, mindkét ország a piaci részesedés szempontjából elenyésző jelentőségű, de mindenképp meg van a maga szerepe az európai autópiac helyzetének a kirajzolásában. Amúgy a nagy piaci szereplőként nyilvántartott országok között is van olyan, például Belgium, amely közel 5%-os visszaesést jegyzett, de olyan nincs, amely esetében jelentős arányban bővült volna a piac. Ez utóbbi tekintetében, amint már arra utaltunk, az első helyre Litvánia került (ott összesen 14 695 új személygépkocsit írattak be a forgalomba, míg 2018 első négy hónapja során csak 9607-et), a második helyet továbbra is országunk foglalta el, amely esetében az eladásszám 22,8%-kal gyarapodott, a harmadikat pedig 7%-os növekedéssel Magyarország. Áprilisban némileg megváltozott a helyzet, Litvánia ugyan megőrizte első helyét (+42,2%), de a másodikra felkerült Görögország (+17,2%), Románia lecsúszott a harmadik helyre (+13,9%), Magyarország pedig 3%-os plusszal lekerült a dobogóról.

Van, akinek „jól” gördült, van, akinek rosszul
Az ACEA statisztikájából az is kitűnik, hogy voltak olyan autógyárak, illetve márkák, amelyek sikeresen vették azt az akadály, amelyet az európai autópiacon bekövetkezett pangás, illetve visszaesés jelentett, de olyanok is, akik számára az értékesítés nem bizonyult „gördülékenynek”. Kezdenénk a „nagyokkal”. A Volkswagen Csoport április folyamán 4%-kal esett vissza a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva, négy hónap viszonylatában pedig 2,7%-kal. A márkák közül egyetlen, a Seat zárta plusszal (3,8%-kal) a január–áprilisi időszakot, a többiek esetében a piaczsugorodással kellett szembenézni, a Porsche esetében például 25,8%-ossal, az Audi esetében pedig 6,2%-ossal. A PSA Csoport sem nagyon dicsekedhet, lévén, hogy 0,6%-os visszaesést jegyzett ilyen körülmények között; annak pedig, hogy a Citroën +7,7%-os pluszt könyvelhetett el, különösképpen örvendeni lehetett. A FCA Csoport a statisztikában 8,8%-os visszaeséssel szerepel, de igen „változatos” a kép, ugyanis míg a Lancia/Chrysler 33,8%-os bővüléssel büszkélkedhet, az Alfa Romeo a 40,6%-os piacvesztés okán „siránkozhat”. A BMW Csoport –0,6%-kal zárta az első négy hónapot, a Mercedes Benz 0,7%-kal, a Toyota Csoport –2,9%-kal, a Mazda –3,3%-kal, a Honda pedig –14,1%-kal. De akkor kinek ment jól? A Seatot mint márkát említettük, de utalhatunk a Jaguarra is, amely esetében 9%-kal több új járgány bejegyeztetésére került sor, vagy a Mitsubishire, amely látványos növekedést, 17,8%-ost vallhat magáénak. A Volvo Car Corp-nak sincs, amiért szégyenkeznie, ugyanis 7,6%-os bővülést tudhatott magáénak. A Renault Csoport szerény, 0,7%-os pluszt jegyzet 2018 első négy hónapjához képest. Ez esetben az érdem nem a Renault márkát illeti meg, ugyanis annak esetében –5,3%-os visszaesés mutatkozott (s ez a tendencia már hónapok óta tart), míg a Dacia esetében +13%-os. Idetartozik az is, hogy áprilisban javult a teljesítmény, lévén hogy Európában 14,7%-kal több új Dacia márkájú személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, mint 2018 áprilisában. A csoporthoz kapcsolódóan megemlítendő, hogy a Nissannak a piaci pozicionálás tekintetében továbbra sem sikerül kiverekednie magát a gödörből: az első négy hónap során 25%-kal kevesebb ilyen márkájú gépkocsit írattak be a forgalomba, mint a múlt esztendő azonos időszakában, áprilisban pedig 17,1%-kal kevesebbet. A piacvesztő márkák között említhetjük még az Alfa Romeót (–40,6%) és a Fiatot is (–10,7%).

A hazai piacról…
Említettük, hogy az autópiac bővülési arányszáma tekintetében országunk már jó ideje előkelő helyet foglal el európai viszonylatban. Az utóbbi két esztendő során hónapról hónapra növekedett az eladásszám. Az esztendő első négy hónapja során 44 527 új személygépkocsit írattak be a közúti forgalomba, azaz 8255-tel többet (+22,8%), mint a megelőző esztendő azonos időszakában. A „legsikeresebb” hónapnak amúgy február bizonyult, amikor is 38%-kal több bejegyeztetésre került sor, mint 2018 azonos hónapjában (szám szerint közel 12 100 járgányról van szó). Április hónapban némileg mérséklődött ez a tendencia, lévén, hogy a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva „csak” 14%-os bővülés következett be. Piaci elemzők szerint az áprilisi mérséklődésben közrejátszott az is, hogy 2018-hoz viszonyítva egy hónappal később kezdődött meg (azaz a múlt hónapban) a roncsprogram. Apropó, roncsprogram: a Környezetvédelmi Alap hivatalos közleménye szerint a múlt hét végén még mintegy 6269 elektronikus értékjegy várt gazdára.
Érdemes szemrevételezni a hazai autópiac első négyhavi struktúráját. A forgalomba beírt új személygépkocsik ranglistáját 14 318 egységgel a Dacia vezeti (+51% 2018 azonos időszakához képest), a második helyre a Renault került 3767 egységgel (+68%), a harmadikra a Ford 3390 egységgel (+15%), a negyedikre a Skoda 3194 egységgel (+3%), az ötödikre a Volkswagen 2926 egységgel (–16%). A maga nemében érdekesnek tűnik a Volkswagen viszonylag jelentős visszaesése, mint ahogy az is, hogy erősen megugrott (+124%) a Nissan, amelyből az esztendő első négy hónapja során 1861 egységet írattak be a forgalomba. A forgalmazók által közölt adatokból az is kiderül, hogy élénkült az érdeklődés a Hyundai (+55%) és a Toyota (+63%) iránt is. (Megjegyzendő és újólag nyomatékolandó, hogy az eladott új személygépkocsik száma és a közúti forgalomba bejegyeztetett személygépkocsik száma közt nem lehet egyenlőségjelt tenni, mert a megvásárlás időpontja eleve nem egyezhet meg az utóbbi időpontjával. Ezen okból kifolyólag eltérés mutatkozhat és mutatkozik is a különböző statisztikai számadatok között.) A hazai piac tekintetében megemlítendő az is, hogy a döntő vásárlói kategóriát a jogi személyiségű entitások jelentik továbbra is, azok részaránya az első négy hónap során elérve a 72%-ot.
A használt autók forgalomba íratása tekintetében továbbra is érvényesült az utóbbi hónapok során megmutatkozott zsugorodási tendencia: az első négy hónap során közel 146 000 ilyen járgányt jegyeztek be a forgalomba, 7%-kal kevesebbet, mint 2018 azonos időszakában. Egyes piaci elemzők szerint meglepetésszámba megy, hogy az első négy hónap során fokozódott a vásárlói érdeklődés a luxus, a 200 000 eurót (áfástól) meghaladó árú járgányok iránt, mások szerint viszont nem. Tény ami tény 2018: azonos időszakához viszonyítva azok száma 70%-kal nőtt. Abszolút számban kifejezve 29 luxusautóról van szó, abból 12 volt Bentley (2018-ban 8), 9 Lamborghini (2018-ban 3), 6 Ferrari (2018-ban 3), 1 Aston Martin (2018-ban 1) és 1 Rolls Royce (2018-ban 2). Ez utóbbi között van egy Rolls Royce Cullinan terepjáró, amely ára meghaladta a 300 000 eurót (áfástól). Amúgy a használtautó-piacon is értékesítettek ilyen márkájú luxus személygépkocsikat, szám szerint 26-ot, s azok között a legtöbb Bentley és Rolls Royce volt (12, illetve 6).
A hivatalos bejegyeztetési statisztikák áttekintéséből az is kiolvasható, hogy az arányok tekintetében növekedés tapasztalható a viszonylag kisebb (400 000 alatti) lakosságszámú és vásárlóerő szempontjából „gyengébbeknek” tartott megyék esetében. Ezen belül az is érdekes, hogy a vásárlásnövekedési arányszám jóval nagyobb, mint a havi nettó átlagbér gyarapodási aránya. Ennek ellenére egyes elemzők úgy vélekednek, hogy a bérek növekedésének meg volt a maguk szerepe az új személygépkocsik iránti kereslet élénkülésében, már csak annak okán is, hogy a magasabb bér „hozzáférhetőbbé” teszi a banki hitelt is. De lássunk néhány számadatot: Mehedinți megyében, ahol a havi nettó bér átlaga 2343 lej volt 2018-ban, az első négy hónap során 181 új személygépkocsit vásároltak, 99%-kal többet, mint 2018 azonos időszakában, Gorj megyében, ahol az átlagbér 2453 lej volt, 307 új járgány talált gazdára (+83%); Kovászna megyében, ahol az átlagbér 2229 lej volt, 209 új személygépkocsi kelt el (+76%); megyénkben, ahol az átlagbér 2094 lej volt, 384 új személygépkocsit vásároltak meg (+75%). A legnagyobb havi átlagos nettó bért realizáló megyékben nemigen fordult elő ilyen arányú növekedés az új gépkocsik piacán: Bukarestben 3483 volt a havi átlagos nettó bér, és az esztendő első négy hónapja során csak 10%-kal több új személygépkocsit vásároltak, mint 2018 azonos időszakában (szám szerint 22 972-t); Kolozs megyében, ahol a nettó bér átlaga 3048 lej volt, 18%-kal több személygépkocsit vásároltak, mint 2018 azonos időszakában (szám szerint 1066-ot); Ilfov megyében, ahol az átlagbér 2868 lej volt, csak 2%-kal több új személygépkocsi kelt el (szám szerint 1987). Megjegyeznénk, a fentebb említett havi átlagbérek a 2018-as esztendőre vonatkoztatók.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek