Országunkban kedvező, de…

28

Az elmúlt hét végén közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) a bruttó hazai termék első félévi, illetve második évnegyedi alakulására vonatkozó előzetes számadatait. Hasonló közleményt hozott nyilvánosságra az EUROSTAT, amely az uniós tagállamok gazdasági növekedéséről „számol be”. Mind a hazai, mind pedig az uniós jelentésben szereplő adatok azt tudatosítják, hogy a gazdasági növekedés tekintetében kedvező tendenciákról beszélhetünk. Általánosítani azonban nem ajánlatos, ugyanakkor az elemzésnek is árnyaltnak kell lennie. Továbbá a mostani számadatok tükrében az is elmondható, hogy egyes országok esetében a várakozások, az előrejelzések túlontúl optimistának bizonyultak.

[dropcap]U[/dropcap]niós szinten 2015 második évnegyedében a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva a GDP növekedési aránya elérte az 1,6 százalékot. A megelőző évnegyedhez, azaz 2015. első évnegyedéhez viszonyítva a növekedési arány 0,4 százalékos volt. Ez utóbbi számadatból arra lehet következtetni, hogy mérséklődéssel állunk szemben. Amúgy a megelőző esztendőhöz viszonyítva vannak olyan országok, amelyek esetében jelentős növekedés mutatható ki, s e tekintetben a 4,4 százalékos gyarapodási aránnyal Csehország került az első helyre. Egyébként Csehország esetében volt a legiramosabb növekedés az első évnegyedhez viszonyítva is. Országunk esetében a szóban forgó növekedési arány 3,7 százalékos volt, s ilyenképpen a kedvezőnek nevezhető második helyet foglaltuk el uniós viszonylatban. Harmadik helyre került Lengyelország 3,6 százalékos növekedéssel, negyedikre Szlovákia 3,1 százalékkal. A megelőző évnegyedhez viszonyítva a már említett Csehországon kívül még jól teljesített Spanyolország, Szlovákia és Lengyelország. Románia esetében már jóval szerényebb növekedésről, alig 0,1 százalékosról lehet beszélni. Visszatérve az uniós szintek értékelésére, megemlítendő az is, hogy a megelőző esztendő második évnegyedéhez viszonyítva egyetlen ország esetében következett be visszaesés, nevezetesen Finnország esetében, –1 százalékos, a megelőző évnegyedhez viszonyítva pedig –0,4 százalékos.
Az EUROSTAT közleményéből az is kiderül, hogy 2009 negyedik évnegyedétől kezdődően a GDP alakulása tekintetében kedvező tendencia következett be uniós szinten, majd 2011 második évnegyedétől 2013 első évnegyedéig tartó viszonylagos megtorpanás, illetve visszaesés, azóta pedig mindmáig enyhén felfelé ívelés. S amint már arra utaltunk, vannak országok, amelyek esetében a növekedési tendencia úgymond egyértelműbb, iramosabb, s vannak, voltak olyanok, ahol az „illékonynak” bizonyult. Zárjuk ezt a sommás szemrevételezést egy, a maga nemében figyelemre méltó, illetve érdekes jelenséggel: a számadatok szerint Görögország második évnegyedi GDP-je 1,4 százalékkal volt nagyobb, mint a 2014 azonos időszakában jegyzett, ugyanakkor a múlt esztendő negyedik évnegyedében bekövetkezett visszaesést követően kedvező tendencia mutatkozott, aminek bizonysága, hogy a második évnegyedi GDP 0,8 százalékos bővülést mutat a megelőző évnegyedi szinthez képest.

„Megroggyant” a fellendülés
Miután egyes makrogazdasági mutatószámokra vonatkozóan megjelentek a statisztikai intézet közleményei, kormányzati szinten boncolgatni kezdték, hogy mire lehet számítani a GDP növekedése tekintetében, s ezt latolgatta számos hazai gazdasági elemző, pénzügyi szakértő is. Azt már az év elején beharangozták, hogy Románia esetében valószínűsíthető egy akár 5 százalékot is megközelítő gazdasági növekedés, a második évnegyed tekintetében pedig egyesek, 4,6–4,7 százalékos növekedésre számítottak. Azelőtt egy nappal, hogy a statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta volna a maga hivatalos közleményét, a Ziarul Financiar gazdasági napilap körkérdésére válaszolva a megkérdezett szakértők túlnyomó többsége az első évnegyedhez viszonyítva 0,5 százalék körüli növekedést jósolt, éves viszonylatban pedig 4,6–4,8 százalék közöttit. Várakozásaik nem igazolódtak be, annak ellenére, hogy az előjelek biztatóak voltak. S amikor az előjelről beszélünk, akkor mindenekelőtt az első évnegyedi eredményeket kell megemlíteni, amikor is a GDP-növekedés 4,3 százalékos volt a megelőző évnegyedhez, azaz 2014 negyedik évnegyedéhez viszonyítva. Tehát a tendencia tekintetében mérséklődés érződött, mutatkozott meg. Egyesek szerint az a mezőgazdaság számlájára írható, de véleményünk szerint nemigen, mert hisz a második évnegyedre nemigen lehet terméseredményről beszélni. Az viszont nem vitás, hogy éves viszonylatban a GDP-növekedés tekintetében hátráltató tényezőnek bizonyulhat majd a mezőgazdaság. A gabonafélék esetében a visszaesés tekintetében még vannak viták, de a törökbúza, a repce, a napraforgó stb. esetében akár 50 százalékos terméscsökkenés is bekövetkezhet.
Az általunk ismert számadatok tükrében azt mondanánk, hogy a második évnegyedben inkább az ipar esetében következett be némi pangás, s az visszavetette a gazdasági növekedés ütemét is. Ami viszont kedvezőnek bizonyult, az a kereskedelem üzleti forgalma, amely szinte ugrásszerűen gyarapodott, s ez egyrészt az élelmiszerek áfacsökkentésének köszönhető, ugyanakkor az adózási fegyelem megszilárdulásának is. Hasonlóképpen kedvező tendencia mutatkozott az építkezések terén is, de sajnos ez nem az infrastrukturális beruházások javára írható, hanem a privát építkezések, valamint a nagyszabású országos hőszigetelési program számlájára.
Egyelőre még nem reagáltak azok, akiknek várakozásai nem igazolódtak be, s a kormányfő is inkább a múlt esztendő azonos időszakához viszonyított, valóban kedvező arányú növekedést hangoztatja. Az viszont nehezen hihető, hogy éves viszonylatban a GDP-növekedés meg fogja haladni a 4–4,2 százalékot. Ez is jó, de Románia felzárkóztatása a fejlett nyugat-európai országok szintjére mind az idén, mind pedig a jövő esztendőben megkövetelné a 4,8–5 százalékos gazdasági növekedést.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek