Optimista „hangvételű” statisztika

Rossz ómenű előrejelzés

6

A hónap elején kedvezőtlen ómenű hivatalos előrejelzésekkel szembesülhettünk. Nevezetesen: az Európai Bizottság november 8-án keltezett közleményében felülvizsgálta országunk idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, azt 4,5%-ról 3,6%-ra mérsékelve. Másnap az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság (CNSP) ugyancsak újraértékelte eddigi előrejelzését, s a GDP növekedési ütemét 5,5%-ról 4,5%-ra „zsugorította”, de ugyanakkor annak névleges értékét megemelte (924 milliárd lejről 950 milliárd lejre). Hasonlóképpen vélekedtek egyes banki szakértők, a Ziarul Financiar napilapban a vonatkozó hivatalos statisztika nyilvánosságra hozását megelőző napon, azaz november 12-én is a visszaesés esélyéről cikkeztek. Másnap viszont bekövetkezett a sokak számára meglepetést jelentő közlemény…

Az Országos Statisztikai intézet (INS) november 14-én hozta nyilvánosságra a gazdasági növekedésre (a GDP alakulására) vonatkozó nyers, illetve ideiglenes adatokat. (A következő ugyancsak ideiglenes jellegű közleményt majd december 7-én ismertették.) Az előzetes pesszimista hangvételű értékelésekkel, előrejelzésekkel és véleményekkel úgymond szembement az INS közleménye, mert abból az derül ki, hogy a hazai gazdaság a múlt esztendei azonos időszakhoz képest 4,3%-kal gyarapodott. A szezonális és naptárhatással kiigazított adat szerint ez a növekedés 4,1%-os volt. Ugyanakkor a második évnegyedhez viszonyítva 1,9%-os növekedés mutatkozott. Kilenc hónap viszonylatában a múlt esztendő azonos időszakához képest 4,2%-os növekedés következett be. Azért tartják sokan meglepőnek a dolgok ilyenszerű alakulását, mert a pénzpiaci elemzők, az Európai Bizottság és más intézmények, amint már arra utaltunk, november elején adott tények, ismérvek és tendenciák alapján felülvizsgálták előrejelzéseiket és a GDP várható növekedése tekintetében borúlátóbb hangnemet ütöttek meg.
A kormány illetékesei, sőt maga a kormányfő megelégedésének adott hangot, azt állítva, hogy ami történt, az várható volt, számításaik szerint számolni kellett és lehetett a 4,3%-os növekedéssel. Lehet, másabb ismérvekre alapozták optimizmusukat.

Kétségek továbbra is
Előbb-utóbb kitapintják majd a szakelemzők, hogy melyek is lehettek azok a tényezők, amelyek kiválthatták a szóban forgó váratlan, de kellemes meglepetést. Ugyanakkor azonban kétségek is megfogalmazódnak, mármint a tekintetben, hogy elérhető lesz a CNSP által legutóbb betájolt 4,5%-os éves növekedés. Az egyik legtekintélyesebb hazai szakelemző, a Költségvetési Tanács elnöke, Ionuț Dumitru szerint az egyetlen logikus magyarázat a mezőgazdaság igen pozitív irányú alakulása volt, azaz a jó terményeredmények. Ha ez így igaz, akkor egy konjunkturális tényezőről van szó, amelynek hatása nem lehet úgymond tartós. Ezt a meglátást osztja a neves adószakértő Adrian Benta is, aki szerint ugyancsak pozitív szerepe lehetett a hosszúra nyújt nyárnak, amely lehetővé tette a turisztikai idén kinyúlását egyidejűleg az időközben juttatott üdülési utalványok felhasználásával. (Amúgy a szakmabeliek egyértelmű értékelése szerint a turisztikai forgalom idei alakulásában, ha nem is döntő, de számottevő szerepet játszottak az üdülési utalványok, lévén, hogy az abban részesülők száma az idén ugrásszerűen megemelkedett.) Egyébként uniós viszonylatban is a maga 4,1%-os GDP-növekedésével „jó helyezést” ért el országunk, ugyanis Lengyelország (5,7%), Lettország (5,5%) és Magyarország (5%) után a ranglistán a negyedik lett, míg az uniós átlag 1,9%-os volt.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.