Operák orvosai

Zene füleimnek (9.)

38

Bárdos Anna Violetta szerepében

A jelenlegi orvos-centrikus világunkban eszünkbe juthat, hogy híres operaszerzőink mennyire számoltak dalműveikben az „egészségügyi alkalmazottakkal”. Amikor e cikket fogalmazom, a bőség zavarával küzdök. A leghíresebb talán Rossini A sevillai borbély buffó figurája, Bartolo doktor, aki természetesen Mozart Figaro házasságának is szereplője. A szebb napokat látott idős polgár mostohalányára vet szemet, természetesen a vígopera szabályai szerint hiába, s Rosina Almaviva gróf arájaként tervezhette tovább jövőjét. Ennél szomorúbb Grenvil doktor szerepe Verdi Traviatájában. Az első felvonásban még a tüdőbeteg Violettával fogadja a vendégeket, s a híres pezsgőáriában, a brindisiben maga is dalra fakad. A harmadik részben már a haldokló főhősnő utolsó óráihoz asszisztál. Az operát egy tucatszor megfilmesítették, s olyan kiválóságok alakították a jólelkű kurtizán alakját, mint Anna Moffo és Renata Scotto. A Magyar Állami Operaház is állandóan repertoárján tartja. Egyik leghíresebb hősnője Orosz Júlia volt, akinek alakítását a 60-as években magam is megcsodáltam. A vidéki operák is gyakran játszották az ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című regénye alapján készült művet. Itt említhetem Bárdos Anna pécsi alakítását, a művésznőt Budapestre is hívták Violetta szerepére, többek között Svéd Sándor partnerének. Az Operaház egyik legnagyobb bukása is e remekműhez kötődik, a világhírű olasz szoprán, Gabriella Tucci produkált csillagászati gázsijához méltatlan fellépést a 70-es években.
Georges Bizet Carmen című operájával vált halhatatlanná, a többi műve közül talán még Az arles-i lány és a Gyöngyhalászok juthat eszünkbe a kiváló komponistáról. A francia szerző egész életében betegségeivel küzdött, s igen fiatalon, 37 évesen távozott az árnyékvilágból. Talán rossz előérzete is motiválta, de két kevésbé ismert operájának is orvos a főhőse. Még tinédzserkorában komponálta A doktor háza című egyfelvonásos vígoperáját. A darab töredékekben maradt ránk, s az internet tanúsága szerint három évtizede a patinás austini Texasi Egyetemen mutatták be. Nagyobb szerencséje volt a Csodadoktor című kompozíciójával, amit egy operapályázatra adott be, s munkásságát megosztott első hellyel jutalmazták. Kis szériában adták elő, de ahhoz elégszer, hogy a zenei világ, s Liszt Ferenc is felfigyeljen tehetségére. A cselekmény Páduában játszódik, s hőse egy áldoktor, akit a szerelem vezérel, hogy a gyógyító hivatást válassza ideiglenesen. A hamis gyógyítók témája a francia operairodalom másik fejedelmét, Charles Gounod-t is megérintette. A szerző Molière vígjátékát használta fel A botcsinálta doktor című háromfelvonásos operájához. Ezúttal az álgyó­gyásznak egy szép leány némaságát kellett kikezelnie. A műnek van hazai vonatkozása is, az eredeti darabot Kazinczy Ferenc fordította magyarra, s ha már vette a fáradságot, a történetet itthoni környezetbe is áthelyezte.

Csermák Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek