Önszerveződés kérdése is

Enyhítenék a medve–ember konfliktust

253

A nagyragadozók okozta károk megtérítése nem pusztán pénzkérdés, hiszen a kárvallott gazdák megélhetése, befektetett munkája van benne, ezt pedig a jelenlegi, károk enyhítésére szolgáló eljárások gyakran nem veszik eléggé figyelembe Európa-szerte – nyilatkozta lapunknak Valeria Salvatori, az ember és a medvék, farkasok közötti konfliktus enyhítését célzó uniós projekt koordinátora. A hétvégén lapunk betekintést nyert Hargita megye önkormányzata tájgazdálkodási munkacsoportjának tevékenységébe.

Pillanatkép a műhelyfoglalkozásról. Európa szerte megoldást keresnek Fotó: Szőke Zsuzsa

A projekt célja, hogy Európa néhány kiválasztott pontján javítson a nagyragadozók menedzsmentjén, mivel nagyon sok helyen konfliktusok alakulnak ki a helyi lakosság, a nagyragadozók és a társadalom egyes csoportjai között. Az Európai Bizottság (EB) által megrendelt program célja olyan helyi fórumok kialakítása, ahol az érdekelt társadalmi csoportok közösen keresik a választ az együttélésre a medvékkel, farkasokkal. Az EB választása Hargita megye mellett az olaszországi Toszkána és spanyolországi Kasztília régiókra esett.

Medvék, farkasok és az emberi tényező
A különbség egyébként mindössze abban rejlik, hogy Olaszországban és Spanyolországban a farkasokkal tudnak egyre nehezebben együtt élni az emberek, míg Romániában főleg a barnamedve jelent gondot a helyi közösségeknek.
Európa számos vidékén – ahol az utóbbi évtizedekben vagy akár évszázadokban nem voltak jelen nagyragadozók, mert korábban kiirtották őket – a helyieknek nagyon nehéz kezelniük a helyzetet, hiszen ahhoz szoktak, hogy állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkoznak és nincsenek felkészülve a vadkárokra. Például nem használnak pásztorkutyákat sem, és teljesen másképp tanulták a szakmájukat. A változtatások többletköltségekkel járnak, és kérdés, hogy ki fizeti ezeket a költségeket.


Romániában különösen a hegy­vidéki lakosság folyamatosan együtt élt a nagyragadozókkal, és erre fel is van készülve, itt inkább a nagyragadozó-populációk és a károk növekedése jelent problémát. Az illetékes hatóságoknak nincs megfelelő kapacitása arra, hogy a problémát hatékonyan kezeljék. Ez pedig konfliktusokhoz vezet – foglalta össze az Európa-szerte fellelhető társadalmi probléma lényegét Valeria Salvatori. Hozzáfűzte: az állattenyésztők és vadászok nem értik, hogy miért nekik kellene megfizetniük a védett nagyragadozók okozta károkat, illetve az azokat megelőző óvintézkedéseket. Ráadásul a hatóságok csak annyit mondanak nekik, hogy változtatniuk kell eddigi magatartásukon, ehhez legfeljebb néhány kutyát és kerítést biztosítanak. De ez édeskevés a gazdáknak, akiknek így jóval több idejükbe, erőfeszítésükben kerül elvégezni ugyanazt a munkát.
A projekt vezetője kifejtette: a probléma gyökere abban keresendő, hogy a nagyragadozókkal kapcsolatos intézményrendszer, finanszírozási rendszer nincs megfelelően kialakítva. Gondot okoz, hogy a döntéshozók részéről sokszor hiányzik az akarat, hogy megértsék, mi történik pontosan.
– Nemcsak pénzkérdés, hanem emberi méltóság kérdése is. Hiszen az egész életed, a befektetett munkád elismeréséről van szó, így érzelmi, társadalomlélektani vetülete is van mindennek. Ezért gondoltunk arra, hogy a kérdést társadalmi szinten és nem pusztán technikai, műszaki szempontból fogjuk kezelni – mutatott rá az emberi tényező megkerülhetetlenségére Valeria Salvatori.

Bepillantás a műhelymunkába
A műhelybeszélgetésen Demeter László biológus, a megyei tanács keretében működő tájgazdálkodási munkacsoport vezetője elmondta: a program célja együttműködéseket és beavatkozásokat megtervezni és kivitelezni az érdekelt felek részvételével, a mi esetünkben a legproblémásabb nagyragadozóval, a medvével való konfliktusok csökkentésére. A jelen program keretet ad ehhez az önszerveződéshez, a helyi nagyragadozó-platform működéséhez, és bizonyos tevékenységeket finanszírozni is tud, tehát nem marad meg a tanácskozás szintjén.
– A legnagyobb hozadéka az, hogy általa bekapcsolódunk olyan folyamatba, amelyben európai partnerségeket alakítunk ki, tanulunk és átadjuk tapasztalatainkat másoknak, további forrásokat vonunk be. A platform résztvevői körét úgy alakítottuk ki, hogy minden érdekelt csoportból legyenek képviselők, ugyanakkor funkcionális létszámra törekedtünk, így helyet kaptak a vadásztársadalom, az állattartó gazdák, a méhészek, a közbirtokosságok, a természetvédelmi szervezetek, az önkormányzatok képviselői, a vidékfejlesztési egyesületek, a turizmusfejlesztés képviselői, szakértői – fejtette Ki Demeter László.

A műhelybeszélgetést dr. Sólyom Andrea, a Sapientia – EMTE szociológusa moderálta, a szervezőcsapat részéről a fent már említettek mellett Hartel Tibor, a BBTE egyetemi tanára vett részt a munkacsoport tevékenységeiben. Az érdekegyeztető megbeszélésen természetesen elhangzott a medvék és az emberek közötti konfliktus szinte valamennyi ismert gondja, beleértve, hogy a gazdákat ért károkat rendkívül nehézkesen téríti meg az állam. Arról nem is beszélve, hogy a vadkárok jogszabályi háttere is meglehetősen hiányos Romániában.
Többek közt elhangzott, hogy egy felmérés szerint a Hargita megyei lakosság annyira nem bízik már a román állam problémamegoldó képességében, hogy mintegy 45 százaléka az orvvadászatot is elfogadhatónak tartja a medvegondok orvoslására.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.