Önmagunk legyőzése a cél

Nagyböjt: nem minden a hústilalom

53

Tegnap elkezdődött a húsvétot megelőző bűnbánati és vezeklési időszak a nyugati keresztény egyházakban. Hamvazószerda ugyanis lezárja a farsangot, és megnyitja a negyvennapos böjti periódust, emlékeztetve a híveket Jézus Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására. Ezen időszak apropóján jártunk utána a keresztény felekezetek böjti szokásainak, s mint levonható: a húsról való lemondás csak egy kis szeletét képezi a valódi bűnbánatnak.

Kíváncsiak voltunk a keresztény felekezetek böjti szokásaira, ezért utánajártunk az unitárius, a református, az evangélikus és a katolikus nézőpontoknak a húsvéti önmegtartóztatás kérdésében.
Hamvazószerdával ugyanis tegnap lezárult a farsangi időszak, és elkezdődött a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt. Ilyenkor a keresztény egyházak Jézus Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékeztetik az embereket, akiket bűnbánatra és vezeklésre ösztönöznek.

Ne képmutatásról szóljon
Megkeresésünkre Solymosi Alpár unitárius lelkész elmondta: hitvallásuk szerint ilyenkor Krisztus azon tanítását követik, miszerint: „Nem az szennyezi be az embert, ami bemegy a száján, hanem az, ami kijön rajta” (Mt,15:11).
– A nagyböjt fontos időszak a keresztény ember életében. Mi, unitáriusok szem előtt tartjuk a tradicionális gondolkodást e téren, a gyülekezetből sokan betartják az étkezési tilalmakat, habár nálunk ez nincsen kőbe vésve. A böjt elsősorban belső történés – mutatott rá Solymosi Alpár, aki arra is rávilágított, hogy az unitárius vallás nem dogmatikus, ezért nincs meghatározott kritériumrendszere a nagyböjttel kapcsolatban.
Hangsúlyozta azt is, hogy nem tagadják a böjt jelentőségét, hiszen odafigyelnek az étkezés jelentőségére. A lelkész arról is beszélt, hogy Jézus Krisztus óva intett a magamutogatástól és képmutatástól.
– „Amikor imádkoztok, ne tegyetek úgy, mint a képmutatók, akik az emberek szeme láttára szeretnek imádkozni a zsinagógában meg az utcasarkon, hogy mutogassák magukat! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor imádkozol, menj be a szobába, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz! S mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz” (Mt, 6:5) – olvassuk az evangéliumban. Jézusnak ez a véleménye a böjtről is, inkább legyen lelkileg átformáló történés, mint reklámozott, üres cselekedet – hívta fel a figyelmet Solymosi Alpár, aki szerint az egyházak böjthöz való viszonyulása korszerűsödött, mert az általános tiltás helyett már különböző önmegtartóztatási gyakorlatokat is javasolnak.
Az unitárius lelkész kifejtette: korunkban egyre fontosabbá válik önmagunk leküzdése, a vezeklés kérdése.
– Manapság közömbösség jellemzi az embereket. A böjti idő azonban érzékenyebbé tehet minket mások szenvedései iránt. De ha elszalasztjuk ezt a lehetőséget, akkor egyre sivárabb lesz az életünk – figyelmeztet Solymosi Alpár.

A lélekre figyeljünk
Szatmári Szilárd református lelkész megkeresésünkre úgy nyilatkozott: a húsvéti időszak a világtól való elfordulást, és önmagunkhoz való közeledést jelenti a református hívek számára.
– Ilyenkor mindig hangsúlyozzuk azt, hogy ne a testi szükségletekre koncentráljanak az emberek, hanem a lelkükre figyeljenek. Az év nagy részében sokan elhanyagolják mindezt, de most annak van itt az ideje, hogy elengedjék a külsőségeket – fogalmazott Szatmári Szilárd, akitől azt is megtudtuk, hogy a református vallásban nincs előírt böjt.
A hívek belátására van bízva az, hogy esznek-e húst vagy sem, az egyház a böjtölés spirituálisabb jellegét hangsúlyozza – tudtuk meg. A református közösségekben azonban egyre többen térnek vissza a testi szükségletek megvonásához, vagyis a gyakorlati böjthöz – közölte Szatmári Szilárd.

Hasznos, ha a hitet erősíti
Az evangélikus felekezetek számára is önmegtartóztatásból áll a nagyböjti idő, habár a református és unitárius egyházakhoz hasonlóan ebben az esetben sem kötelezik a hús elhagyását. Tamás János lelkész kérdésünkre elmondta: az egyházi rend nem írja elő a szigorú böjt megtartását, de vannak, akik ennek ellenére is követik a hagyományokat.
– Nem vetjük el a testi böjtölést, különösen a pénteki böjt esetében. Luther Márton tanítását követjük ebben a kérdésben, miszerint a koplalás hasznos, ha a hit megerősítésére szolgál. De a lelki böjtölés legalább annyira fontos a húsvéti időben, mint a különböző élelmiszerektől való tartózkodás – taglalta Tamás János, kitérve arra, hogy csak tudatos lemondással és a jóra törekvéssel lesz teljes a testi önmegtartóztatás áldozata. – A húsvétot megelőző negyvennapos felkészülési időszak célja a hitéletünk megerősítése, hiszen csak így tudjuk őszintén megünnepelni Jézus Krisztus értünk hozott áldozatát – közölte az evangélikus lelkipásztor.

A kiengesztelődés időszaka
A katolikus nézőpont bemutatásához Ft. Bilibók Géza plébánost kértük fel. Mint ismeretes, a római katolikus vallás nagyböjt idején hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtölési napot ír elő. Ilyenkor a 18. és 60. év közöttiek csak háromszor ehetnek egy nap, nem nassolhatnak, és csak egyszer lakhatnak jól. A szabály szerint egyáltalán nem ehetnek húst, sem húsból készült, hús tartalmú, illetve állati zsírral készült ételeket.
A 14. és 18. közötti hívek, valamint a 60. évnél idősebbek korlátlanul étkezhetnek, de nem fogyaszthatnak húst, sem húsból készült, hús tartalmú, illetve állati zsírral készült ételeket. A 14 év alattiak és a súlyos betegek nincsenek böjtre kötelezve, de ők is vállalhatnak önmegtartóztatást, bűnbánatot.
A szigorú böjti napok mellett minden pénteken hústilalom van a katolikusok számára, de ilyenkor nincs korlátozva az étkezések száma. Fontos előírás az is, hogy a bűnbánati időben – tehát a nagyböjt minden napján – tilosak az ünnepélyes esküvők és más zajos mulatságok. Mindezek mellett pedig ajánlottak az úgynevezett önkéntes böjtök és bűnbánati gyakorlatok is.
– Régen a hús nem volt olyan mindennapi az emberek életében, mint manapság. Csak ünnepekkor fogyasztottak ilyesmit, és az egyház ezzel az előírással szólította önmegtartóztatásra az embereket. Így érzékeltette azt, hogy valami különlegesről, fontosról mondjanak le az emberek Krisztusért – mondta a katolikus hagyományokról Bilibók Géza, hangsúlyozva, hogy a belső összefügg a külsővel, ezért is fontos az előírás betartása és a kicsapongás kerülése az élet minden területén.
A plébános szerint azonban a valódi böjtöléshez nem elég az élelemmegvonás, mivel ez az időszak valójában a kiengesztelődésről szól.
– Az Istennel és önmagunkkal való kiengesztelődés a lényeg. Töltsünk több időt a Teremtővel, imádkozzunk és figyeljünk a saját hangunkra. Mondjunk le valami olyan esszenciális dologról, amihez hozzászoktunk a mindennapokban: a közösségi oldalak használatáról, mások kibeszéléséről vagy kritizálásáról – nyújtott alternatív böjtölési tippeket Bilibók Géza, megjegyezve: gyakran sokkal nehezebb lemondani egy rossz szokásról, mint egy finom húsról.
– Próbáljunk közelebb kerülni a szenvedő Krisztushoz, vállaljunk áldozatokat érte. Éljük meg a hallgatás böjtjét ebben a túlharsogott társadalomban – zárta gondolatait a plébános.

Keresztes Bea

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek