Önmagát is ünnepelte idén a Gyimesi Tánctábor

59

Jubileumi, huszadik évfordulójához érkezett a múlt héten, július 24–31. között, Gyi­mes­középlokon zajló Gyimesi Tánctábor. A rendezvénysorozat két évtizedes gyakorlatához híven, idén is elsősorban gyimesi és felcsíki táncokat tanulhattak a résztvevők. A szervezők ugyanakkor szakmai előadásokkal, kézműves-foglalkozásokkal és kirándulásokkal tarkították a programot, amely minden korosztálynak tartogatott valami érdekeset.

A tánctábor gazdagabbá, értékesebbé és vonzóbbá teszi a közösséget Fotó: Ambrus Róbert Imre
A tánctábor gazdagabbá, értékesebbé és vonzóbbá teszi a közösséget Fotó: Ambrus Róbert Imre

A szakmai szinten is nagy elismerésnek örvendő, sok szempontból úttörőként működő tábor minden évben több száz érdeklődőt vonz. A helyiek mellett a Kárpát-medence minden szegletéből, de az Egyesült Államokból, Japánból vagy Spanyolországból is érkeznek táborozók. Idén 70 meghívott táncoktató, zenész, előadó és szervező dolgozott azon, hogy újra maradandó élménnyel gazdagodjon a 265 résztvevő – ismertette lapunkkal Szalay Zoltán, a tánctábor 20 évvel ezelőtti megálmodója.

Tánc és előadás kicsiknek és nagyoknak
– A táncoktatás két-két csoportban zajlott, kezdő és haladó gyimesi, valamint felcsíki táncokat oktattak. Az esti táncházakban azonban lehetőséget teremtettünk moldvai, mezőségi, széki és kalotaszegi táncok gyakorlására is. Nagy népszerűségnek örvendett a gyerekeknek szóló serketánc is, amely minden este egy órát tartott, és igazán családias hangulatot varázsolt a helyi kultúrházban és a mellette található Csillag panzióban zajló estéknek – mondta Szalay Antal Rozália, a Gyimesi Tánctábor másik főszervezője. Az esti táncházak alkalmával felcsíki és gyimesi hagyományőrző csoportok is felléptek. A jó hangulatért a gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Tánccsoport, a gyimesfelsőloki Kesice Néptánccsoport, valamint a hidegségi, a sötétpataki, a csíkszentdomokosi és csíkmadarasi hagyományőrzők feleltek.
A tematikus előadásokat néphagyományokban jártas szakemberek tartották, többek között gyereknevelésről, a gyimesi népdalkincsről, illetve a verbális és metakommunikációs eszközökről a néptáncban. A szerdai nap a kirándulásról szólt, a résztvevők három csoportra oszlottak: az ezeréves határhoz kirándultak, esztenára szekereztek, valamint gyógynövény- és helyismereti túrára mentek.

A jubileumi gála az emlékezésről szólt
A tábort szombaton gálaműsorral zárták a helyi kultúrotthonban, amelyen megnyitották Ádám Gyula, a Gyimesi Tánctábor történetét felvonultató fotókiállítását, ugyanakkor azokra az adatközlőkre, oktatókra emlékeztek, akik már nincsenek az élők sorában. Kiskamoni-Szalay Lilla színművész, a szervezők lányaként kiskorától együtt élt a táborral, a gálaműsoron általa megfogalmazottakkal fejezte ki köszönetét a húsz éve tartó elhivatottságért.
– Az a kultúra, amibe beleszületünk, még nem a sajátunk attól, hogy itt élünk. Amikor megszületünk, nincs több közünk a magyar kultúrához sem, mint akár a kínaihoz; csakis annyival, hogy ide teremtett minket a Jóisten. Az itt élőknek ugyanúgy meg kell tanulni a zenét, a táncot, a néphagyományt, mint annak, aki idegen földről látogat el ide, és ahhoz, hogy igazán sajátjukká váljon, egy életen át gyakorolják az itteniek is.
Az utóbbi években sok helyen megfordultam a világban, és túlzás nélkül mondom: sehol még olyan emberekkel nem találkoztam, akiknek ilyen gazdag és virágzó népművészeti örökségük lett volna, mint nekünk itt Erdélyben, és ekkora türelemmel, szeretettel és kitartással óvnák, mint az itteni emberek – fejtette ki ünnepi beszédében a színművész és szervező.

A helyiek képezik a tábor gerincét
A helyiek meglátása szerint a tánctábor gazdagabbá, értékesebbé és vonzóbbá teszi a községet. A tánctábor megfelelt és ma is megfelel azoknak az elvárásoknak és igényeknek, amelyeket a táncházmozgalom hozott a vidékre, véli Ambrus Róbert Imre, aki a helyi kultúrotthon igazgatója, a tábor kulturális referense.
– Gyimesközéplok életében évről évre egyre jobban kikristályosodik az a tény, hogy szükség van erre az eseményre, hisz az itt felnövekvő ifjúság azt látja, hogy ez a kultúra és hagyomány olyan értékeket rejt, amelyekhez a más tájakról és távoli országokból érkező táborozók is nagy érdeklődéssel közelednek. Fontos ez számunkra azért, mert megerősít bennünket, itt élőket abban, hogy minden erőnkkel ápolnunk és tovább kell adnunk az eleinktől kapott kulturális örökséget – közölte a kulturális referens.
A tábor szervezői a csíkszeredai Tiszta Forrás Alapítvány, a Csángó Ifjak Középloki Közössége, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, valamint Gyimesközéplok önkormányzata voltak. A tábor létrejöttét a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Tiszavasváriban élő Molnár Imre, illetve az RMDSZ és a Communitas Alapítvány segítette. A helyi vállalkozók és intézmények is a tábor támogatói között szerepelnek: a Csillag Kft., a Hidegségi Általános Iskola, a Majláth Gusztáv Károly Általános Iskola, a Molnár pékség, a Henix Kft. és a Gyimesközéploki fafeldolgozó üzem.

Márk Boglárka

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.