Online képzés falugazdászoknak

58

A koronavírus-járvány, a kijárási, csoportosulási tiltások rátették a bélyeget a falugazdászok folyamatos képzésére is. Korábban Csíkszeredában szervezték meg az egy- vagy többnapos képzéseket, de most a falugazdász-hálózatot működtető Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) úgy döntött, a virtuális térre viszi a képzést, az előadásokat online közvetítik a falugazdászoknak.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője tájékoztatta a falugazdászokat  Fotó: Bokor Gábor

Az első internetes előadáson közel harminc személy vett részt. Becze István SZGE-elnök a képzés megnyitásaként elmondta: a tervekhez képest változott a falugazdászok képzésének módszere, de adva van az új lehetőség, melynek köszönhetően operatív módon lehet közvetíteni az előadásokat, a hallgatóságnak lehetősége van kérdéseket feltenni is. Nem volt egyszerű kialakítani a rendszert, az első pillanatokban voltak gubancok is, de ezeket a következő képzésig kiküszöbölik – hangoztatta Becze. „Szeretnénk, ha a következő időszakban akár hetente sor kerülne egy-egy képzésre” – fűzte hozzá. Így a továbbiakban minden szerdán vehetnek részt képzésen a falugazdászok.
A képzést hallgatta dr. Torda Márta, a magyar agrártárca Kárpát-medencei Együttműködés Osztályának osztályvezetője is. Felszólalásában elmondta: „Tiszta szívemből gratulálok, hogy ezekben a nehéz időkben is azon vagytok, hogy tudjátok egymást képezni, információkat átadni. Ez nagyon fontos a szakemberek számára.” Dr. Torda Márta közvetítette a képzés résztvevői felé Belánszky-Demkó Zsolt helyettes államtitkár üzenetét is. „Üzeni, hogy nagyon fontos, hogy ezekben a nehéz időkben is helytálltok a végeken, ez a program hasznosságát erősíti” – tolmácsolta dr. Torda.
Az első online falugazdászképzés előadója Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője volt. Az igazgató az ország mezőgazdasági adminisztrációjának működését, szervezeti felépítését, az intézmények feladatköreit mutatta be. Elsőként a Bukarestben működő agrárminisztériumot vette górcső alá. Nem bocsátkozott apró részletekbe, hiszen a gazdák nincsenek közvetlen kapcsolatban az ottani személyzettel. Ennél jobban taglalta a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat – ezek azok az intézmények, melyek egyenes kapcsolatban vannak a gazdatársadalommal, az élelmiszeriparral, a mezőgazdasághoz kapcsolódó más gazdasági egységekkel.

Politikai vezetés az agrárminisztériumban

Az ország agráriumának irányítója a mezőgazdasági minisztérium, mely központi szinten 708 alkalmazottal működik – kezdte előadását Könczei Csaba. Jelenleg Nechita Adrian Oros miniszter vezeti a tárcát, közvetlen alárendeltségébe tartozik öt államtitkár. A miniszteri és államtitkári tisztségek politikai funkciók, az épp hatalmon lévő kormány nevezi ki a személyeket, akik az idetartozó feladatokat ellátják. Ugyancsak miniszteri alárendeltségbe tartozik az ellenőrzéssel és bűnmegelőzéssel foglalkozó vezérigazgatóság, valamint a két kifizetési ügynökséget – a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséget (APIA) és a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökséget (AFIR) – működtető vezérigazgatóságok is.
Alsóbb szinten találhatók a szakmai vezérigazgatóságok, melyek illetékességük szerint hoznak döntéseket. Ilyenek az agrárpolitikai és stratégiai koordinációs igazgatóság, a talajfeljavítással, az élelmiszeripari, a humánerőforrási, pénzügyi, vidékfejlesztési, halászati igazgatóságok. A minisztérium alárendeltségébe tartoznak a növényvédelemmel, állatnemesítéssel, állami földalappal, vetőmag-ellenőrzéssel foglalkozó központi hatóságok, a Hegyvidék Ügynöksége is. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság nem tartozik egyenesen minisztériumi alárendeltségbe, csak együttműködik az agrártárcával – jegyezte meg Könczei.

A megyei mezőgazdasági igazgatóságok

A megyei szinten működő mezőgazdasági igazgatóságok felépítése hasonló a bukaresti minisztériuméhoz – kezdte a megyei agráradminisztráció alapintézményének bemutatását Könczei. Kovásza megyében legtöbb 25 személlyel működhet az igazgatóság, jelenleg a létszám 22 fő – ugyanis Bukarestből nem engedélyezték a nyugdíjba vonult munkatársak üresen maradt helyeinek betöltését – magyarázta az igazgató.
Az igazgatóságok három pillérre épülnek: helyi agrárpolitikák és statisztikák, inspekció és ellenőrzés, felnőttképzés és tanácsadás. Az intézményt ügyvezető igazgató irányítja, de nincs aligazgatói tisztség, a következő szinten az osztályvezető a döntéshozó. A hivatalban a növénytermesztési, állattenyésztési és felnőttképzési teendőkkel egy-egy személy foglalkozik. A gazdasági, könyvelési adatokkal foglalkozó részleg egyenesen Bukarestbe küldi jelentéseit. Az inspekciós irodában öt személy tevékenykedik, emellett humánerőforrással, könyveléssel, belső ellenőrzéssel megbízott személyek is dolgoznak az igazgatóságon – részletezte Könczei.
Az igazgató hosszabb időt szentelt, több magyarázatot fűzött az igazgatóság engedélyezési és ellenőrzési hatásköréhez, illetve az intézményen keresztül folyósított kisösszegű – „de minimis” típusú – támogatások ügyintézéséhez. Ez a három kérdéskör megismerése alapvető a falugazdászok számára – de a gazdák részére is –, hiszen szakmai tanácsadási tevékenységük során sok esetben merülnek fel a gazdák részéről ezekkel kapcsolatos kérdések. Számos mezőgazdasági és agrárélelmiszer-ipari tevékenység folytatásához szükség van a megyei mezőgazdasági igazgatóságok által kibocsátható engedélyek megszerzésére. Az alábbiakban ezeket összesítjük – a teljesség igénye nélkül.

Gyümölcsösök létesítése

Kevesen tudják, hogy a gyümölcsösök, bogyós cserjék telepítése esetében is szükség van engedélyeztetésre – bizonyos területnagyság fölött. A gyümölcsösök létesítéséhez használt szaporítóanyag előállítását, a gyümölcsösök telepítését, hasznosítását, felszámolását, a gyümölcs eladását, minőségi ellenőrzését a 2003 októberében hatályba lépett 348-as számú törvény – a Gyümölcstermesztés törvénye – szabályozza és meghatározza azokat a büntetéseket is, melyek a törvény be nem tartása miatt róhatók ki. A Gyümölcstermesztés törvénye alkalmazás módszertani szabályait a 2004/156-os kormányhatározat szabályozza – érvényben van 2004 februárjától. Az alábbiakban a törvénybe foglaltakból néhány fontos tudnivalót összegeztünk.
Gyümölcsösök telepítése esetében fél hektárig nem szükséges az engedélyeztetés. Fél hektár és két hektár között már szükség van a mezőgazdasági igazgatóságok engedélyére. A gazda az igazgatóságon kérést tesz le a telepítés jóváhagyására, melyben a telepítendő fajtákat, a telepítés helyét is megjelöli személyes adatai mellett. Ennek alapján bocsátja ki az igazgatóság a telepítési engedélyt – románul „autorizație de plantare”.
Ha a létesítendő gyümölcsös tervezett területe meghaladja a két hektárt, akkor az engedélyhez – melyet ugyancsak az igazgatóság bocsát ki – szükséges telepítési tervet is készíteni. Ezt a dokumentumot szakcég kell elkészítse, belefoglalva a jövendő gyümölcsös minden paraméterét. Ugyancsak a telepítési terv szabja meg, milyen fajok, fajták telepíthetők egy-egy bizonyos körzetben (a fajták listája a Gyümölcstermesztési törvény II. mellékletében található). A telepítési tervet kutatóintézet kell láttamozza – ilyen működik Mărăcineni-ben (Argeș megye), illetve Bátoson (Maros megye). A láttamozott terv alapján állítja ki a telepítési engedélyt az igazgatóság. Az engedély kiállítása díjmentes, de a telepítési terv elkészítéséért a szabad piaci árak szerint kell fizetni, ugyancsak díjköteles a kutatóintézet láttamozása. Ha a telepítés pályázati pénzen történik, minden esetben kötelező a telepítési terv és engedély beszerzése is – ez alól kivételt képezett a Pro Economica Alapítvány által kiírt pályázat.
Bogyós termésűek – ribizli, málna, áfonya stb. – esetében ugyanez az eljárás. Nem kell telepítési engedély 0,2 hektárig, 0,2–0,5 hektár között az igazgatóság egyszerű engedélye szükséges, 0,5 hektár fölött a telepítési tervet is el kell készíteni.
Fontos tudnivaló, hogy a mezőgazdasági terület átminősítése nem lehetséges telepítési engedély nélkül, például szántóból nem minősíthetjük át gyümölcsössé. Nagyobb problémát jelent az állandó gyepek – kaszálók, legelők – átminősítése gyümölcsössé (vagy más használati besorolásba), ezt agrárminisztériumi szinten kell engedélyeztetni.
A Gyümölcstermesztési törvény szabályozza a diófák kivágását, mely ugyancsak engedélyhez kötött – az ültetésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármilyen más gyümölcsfaj esetében. A diófa kivágásának szándékát a gazda be kell jelentse a mezőgazdasági igazgatóságon. Az intézmény szakemberei terepen ellenőrzik, hogy valóban jogos-e, megalapozott-e a diófa kivágása. Kivágható a diófa, ha épületeket veszélyeztet vagy legalább 60 százalékban ki van száradva. Az illetéktelen kivágás rongálási bűncselekménynek számít, és a büntetőtörvénykönyv 217-es cikkelye szerint büntethető.

Villámcsapás nyomán széthasadt diófa. Engedélyhez kötik a kivágását                                 Fotó: Domján Levente

Hagyományos termékek előállításának engedélyezése

A megyei mezőgazdasági igazgatóságoknak fontos szerepük van a hagyományos termékek előállításának és piacra vitelének engedélyeztetésében is – mondta el Könczei Csaba igazgató. Romániában a hagyományos termékek elismerését a 724/1082/360/2013-as agrárminisztériumi rendelet szabályozza (megjelent a Hivatalos Közlöny 2013. december 11-i számában).
Korábban a hagyományos termékek minősítésének rendszabályát jóváhagyó 2004/690-es agrárminisztériumi rendeletet alkalmazták, ám a rendszabály számos visszaélésre adott lehetőséget, ez alapján sok esetben a hagyományos termékeket tonnaszámra állították elő, modern technológiák alkalmazásával. A 724-es rendelet sok korlátozó rendelkezést tartalmaz. Például év viszonylatában napi átlagban legtöbb 150 kilogramm vagy liter hagyományos termék állítható elő, a napi termelés nem haladhatja meg a 400 kilogrammot, illetve litert. Kivételt képez a kenyér és péktermékek, ez esetben az évre számított átlagos napi termelés 300 kilogramm lehet, az egynapi termelés nem érheti el a 800 kilogrammot. Követelmény az is, hogy írásos dokumentumokkal kell igazolni a termék receptjét, melynek régisége legalább harminc év kell legyen – magyarázta Könczei Csaba.
Mindenképpen, a hagyományos termék minősítés többletbevételi lehetőséget jelent a termelőnek – a minősítéssel rendelkező termékek drágábbak a piacon, de van kereslet rájuk, hiszen a védjegy garantálja különlegességüket, minőségüket – fűzte hozzá az igazgató.
A hagyományos termékek országos nyilvántartását Bukarestben, a mezőgazdasági minisztériumban vezetik. Minden termelő, aki hagyományosként szeretné elismertetni a termékét, első lépésként a megyei mezőgazdasági igazgatósághoz kell forduljon. Itt útbaigazítást adnak, segítenek összeállítani a szükséges iratcsomót. A megfelelően összeállított dossziét az igazgatóság láttamozza, majd az agrártárcához közvetíti. Az iratcsomó alapján a termék ott kapja meg a hagyományos elismerést, amit oklevél formájában – Atestat produs tradițional – küldenek vissza a termelőnek. Ezzel az oklevéllel biztosíthatja a termelő, hogy egy bizonyos terméke hagyományosnak van nyilvánítva.
Egy termék akkor lesz hagyományos, ha eredeti eljárással, hagyományos recept alapján és hagyományos alapanyagokból állítják elő – ez a három fő kritérium egy termék hagyományosként való minősítésében, ezeket a termelőnek bizonyítania kell. Ennek az az előnye, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból sokkal könnyebb a feltételek teljesítése, nem annyira szigorúak az engedélyeztetési feltételek.

Bokor Gábor

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek