Olcsóbb, de kevésbé kelendő…

Üzemanyag- és földgázpiac

94

A fogyasztói áraknak az utóbbi hónapok során való alakulásából az is kiderül, hogy a folyamatos, illetve a legnagyobb arányú zsugorodás az üzemanyagok ára esetében következett be: azok márciusban 2,64%-kal voltak alacsonyabbak, mint februárban és 5,79%-kal alacsonyabbak, mint 2019 decemberében. Ezt ténylegesen megtapasztalhatták a gépkocsivezetők, illetve a gépkocsi-tulajdonosok. A legutóbbi két hónap során az örömbe azonban üröm is vegyülhetett…

Cristina Verchere: az OMV Petrom a II. évnegyedben 45%-os csökkenéssel számol…

Hazai viszonylatban az üzemanyagok árai alakulása szempontjából bizonyára megvolt a maga oka annak is, hogy az Orban-kormány még az elmúlt esztendő végén kivezette az azokra kivetett különleges jövedéki adót. A világpiaci árak kedvező tendenciája, illetve az utóbbi hetekben bekövetkezett „lerobbanása” ugyancsak letaszította a lejtőn a romániai árakat is. Igaz, nem olyan mértékben, mint Európa egyes országaiban. Ez utóbbinak megvoltak a maga okai: a múlt esztendő negyedik évnegyedétől errefelé hovatovább gyengült a lej, azaz kedvezőtlenül alakult az euró/lej, valamint a dollár/lej árfolyam. Ennyit röviden és tömören az üzemanyagok árai alakulásáról. (Amúgy a világpiaci helyzet és az árak alakulásának távlatai ugyancsak „megérnének egy dalt”, s nem tartjuk kizártnak, hogy a fejleményekre egy későbbi lapszámunkban még visszatérünk.) A végkövetkeztetés az lehetne, hogy a gépkocsivezetőknek, a gépkocsi-tulajdonosoknak és a közúti fuvarozó cégeknek egyaránt örvendeniük kellene annak, hogy olcsóbban tankolhatnak. Igen ám, de egy nem várt és egy nem kívánatos esemény közbeszólt, és üröm vegyült az örömbe. A pandémiáról van szó, amely március elejétől errefelé valósággal lebénította a közúti közlekedést, illetve a személy -és áruszállítást. Azt túlzás lenne állítani, hogy Európa mindegyik országában ugyanolyan mértékben, de hogy mindenütt problémák és súlyos gondok támadtak, vitathatatlan. A határok lezárása, a személyi „mobilitás” korlátozása (beleértve a személygépkocsival való közlekedést is) óhatatlanul maga után vonta a tankolás „elapadását” is. Tudni például olyan országokról, ahol április második felétől egyes üzemanyagtöltő állomások szüneteltették tevékenységüket, mások pedig rövidített programmal működnek. Az árut viszont mozgatni kell, de az körülményessé vált, s aminek okán lelassult az átlagsebesség is, úgymond időigényesebbé és költségesebbé vált a fuvarozás. Egy ellentmondásos helyzettel szembesülhettünk: az olcsóbb üzemanyag nem volt képes „ellensúlyozni” a többi költségelem elrugaszkodását. Mindezt tetőzte a hivatásos gépkocsivezetők koronavírusos megfertőzése, valamint azok gyakori karanténba vagy elszigetelésbe való helyezése. A magánszemélyek esetében pedig a kijárási tilalom, illetve korlátozások álltak a furikázás útjába. Hazai viszonylatban május 15-ig mindenképp, s pillanatnyilag még nem tudni, hogy azt követően mindenhol felemelkednek-e vagy sem a sorompók. Van egy kedvező vonzata is annak, ami történt az elmúlt két hónap során: a közúti közlekedés „elhalványulása” nyomán csökkent a környezetszennyezés, s vannak olyan szakértői becslések, számítások, amelyek szerint egyes helységekben és régiókban igen jelentős mértékben. Hogy mi mennyit nyom a mérleg serpenyőjében, azt nehéz lenne megmondani, de a jelek szerint a szállítási szektorok veszteségei számos országban nemzetgazdasági szempontból, pontosabban a GDP alakulása és a munkaerő-foglalkoztatás szempontjából súlyos problémákat jelenthetnek. (Főleg akkor, ha szem előtt tartjuk a szóban forgó szektor által közvetlenül érintett különböző gazdasági ágazatokat is, például az autóipart, az alkatrészt és a gumiabroncsot gyártó ipart is.) Arról nem is beszélve, hogy a szállítás zökkenői, ütemzavarai milyen mértékben befolyásolhatják, illetve hátráltathatják a megrendelőik tevékenységét.

Továbbra is keresletcsökkenés
A kőolajkitermelő és -feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó cégek sem örvendenek a dolgok ilyenszerű alakulásának. Világszerte azt számolgatják, hogy miként és mikorra zökkenhet normális kerékvágásba a tevékenységük. A pandémián túl geopolitikai szempontból is zűrzavarosnak és ingatagnak minősíthető a jelenlegi helyzet. A kitermelést mindenképp vissza kell fogni és vissza is fogták, az olajár csökkenése ugyanakkor számos céget csődhelyzetbe sodorhat, s biztosra vehető, hogy azok között lesznek olyanok is, akik becsődölnek. Ám ez egy más ügy, inkább nézzük meg, hogy hazai viszonylatban mire számít a szektor éllovasa, az OMV Petrom Rt. A cégcsoport vezérigazgatója, Cristina Verchere egy minapi sajtótájékoztatóján ismertetve a tavalyi pénzügyi eredményeket, borúlátóan nyilatkozott az idei kilátásokról. Szerinte az üzemanyag-forgalmazási ágazatban az esztendő második évnegyedében 45%-kal csökkenhet a kereslet, éves viszonylatban pedig mintegy 20%-kal. Hasonlóképpen csökkenésre számítanak a földgáz iránti kereslet tekintetében is, éves viszonylatban mintegy 10-20%-osra. Az üzemanyagok iránti kereslet csökkenése okán rákényszerültek a kőolajfinomító kapacitás kihasználásának a mérsékelésére, az jelenleg valamicskével haladja meg a 80%-ot, s éves viszonylatban az valahol 85% körül fog megállapodni. Ilyenképpen egyelőre nincs szükség nyersanyag importálására, a saját kitermelésű romániai nyers kőolajat dolgozzák fel. Ugyanakkor az esztendő második felében a tervek szerint bezárják a Ploiești megyei Petrobrazi kőolajfinomítót. Utalt arra is, hogy meglátásuk szerint képesek lesznek biztosítani az üzemanyagpiacon a kereslet és a kínálat közti egyensúlyt. Ez viszont attól is függ, hogy mily módon lesznek képesek készletezni a nyersolajat és kőolajipari termékeket, illetve más piacokon is értékesíteni azokat, már amennyiben az szükségesnek mutatkozik. Nyomatékolta azt is, hogy a 2020-as esztendő tekintetében a második évnegyed ígérkezik a legdurvábbnak, de azt nem feltételezik, hogy a jelenlegi nehéz helyzet állandósulni fog az elkövetkező hónapok folyamán.
A földgáz tekintetében, amint már említettük, a kereslet 10-20%-os csökkenését jósolja a vezérigazgató. Ismeretes, hogy Románia nettó importőr, mármint a földgáz tekintetében. Jelenleg viszont léteznek elraktározott tartalékok, s hogy kell-e majd importálni vagy sem, azt pillanatnyilag nem lehet megjósolni. Az OMV Petrom vezérigazgatója szerint az energiafogyasztás 5%-tól 10%-ig csökkenhet. Feltételezzük, hogy azokra a kiesésekre gondolt, amelyek számos ágazatban bekövetkeztek március és április folyamán. És számol azzal is, hogy a megelőző időszaki termelési szintek elérése esetenként akár hosszabb időt igénybe vételét is jelenti. Nem közvetlenül tartozik ide, de utalhatunk arra is, hogy jó két héttel ezelőtt Virgil Popescu gazdaságügyi, energetikai és üzleti környezetért felelő miniszter nem tartotta kizártnak a mostani kedvező körülmények között kőolaj és földgáz felvásárlását és készletezését. Konkrétumokra nem tért ki, de meglátásunk szerint csak az állami tartalékok feltöltése érdekében lehetséges ez, az állami érdekeltségű vállalatok esetében viszont csak azoknak van törvényes lehetőségük adott feltételek közepette a közbeszerzési eljárások tiszteletben tartásával készleteket felhalmozni, ha van raktározási kapacitásuk. Következésképpen a dolog nem is olyan egyszerű, és bizonyára ezt tudnia illik a miniszternek is. Amúgy a lakossági földgáz- és villanyáram-fogyasztás árainak jövőbeni alakulására vonatkozóan egyelőre sem a miniszter, sem pedig a szabályozási szakhatóság (ANRE) illetékesei nem adtak érdembeli választ, márpedig a jelenlegi árbefagyasztásra vonatkozó jogszabály május 15-én akár hatályon kívül is helyeződhet…

Liberalizálás és beruházások
Cristina Verchere meglátása szerint a hazai földgáz- és kőolajipar az ország gazdaságában, illetve annak fejlesztésében igen jelentős húzóerőt jelenthet főleg közép- és hosszú távon. Hozzáfűzte azt is, hogy a két szektorban olyan jelentős beruházások zajlanak, amelyek hozzájárulhatnak a gazdaság újraindításához, fellendítéséhez. Ugyanakkor van három olyan terület is, amire oda kell figyelni. Az egyik a visszatérés a földgázpiac liberalizálására, amely tudtával ez esztendő nyarára van betervezve. Ezt a programot az OMV Petrom mindenképp támogatja, mert javítani kell a gázpiac likviditásán. Ugyanakkor a maguk részéről is szükségesnek tartják egy olyan mechanizmus kidolgozását, amely révén támogatni lehet a sérülékeny fogyasztókat. Egy második terület a szektor megadózása. Tanulmányok bizonyítják, hogy a romániai adórendszer a gázszektorban történő beruházások tekintetében nem versenyképes. A romániai szint a szárazföldi (onshore) kitermelésben háromszor nagyobb, mint Európa többi országában, és ötször nagyobb a tengeri (offshore) kitermelésben. A földgáz- és a kőolajipar terén ez mindig is nagy provokációt jelentett, akárcsak az offshore törvény. Ilyen összefüggésben utalt a Neptun Deep projektre is, valamint a fekete-tengeri feltárásokra. Privát beruházásokról van szó, nem közpénzekről, s éppen ezért azért, hogy tovább lehessen haladni a román hatóságoknak, ezt a kérdéskört napirendre kell tűznie – így Cristina Verchere. (A 2018 novemberében igen alantos módon elfogadott 2018/256-os törvényről van szó, amelyet azóta is vitatnak és kifogásolnak egyes külföldi érdekeltségű kőolajipari cégek, valamint befektetők, s amely módosítását többször is szorgalmazták, de arra mindmáig nem került sor, jobbára a politikai érdekellentétek okán.) Igen, mert a fekete-tengeri Neptun Deep földgázprojekt gyakorlatba ültetése késlekedett, s legutóbb is újabb halasztás következett be. Ennek egyik oka az volt, hogy időközben az amerikai ExxonMobil cégcsoport bejelentette, hogy a projekt 50%-os részesedését el kívánja adni. Ez februárban derült ki, de érdembeli döntés nem született. Ugyanakkor azonban az OMV Petrom a projektet illető, aggodalmai ellenére is, esetleg növelné részvételét abban. Erről nemrégiben beszélt az OMV Csoport feltárási igazgatója, Johann Pleininger. Hozzáfűzte azt is, hogy egyelőre tárgyalásokra nem került sor, de amennyiben hivatalosan is bejelentődik az eladási szándék, akkor nem kizár, hogy ajánlatot tesznek arra az 50%-os részesedésre. Ami magát a projektet illeti: az OMV Cégcsoport vezérigazgatója, Raimer Seele februárban még azt nyilatkozta, hogy a meglévő törvényes kereteket illetően az aggodalmaik tompultak, de a szóban forgó törvényt mindenképp módosítani kell, s majd az azt követő év során dőlhet el a beruházásra vonatkozó végleges döntés. Mindezen kontextusban megemlíthetjük azt is, hogy a nagy mélységű földgáztartalékot a Fekete-tenger Neptun elnevezésű zónájában az ExxonMobil és az OMV Petrom tárja fel, s ha minden igaz, akkor 42–84 milliárd köbméter földgázt lehetne „kinyerni”. A kitermelés megkövetelte beruházásra vonatkozó végső döntés azonban – amint már arra utaltunk – még nem született meg.

Hecser Zoltán

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.