Oktatási migráció Udvarhelyszéken

A falu a városban tanul?

1 428

Elgondolkodtató jelenségre világít rá egy frissen készült felmérés: több száz udvarhelyszéki kisgyereket járatnak szüleik városi napközibe, elemi iskolába. Nemcsak a szomszédos településekről, hanem távolabbi falvakból is bejárnak, miközben a városi intézményekben általános jelenség a nagy létszámú csoport, illetve osztály, a falvakban pedig a létszámhiány.

Sokan bejárnak. Egyéni kontra közösségi érdek? Fotó: Archív

Tavaly, a beiskolázás után kért pontos és részletes adatokat Szé­kelyudvarhely Polgármes­teri Hivatalának oktatási, egészségügyi és kulturális intézmények felügyeletével foglalkozó osztálya az egyetem előtti oktatási intézményekbe beiratkozott gyerekekről. Többek között arról is valós képet kívántak nyerni, hogy mennyire igaz az a közszájon forgó állítás, miszerint már a napközikbe is rengeteg vidéki gyereket hoznak be szüleik.

Többcsoportnyi gyerek bejár
Székelyudvarhelyen a 2017–2018-as tanévben összesen 1523 gyermek jár valamelyik napközi otthon tipegő, kis-, közép-, illetve nagycsoportjába. Közülük 223-an valamelyik környékbeli faluban élnek (oda szól állandó lakcímük) – tudtuk meg a fent említett ügyosztályon. A felmérésből kiderül, hogy a legtöbb kisgyereket, pontosan 46-ot Felsőboldogfalva község területéről hozzák be nap mint nap szüleik valamelyik városi intézménybe. Fenyédről 35-en, Máréfalváról 14-en, Zetelakáról és Oroszhegyből 21-21-en, Farkaslakáról 27-en, Bögözből 11-en, Homoródszentmártonból 6-an járnak valamelyik udvarhelyi napközibe. Bár a város egyetlen bölcsődéjébe csak Székelyudvarhelyen élő szülők iratkozási kérelmét fogadják el, a tipegő csoportokban (4 ilyen van) már feltűnnek a vidéki kisgyerekek. A bölcsődei és tipegő csoportok fenntartása kimondottan a helyi önkormányzatra hárul, a napközis gyerekek után már érkezik a központi „fejkvóta”, de az összeg a városi oktatási intézményeket „gazdagítja”, miközben vannak falvak, ahol gyakran van veszélyben az óvodai csoportok indítása – pénz- és „gyerekhiány” miatt.

Mi lehet az oka?
Feltételezhető, hogy főleg azok a szülők járatják városi intézménybe már a napközis korú gyerekeiket is, akik a városban dolgoznak. A jelenség mögött ott van az is, hogy a falvakban többnyire óvodai csoportok működnek, tehát nem megoldott a gyerekek délutáni felügyelete. Az is tény viszont, hogy több település (pléldául Zetelaka, Székelyszentkirály, Korond) napközi építésébe kezdett, amelyek orvosolhatják majd ezt a problémát. Neve elhallgatását kérő szülő pedig arról beszélt lapunknak, hogy lakóhelyükön, az egyik várossal szomszédos településen nagyon jó lenne a napközi, csak éppen nem szívesen fogadják 8 óra előtt a gyerekeket, neheztelnek, ha 16.30-kor még nem vitték el őket (holott a törvény a napközik esetében 10 órás programot ír elő), és vakációban is „kimondatlanul, de azt sugallják”, hogy a szülő találjon más felügyeleti lehetőséget, mindez nehézséget okozhat a szokványos munkaprogrammal dolgozó szülőknek is. Ő maga – bár gyerekei ott kezdtek – egy-két év után a városba hozta be őket.

Dilemma, amin el kell gondolkodni
A felmérésben a jelenlegi előkészítő osztályosok között is vizsgálták a vidékiek–városiak arányát. Ebben a tanévben 16 normál és egy speciális osztály működik Székely­udvarhelyen, összesen 346 gyermekkel. Közülük 46-an laknak vidéken vagy – ha árnyaltabban fogalmazunk – ők udvarhelyi ideiglenes és vidéki állandó lakcímmel rendelkező családok gyerekei, amelyből a szakemberek arra következtetnek, hogy számottevő többségük naponta faluról jön be az iskolába.
Érdekes adat, hogy nemcsak a városközponti, „felkapott” iskolákba vagy a szakirányú képzést nyújtó művészeti iskolába kerülnek falusi gyerekek, hanem a lakótelepi, körzetköteles tanintézetekbe is: az Orbán Balázs Általános Iskolában például 10, a Bethlen Gábor Általános Iskolában pedig 8 előkészítős vidékről érkezik naponta az órákra. Ezen az évfolyamon is élen jár Felsőboldogfalva község, ahonnan 10 gyerek jár be, Farkaslakáról és Zetelakáról 3-3-an, Fenyédről 8-an, Bögözből 7-en választottak az otthoni helyett inkább városi intézményt.
– Fontos, hogy tisztán lássuk át a városi oktatási intézmények helyzetét, perspektíváit, problémáit, ezért is próbálunk tiszta képet kapni a gyerekek mozgásáról, a létszám változásairól, megoszlásáról – mondja a felmérés kapcsán Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármestere. Az adatokat tovább elemzik, egyelőre elküldték a tanfelügyelőségnek és a vidéki polgármestereknek is.
– Ez egy dilemma, hiszen elfogadjuk, hogy bizonyos falvakban vannak olyan változó problémák, mint a megfelelő infrastruktúra és szakszemélyzet hiánya, esetleg a lakosság összetétele, s talán azzal is egyetértünk, hogy minden szülő gyermekének a legjobb körülményeket kívánja biztosítani az oktatás szempontjából, de stratégiai szempontból el kell gondolkodniuk a vidéki települések vezetőinek is, hogy ha ez a jelenség felerősödik (a városi vezetés akarata ellenére), akkor intézményeik még jobban gyengülnek, majd megszűnésre ítéltetnek, és ez már a falu hanyatlásához, gyengüléséhez vezet – vélekedik Orbán Árpád.

Asztalos Ágnes

A cikk a Hargita Népe április 10-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.