hétfő, november 30, 2020
custom_html_banner1

Hirdetés

Nyugdíjpontérték – 2020: Kormányzati lebegtetés

A legutóbbi költségvetés-kiigazítás, valamint a jövő esztendei általános konszolidált költségvetés feltételezett távlatai kapcsán egyes hazai tekintélyes szakelemzők, élükön Daniel Dăianuval, a Költségvetési Tanács elnökével és Valentin Lazeával, a jegybank fő közgazdászával megkongatták a vészharangot: 2020-ban az esetleges fiskalitási lazítások közepette és tekintettel a közszférai bérek újabb megemelési szakaszára, valamint a nyugdíjpont értékének szeptember 1-től történő 40%-os növelésére, a GDP-arányos deficit akár a 8%-ot is elérheti. Annak ellensúlyozására a közszférai kiadások lefaragása nem lesz elégséges, még akkor sem, ha jelentős arányú leépítésekre kerülne sor, a bevételek fokozása ugyanakkor megkövetelné népszerűtlen intézkedések foganatosítását, azaz egyes adó- és illetékszintek felsrófolását.

Tekintettel minderre, véleményünk szerint az említett jövedelememeléseket fel kellene függeszteni, illetve temporalizálni. A kormányfő már-már felháborodottan utasította vissza ezeket az elképzeléseket, és magabiztosan jelentette ki, hogy az új nyugdíjtörvény, a 2019/127-es törvény hatályos, annak előírásait tiszteletben kell tartani és annak rendelkezéseivel összhangban kerül majd sor a nyugdíjpont értékének 40%-kal való megemelésére, nevezetesen a jelenlegi 1265 lejről 1775 lejre. Ezt november 27-én mondta, s ugyanezt hangoztatta ugyancsak ellentmondást nem tűrő hangon maga az államelnök is, aki szerint a „nyugdíjak növekedni fognak, és nem kerül sor befagyasztásra sem”. Eltelt néhány nap, s fagyos lett a levegő a nyugdíj kérdésköre is. Így például a múlt kedden, december 3-án Orban Ludovic többek között azt hangoztatta, hogy „a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságára vonatkozó elemzés alapján” egy olyan törvény-tervezet előkészítése lenne kívánatos, amely az összes méltánytalanságot „kijavítaná”. Hozzáfűzte azt is, hogy „a munkaügyi minisztérium szintjén a miniszter asszony kiépített egy csapatot, amelyre hárul az igazságtalan és anomális dolgok mérlegelése, azoké, amelyek megmutatkoznak a nyugdíjak területén hatályos jogszabályban, s amelyek száma nem kevés”. Abból, amit elmondott, nem derült ki, hogy mi is a tulajdonképpeni, azaz a konkrét szándék: a ténylegesen még hatályba sem lépett 2019/127-es törvény módosítása és kiegészítése vagy annak idejekorán történő sutba dobása vagy esetleg a jelenleg még hatályos, 2010/263-as törvény módosítása és kiegészítése. (A 2019/127-es törvény egyébként összességében 2021. szeptember 1-től válna hatályossá.) Továbbá olyasmit is emlegetett, hogy „a jövő esztendőben dolgozni fogunk, és ki fogunk hozni a nyugdíjaknak egy jobb törvényét”. Ezt viszont már úgy is lehetett érteni, bár tételesen nem mondta ki, hogy egy új törvényről lenne szó. Ugyancsak kedden Violeta Alexandru tárcavezető annak a reményének adott hangot, hogy a jövő esztendő elejéig elkészült azon problémák teljes leltára, amelyeket az új nyugdíjtörvény generál. Meglepő ez a bejelentés, mert az új nyugdíjtörvény egyelőre csak virtuálisan generálhat problémákat, mert tudtunkkal annak előírásai alapján még (újra)számításra nem került sor.

Több ezer „baki”?
Amúgy az új, a 2019/127-es törvény az államelnöki aggályok okán megjárta a taláros testületet is, de annak csak két előírását kifogásolták az alkotmánybírák, az újratárgyalásra az idén került sor, s júliusban azt kihirdette Klaus Johannis államelnök. Különben a képviselőházban azt 197 honatya szavazta meg, 70-en tartózkodtak és ellenszavazat nem volt. Most viszont egy hónap leforgása alatt a törvény szövegében több ezer „bakit” leltározott fel a szemfüles miniszter asszony. Szerdán este visszatért a témára Orban kormányfő: „a jövő évben úgy, ahogy az bele van foglalva a kormányprogramba, létrehozunk kibővített munkacsoportokat, amelyekbe belefoglaltatnak szakértők, a nyugdíjas szervezetek képviselői, nyilvánvaló olyan embereket, akik e terület hozzáértői, avégett, hogy a romániai nyugdíjrendszer igen komoly elemzésére kerülhessen sor, feltárva a méltánytalanságokat és a működésbeli zavarokat”. Arra az újságírói kérdésre, miszerint milyen méltánytalanságokról van szó, igen faramuci választ adott: „ha azt mondtam, hogy a jövő esztendőben dolgozni fogunk oly módon, hogy a nyugdíjaknak egy jobb törvényét hozzuk ki, akkor azt fogjuk tenni”. Ebből a megfogalmazás tekintetében zűrzavaros válaszból mit azt hámoztuk ki, hogy egy új törvény „kifaragásán” fáradozik a liberális párt, illetve a kormány, és lehet, hogy erre a törvényre az akkor még nem létező törvényre gondolt Ludovic Orban, amikor november 27-én nyomatékolta, hogy tiszteletben fogják tartani a törvényes előírásokat, és lehet, hogy azt ugyancsak így „látta” Johannis államelnök is, aki csütörtökön a déli órákban azt állította: „hasznos lenne egy új nyugdíjtörvény…”.
Időközben kiszivárgott az is, hogy az elképzelések szerint „átcsomagolnák a nyugdíjpont értékének a majdani megemelését”, ezt pedig olyképpen, hogy örvendetes tényként harangozva be az időpont előrehozását. Állítólag erre 2020. január 1-én kerülne sor, de a nyugdíjpont értékét csak havi 150 lejjel, azaz a jelenlegi 1265 lejről 1415 lejre emelnék meg, ez éves viszonylatban és összegszerűen 1800 lej (12 x 150 lej) lenne, míg a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet, illetve a 2019/127-es törvény által előírt szeptember 1-től alkalmazandó új nyugdíjpont-érték, a 1775 lejes esetén 2040 lej (4 x 510 lej). Tehát végeredményben az előrehozott megemelés csak látszólag lenne előnyös, mert az éves szinten pluszba kapott összeg a jelenlegi törvény szerint nagyobb lenne, mint az, amely állítólag a kormány szándékában állna. Ugyanakkor a 2021-es esztendőben esedékes nyugdíjpontérték megemelése szempontjából is hátrányosabb lenne a kormány által elképzelt, lévén, hogy a számítási alap nem 1775 lej lenne, hanem 1415 lej.

Semmi sem biztos
Csütörtökön a kora délutáni órákban ismét hebegett a kormányfő. A kisebb arányú megemelési állítólagos kormányzati szándékot firtató újságírói kérdésre ingerülten azt válaszolta, hogy igenis lesz nyugdíjemelés, úgy ahogy azt előírja a törvény, de azt viszont nem pontosította, hogy ő személy szerint melyik törvényre kíván utalni, sem a nyugdíjemelés arányát, márpedig azt megelőzően 2020-ra egy új törvényt helyezett kilátásba… Csütörtökön este sajtóértekezletet tartott Klaus Johannis. Arra az újságírói kérdésre, miszerint még érvényes-e a jövőbeni 40%-os emelés, igen szofisztikus választ adott: „Ma, amikor egy megbeszélésen volt a kormányfővel a munkaügyi miniszterrel, ugyanezt a dolgot kérdeztem és is. Megmagyarázták nekem, hogy az aktuális jogszabályozásban igen sok a méltánytalanság, nagy a homály és sok az összhangzavar. Ami a nyugdíjak megemelését illeti, én is és az Orban-kormány is, valamint a Nemzeti Liberális Párt továbbra is kívánatosnak tartjuk a nyugdíjak megemelését”. Jól hangzó szólamként hangzott ez a válasz, csak a lényeg hiányzott belőle, nevezetesen az, hogy 40%-os lesz-e a nyugdíjemelés aránya.
Amennyiben november 27-ét követően nem következett volna be köntörfalazás, akkor akár készpénzként is könyvelhetnénk el Orban kormányfőnek azt az ígéretét, miszerint a 40%-os növekedést tartva szem előtt építik fel a költségvetés tervezetét…

Hecser Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

14,238RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb