Nyomásgyakorlás – így vagy úgy

49

Hecser_Zoltan_webreaAz elmúlt napokban ismét ráterelődött a figyelem a Korrupció-elleni Országos Igazgatóságra (DNA), pontosabban vezetőjére, Laura Codruța Kövesire. Többek között annak okán, hogy a Hivatalos Közlönyben a múlt csütörtökön megjelent államelnöki dekrétummal újabb három évre kinevezték a testület élére, ugyanakkor nemrégiben a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (DIICOT) ügyészei leleplezték az izraeli székhelyű Black Cube magánnyomozó cég néhány munkatársát, akik Laura Codruța Kövesi után kémkedtek, illetve meg akarták félemlíteni, valamint nyomást gyakorolni egyes családtagjaira. Április 3-án elfogtak két izraeli állampolgárt, majd a Bukaresti Törvényszék elrendelte harmincnapos letartóztatásukat, ami az április 12-i fellebbezési tárgyalás nyomán húsz napra csökkent. Amúgy Kövesi szerint sikertelen megfélemlítési akcióról volt szó, de ő nem fél senkitől, esetleg vannak olyanok, akiknek tőle kell félniük… Újabb mandátuma kapcsán pedig utalni kell arra is, hogy Klaus Johannis államelnök, akárcsak az újabb kinevezést javasoló igazságügyi miniszter, Raluca Prună, dicshimnuszt zengett a DNA vezetőjének eredményeiről és tevékenységéről, hangsúlyozva és elismerve következetességét, magas fokú szakmai kompetenciáját, tántoríthatatlanságát stb. stb. Egyébként a DNA éves tevékenységének kiértékelésekor is az azon felszólaló meghívottak nyomatékosították annak eredményességét, célirányosságát és hatékonyságát.
Viszont vannak olyan esetek is, amikor túlbuzgóságnak adják, adták tanújelét, ágyúval lőnek verébre, a bírósági tárgyalások során nem igazolódnak, nem támaszthatók alá egyes vádpontok, és a büntetések kirovása tekintetében is sokszor „szűkmarkúbbnak” bizonyulnak a bíróságok, mint ahogy azt elvárnák a DNA ügyészei. E tekintetben talán a „leglátványosabbnak” bizonyult, legalábbis az utóbbi időszakban, Vasilescu Lia Olguța, Craiova polgármesterének esete. Március 30-án, néhány állítólagos bűntársával együtt a DNA ügyészei korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanújával 24 órára őrizetbe vette. Többek között megvesztegetéssel, pénzmosással vádolták meg. Március 31-én került sor a Bukaresti Törvényszéknél a harmincnapos letartóztatási beadvány tárgyalására, s a bírák által meghozott döntés majdnem arculcsapást jelentett az ügyészek számára: Olguța Vasilescut nem tartóztatták le, sőt hatósági felügyelet alá sem helyezték, azaz minden korlátozás nélkül szabadon távozhatott és visszaülhetett polgármesteri székébe. Craiován hősként ünnepelték, több százan várták érkezését, méltatták tevékenységét, akárcsak a bíróság döntését, hangoztatva, hogy ártatlannak tartják, és valakiknek érdekükben állhatott megalapozatlan meghurcoltatása. Egyébként pártja, a szociál-demokrata párt még aznap, azaz március 31-én újólag megerősítette, hogy jelöltként indítja a helyhatósági választásokon újabb polgármesteri mandátum megszerzése végett.
A Vasilescu-ügynek másabb vetülete is van: esetenként a közvéleményt, egy adott település vagy akár megye lakosságának egy részét, a párttársakat vagy esetleg az üzlettársakat nem képes meggyőzni a DNA ama közleménye, amelyben felsorolják, hogy X vagy Y ellen milyen állítólagos bűncselekmények elkövetése okán indult eljárás. Ilyen összefüggésben utalhatunk egyfajta ellenlobbira is, mely révén gyakorta olvasni, hallani a „koholt vádak” vagy a „mondvacsinált ügy” szintagmát, sőt még olyat is, hogy egy adott személy (legyen az alacsonyabb vagy magasabb rangú tisztségviselő) ellen valakik valamiért, ilyen vagy olyan okból „koncepciós pert” kívánnak indítani. Ahogy van túlzás esetenként a DNA háza táján, legalább annyira túlzó az ilyen jellegű állítások jelentős hányada is.
Térjünk vissza a megfélemlítésre, az állítólagos nyomásgyakorlásokra. Erről is beszélt Codruța Kövesi abban a terjedelmes interjúban, amelyet vasárnap adott az egyik hazai kereskedelmi televíziónak. „Az első három esztendő során szembesültem számos közvetett vagy közvetlen nyomásgyakorlással, jelentős funkciókat betöltő személyek nyilatkozatai révén gyakorolt nyomással, érzékeltem nyomást törvénymódosítási próbálkozások révén, sőt a parlament által a letartóztatási kérések visszautasítása révén is” – így a főügyész. Ebben az összefüggésben utalt arra is, hogy nem tartja helyénvalónak olyan honatyák vagy polgármesterek tisztségének a megőrzését, akiket jogerősen börtönbüntetésre ítéltek, de a végrehajtás felfüggesztésével. Ezért szükséges lenne a törvény olyan módosítására, hogy az elítéltek ne maradhassanak tisztségviselői funkciókban. Emlékeztetnénk: január 15-én az államelnök újratárgyalásra visszaküldte a helyi választottak jogállására vonatkozó 2004/393-as törvényt kiegészítő és módosító ama törvényt, amelyet 16 honatya (közöttük 6 RMDSZ-es) kezdeményezett még 2015 júniusában, és amelynek értelmében az elítélt helyi közigazgatási tisztségviselők funkcióban maradhatnak, amennyiben a végrehajtást felfüggesztették. Az államelnök szerint az elítélésnek már önmagában is következménye kell legyen a funkció elvesztése, és nem az, hogy le kell-e ülni vagy sem azt a börtönbüntetést. Az újratárgyalás elhúzódni látszik, mert a képviselőházban kijelölt határidőket nem sikerült betartani, és kedden a jogügyi szakbizottságban elutasították az államelnök által igényelt módosításokat. A végső szavazásig még hetek telhettek el, de azt követően sem biztos, hogy a törvényt majd kihirdeti az államelnök. Időközben pedig bizonyára sor kerül a helyhatósági választásokra…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.