Nyíltan az alkoholizmusról

Isten nem fordul el a szenvedélybetegektől

84

Már hagyománya van a szenvedélybetegeket és hozzátartozóikat megszólító lelkigyakorlatoknak Székelyudvarhelyen. A Gyulafehérvári Caritas Ki-Út Konzultációs programját hét éve szervezi közösen a magyarországi Katolikus Alkoholistamentő Szolgálattal (KASZ). Mezei Hajnal szociálpedagógus, kapcsolattartó érdeklődésünkre elmondta: 2012 és 2018 között összesen 542 érintett vett részt a programban. A jelentkező szenvedélybetegek 40 százaléka jár tartósan a felépülés útján, de hosszú távú problémát jelent az, hogy széles körben tolerálják az alkoholfogyasztást a térségben – közölte Mezei Hajnal szociálpedagógus.

A hozzátartozók általában ha­marabb kérnek segítséget vagy keresnek gyógyulási lehetőségeket a szenvedélybeteg számára. A függő ritkábban és nehezebben ismeri fel a problémát – válaszolta érdeklődésünkre Mezei Hajnal szociálpedagógus, a Ki-Út Konzultációs program munkatársa.
A magyarországi Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat (KASZ) és a Gyulafehérvári Caritas közös programja 2012 óta van jelen Székelyudvarhelyen, ahol rendszerint a Szent Pio Lelkigyakorlatos Házban gyűlnek össze az érintettek.
Habár a szenvedélybetegség igen széles skálán mozog, az említett programot leggyakrabban az alkoholproblémákkal küzdők, illetve családtagjaik keresik meg. Ennek oka egyszerű: sokakat érintő nehézségről van szó, mégis tabu témaként kezeli a társadalom.

Erőt adhat
– Szégyenérzet övezi ezt a betegséget. Amikor a probléma felmerül, sok család bezárkózik, nem beszél róla, nem kér segítséget. A Ki-Út Konzultációs programot épp ezért indítottuk el, hiszen nagy szükség van a kommunikációra ilyen helyzetben – fogalmazott Mezei Hajnal, kitérve arra is, hogy a lelkigyakorla­toknak közösségformáló erejük van.
Imádságos lelkület, tanúságtételek, őszinteség és empátia jellemzi e találkozásokat, amikor nemcsak egymásról, de egymásnak is beszélnek a jelenlévők. A sorsközösség megtapasztalása kulcsfontosságú lehet a függőségben szenvedők életében, mivel sokan egyedül érzik magukat. A hasonló életutat bejárt emberek jelenléte azonban erőt és támaszt adhat, főként akkor, ha a transzcendens felé is nyitnak a jelenlévők.
– Mi vallási hovatartozástól függetlenül várjuk a jelentkezőket. Célunk a hit megerősítése minden szinten. Az önmagunkba és az Istenbe vetett bizalom egyaránt fontos ebben a kritikus helyzetben, amikor nem szabad elfelejteni azt, hogy Isten senkitől sem fordul el, még a szenvedélybetegektől sem – emlékeztet a szociálpedagógus, aki szerint azért is nehéz felvállalni az alkoholproblémákat, mert széles körben tolerált a szeszes italok fogyasztása térségünkben.

A hozzátartozónak is kell a segítség
Ilyen szempontból tehát nem meglepő az, hogy leginkább a szenvedélybeteg hozzátartozója keresi fel a lelkigyakorlatos programot, amely fontos lépés lehet a gyógyu­lás felé vezető úton.
– Ez általában egyik félnek sem könnyű. A gyógyulási folyamatban azonban fontos szerepe van a legközelebbi családtagnak. Számukra külön csoportbeszélgetéseket tartunk, hiszen a hozzátartozónak legalább annyi segítségre van szüksége, mint a függőségben szenvedőnek – hívta fel a figyelmet Mezei Hajnal, kitérve arra is, hogy ilyenkor gyakran társfüggővé válik a beteg hozzátartozója.
Ennek oka az, hogy egyszerre rázúdulnak a teendők, átvállalja partnere segítését, aki gyakran leépül, és nem tudatosan ugyan, de elkezdi élni annak életét, feladva saját magát.
Az elmúlt évek statisztikáit is lapunk rendelkezésére bocsátotta Mezei Hajnal, így kiderült: 2012 és 2018 között 542 személy kereste fel a Ki-Út programot. A jelentkezők közül 244-en voltak szenvedélybetegek: 201 férfi és 43 nő. Az összlétszámot 298 hozzátartozó teszi teljessé, 25 férfi és 273 nő személyében.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a résztvevők közül hányan gyógyultak ki betegségükből az évek során. Mint megtudtuk: a 244 érintett 40 százaléka épült fel. A Ki-Út Konzultációs program munkatársa elmondta: kevés az olyan lehetőség Székelyföldön, ahol elmélyülten kapcsolatba tudnak kerülni az alkoholproblémákkal küzdők a Jóistennel.

Nyíltan a problémáról
– Olyan közegből is kevés van, ahol őszintén, szépítés nélkül megnyílhatnak, beszélhetnek magukról a betegek. A lelkigyakorlatok során a titoktartás garantált, a felszínes légkört meghitt hangulatra cseréljük le – ecsetelte Mezei Hajnal, aki szerint fontos tudatosítani azt, hogy minden embert egyazon anyagból teremtettek. – Mindenkinek megvan a maga problémája. Némelyek az alkohol miatt szenvednek, mások egyéb kihívásokkal néznek szembe nap mint nap. Nem szabad elfelejtenünk, hogy szeretve vagyunk, és a Jóisten mindig odateszi az Ő részét az életünkben. Az már csak rajtunk áll, hogy mit kezdünk vele – zárta gondolatait a szociálpedagógus, utalva arra, hogy minden ember felelősséget kell tudjon vállalni a döntéseiért.
A legközelebbi lelkigyakorlatos alkalmat március 15–17. között tartják, de mint kiderült, már nem lehet jelentkezni rá. Június 27-én azonban újból várják majd a szenvedélybetegeket és hozzátartozóikat, akik bővebb tájékoztatást a 0737–300980-as telefonszámon vagy a hajnal.mezei@caritas-ab.ro e-mail-címen kaphatnak.

Keresztes Bea

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.