Nyaralunk

34

Szinte naponta figyelmeztetnek medve jelenlétére a hatóságok. Többször visít a telefon, hogy a nagyvad ismét lakott területen kószál. Ha kivételes módon éppen nem Tusnádfürdőn, Vaslábon jár a maci, akkor Csíkszentléleken vagy a csíksomlyói sípálya környékén bukkan fel. Azt gondolom, ezek az említett esetek csak azok, amelyek eljutnak a köztudatba, de biztos vagyok abban, hogy megyénk bármely településén lehet látni medvét a mezőszéli kukoricásokban, a gyümölcsösökben, illetve egy-egy porta hátsó végében is. A nagyvadak már számos alkalommal emberre támadtak, több háziállatot elpusztítottak, és jelentős károkat is okoztak a mezőgazdasági területeken. Lassan-lassan városainkban kevesebb kóbor kutya van, mint medve. Számtalanszor megbizonyosodhattunk arról, hogy ez ügyben a helyi hatóságok tehetetlenek. Konkrét adatok bizonyítják a nagyvadak túlszaporulatát, ám néha mégis az az érzésem, hogy a helyzet rendezéséért felelős döntéshozók vagy nem látják, vagy nem ismerik a számok világát. Igen, tudom. Az ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket az idézőjeles nagyok és a méregzöldek úgy szokták kommentálni, hogy az ember beköltözött a medvék életterébe. Biztos, hogy vannak ilyen esetek is, de gondoljunk csak bele, nem is olyan sok évvel ezelőtt a gazdálkodó vidéki emberek többsége még az erdei kaszálókon úgy végezte teendőit, hogy néhány napra kiköltözött az úgynevezett kicsi házba vagy egy-egy kalibába. A négy-öt nap alatt a legsűrűbb erdők közepén is csak ritkán látott medvejárásra utaló nyomokat. Vajon, akkor, amikor tényleg beköltözött a medve életterébe, miért nem volt ennyi konfliktus? Talán kevesebb nagyvad volt? Más volt a macik viselkedése? Vajon az ember is inkább elkerülte? Nem tudom, de az tény, hogy nem volt ennyi probléma.
Minap Kézdivásárhelyről Csíkszereda felé utaztam, amikor az egyik lakatlan területen szinte a semmiből bukkant fel az út közepén egy medve. Szerencsére én is és a szemből érkező autó is tudott annyit lassítani, hogy nem történt baleset. Azonban sokan vannak olyanok is, akik nem ilyen szerencsések. Véleményem szerint, ha nem lennének túlszaporodva, az efféle balesetek miatt is kevesebb dolga lenne az autóbádogosoknak vagy a biztosítótársaságoknak.
Rossz tapasztalat az is, hogy szabadidőnkben nem úgy kirándulhatunk, gombászhatunk, ahogy szeretnénk. Lassan oda kerültünk, hogy egy-egy rezzenéstől is frászt kapunk. Egy barátom évekkel ezelőtt azzal viccelődött, hogy a Kalász negyedi temető parkolójában hagyott autójához este tíz után nem mer lemenni, mert sosem lehet tudni, hogy melyik fenyő mögött húzódik meg a medve. Sajnos bekövetkezett, a viccnek fele megvalósult. Nem a Kalász, hanem a Tudor negyedben találkozni manapság a macikkal. Vajon meddig tartható ez a helyzet? Eljön ismét az az idő, amikor késő este egy-egy utcasarkon befordulva a szemétben élelem után keresgélő nagyobb kutya látványától nem leszünk megdermedve?

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.