Növénymesék a gyereknevelés szolgálatában

Beszélgetés Nagy Zsolt kertészmérnökkel, A Nap fája című mesekönyv szerkesztőjével

429

A környezeti nevelés egyre nagyobb hangsúlyt kap manapság, hogy a gyerekek megismerjék, megszeressék a természetet. A Marosvásárhelyen dolgozó Nagy Zsolt gyergyószentmiklósi kertészmérnök úgy gondolta, a szülők segítségére siet, növénymeséket gyűjtött egy kötetbe, hogy a gyerekek minél kisebb korban találkozzanak a növényekkel, a számukra leginkább érthető formában, mesés világban. A Nap fája és más növénymesék címmel jelent meg a kötet.

Fotó: Nagy Levente

– Honnan jött az ötlet egy növénymeséket tartalmazó kötet összeállításához?

– A kötet előzményéhez tartozik, hogy felsőfokú tanulmányaimat két, látszólag különböző képzési ágon folytattam. Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakán megismerkedhettem a népköltészeti alkotások világával. Itt figyeltem fel arra, hogy a meséink növényesek, azaz a főhőst nemcsak természetfölötti lények, állatok és varázslatos tárgyak veszik körül, hanem mitikus, gyógyító és segítő növények is. Később a marosvásárhelyi Sapientia – EMTE kertészmérnöki szakán döbbentem rá ennek fordítottjára: a növényeink mesések. Ezt a két korábbi felismerést sikerült most a Kreatív Könyvkiadó szerkesztőjeként egy kötetbe gyúrnom, s így született meg a növénymesés kötet ötlete. A kiadvány nem titkolt célja, hogy a meséken keresztül a kisgyerekek találkozzanak a minket körülvevő növényekkel, s megismerjék, megszeressék azokat.

– A mesék milyen módon viszik közelebb a gyerekhez a növények világát, a természet tiszteletét?

– Minden ismeretség egy bemutatkozással kezdődik, s minden barátság kezdetén előbb megkérdezzük a másiktól: téged hogy hívnak? Ez az első lépés, kivétel nélkül, minden esetben. Miért lenne ez másként a növényekkel? Ahhoz, hogy egy kisgyerek megismerkedjen velük, valahogyan be kell mutatni őket, s minél korábban találkozik egy-egy növény nevével, annál hosszabb idejűnek mondható majd az ismeretség. Lényegesnek tartom tehát, hogy a természetbe kivitt gyermek egy-egy élőlényt nevén tudjon nevezni, tudjon megszólítani, s hozzá egy-egy élményt, tapasztalatot, történetet is tudjon társítani. Ismereteit fokozatosan és folyamatosan építse fel. Az ismeretségből később lehet, hogy barátság születik, s minden barátság alapja a tisztelet. Így lehet eljutni a meséktől a természet tiszteletéig.

– Milyen mesék találhatók a gyűjteményben?

– A kötet Benedek Elek tolmácsolásában összesen nyolc mesét tartalmaz, Fábián Gabriella színes illusztrációival. Óvódás és kisiskolás gyerekeknek készült. Van közöttük varázs- és tréfás mese, de a magyar mesekincs ritkaságszámba menő növényfabulái is helyet kaptak a válogatásban. Ezek érdekessége, hogy a növényeket is emberi tulajdonságokkal ruházzák fel, s megmagyarázzák egy-egy növény nevének vagy tulajdonságának az eredetét. Például mióta nem tudnak a fák járni, honnan ered a dohány, vagy hogyan kapta az árvalányhaj a nevét? Fontosnak tartom kiemelni, hogy e mesék célja nem a valós természeti, botanikai ismeretek átadása, hanem könnyed, szórakoztató formában inkább csak megszólítják a gyereket, elindítják a fantáziáját.

– Ön szerint miért fontos, hogy a gyerekek már kiskorban találkozzanak a növényekkel, természettel?

– Nem szeretnék senkit sem meggyőzni ennek fontosságáról, hiszen napjainkban szinte minden erdélyi oktatási intézményben találunk kisebb-nagyobb óvoda- és iskolakerteket. Tantermekben élősarkokat rendeznek be. A közösségi kertek, élménykertek, oktatókertek, tanösvények, tankertek, erdei iskolák – és még hosszasan sorolhatnám – ugyancsak a kertészet és növényismeret oktatásban, környezeti nevelésben való kiemelt szerepét hangsúlyozzák. Az általam írt tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő kiadványok, cikkek szintén ezt nyomatékosítják. Ebbe a sorba illeszkedik a most megjelent növénymesés könyv, valamint az általam írt, előkészületben lévő, növényekről szóló gyerekatlasz is. Szeretném, ha a sort egy szülők és pedagógusok számára írott kertpedagógiai foglalkoztató-ötlettárral is tudnám bővíteni a közeljövőben.

– Milyen szerepe van a kertészetnek az oktatásban, környezeti nevelésben?

– A kérdésre kitérő választ adok: azt javasolom mindenkinek, hogy vigye el gyerekét, unokáját a legközelebbi parkba vagy erdőbe egy sétára, ültessen el vele néhány növényt a veteményeskertben, szagoltassa meg vele az erkélyen nyíló virágokat, vásároljon vele gyümölcsöt a közeli piacon. Ha ezt megteszi, megtapasztalhatja, hogy a hatékony oktatás és nevelés, illetve a gyerek fejlődésének kulcsa a saját tapasztalaton alapuló élményszerzés. A tapasztalat- és élménygyűjtésnek pedig kiváló, mindig kéznél lévő eszköze egy élőlény, legyen az növény vagy éppen állat, s elérhető terepe a természet.

Nagy Levente

A cikk a Hargita Népe április 11-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.