Nézeteltérés ugyanazon témákban

hovatovább eltávolodnak egymástól az álláspontok

51

Továbbra sem ült el a csatazaj az augusztus 10-i tüntetés „erőskezű” megtorlása körül, újabb és újabb büntető panasz benyújtására került sor az elmúlt hét végére a számuk megközelítve a 700-at, folytatódtak a kihallgatások is, s azok keretében beidéztek magasrangú belügyi tisztségviselőket is. Nemigen akarnak csitulni a kormányzat és az ellenzék egymást okoló, sőt vádoló nyilatkozatai sem, mi több, a hangvétel tekintetében megmutatkozik annak érdesebbé válása. Közben pusztít a sertéspestis, csak az elmúlt hét végén közel 170 ezer egyed elpusztítása vált esedékessé, s talán nem ok nélkül hangoztatta pénteken este Johannis államelnök, hogy akár egy országos méretű katasztrófa is előidézhetődik. Kedden legalább a fél ország figyelme ráirányult Csíkszeredára a veszélyesnek ígérkező „medvelátogatás”, illetve a nagyvad viszontagságos kilövése okán. Ki így reagált, ki úgy, egyes hírtelevíziókban egyféleképpen kommentálták a történteket, másokban pedig másként…

Pénteken újabb fordulatot je­lentett az augusztus 10-i eseményekkel kapcsolatosan kialakult kölcsönös szemrehányá­sok tekintetében a kormányfő és az államfő megnyilatkozása. „Erre a kormányülésre olyan kontextusban került sor, amikor is a román társadalmat átitatja a feszültség és a gyűlölet. Egyesek kizárólag politikai indíttatásból megpróbálják annak a konfliktusnak a spirálját gerjeszteni, amely még jobban megosztja a társadalmat. Megtörténhet, hogy ez a megosztási tendencia végérvényes lesz, s az augusztus 10-i erőszakos események érzékeltetik ezt a dolgot… Az ellenzék vezető politikusaitól eltérően nekünk nem lehet jogunk visszalépni és hozzájárulni ehhez a megosztáshoz, a társadalom szintjén történő széthúzáshoz. A mi válaszunk az kell legyen, hogy a románok számára tettekkel és projektekkel rukkoljunk ki” – többek között ezt hangoztatta Viorica Dăncilă a múlt csütörtöki kormányülést felvezető expozéjában. „Eleget kell tennünk felelősségteljes állampolgársági kötelezettségünknek, és le kell küzdenünk bárminemű szélsőséges tendenciát, olyant, amely eltávolíthat az európai értékektől és eszméktől. Az utóbbi időben észrevehettünk egy egész sor olyan támadást, amely célja a romániai demokrácia törékenyebbé tétele. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy lemondjunk azon vállalásainkról, amelyekre köteleztük magunkat egyidejűleg az Európai Unióba való belépésünkkel, sem pedig visszatérést azokhoz a gyakorlatokhoz, amelyek a kommunista rendszert jellemezték… A jelenlegi generációnak aktívnak kell maradnia a demokrácia és a jogállamiság megvédéséért folytatott harcban…” – ezt viszont abban az államelnöki üzenetben olvashattuk, amelyet az államelnöki hivatal hozott nyilvánosságra a fasizmus és a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. Végeredményben a mondanivaló majdhogynem azonos, de ami elhangzott, az nem egy és ugyanazon alkalomból történt. A kormányfő úgymond fájlalja (vagy inkább rosszalja) azt, ami történt augusztus 10-én, s ami szerinte nem volt egyéb, mint „az állam egyes intézményei elleni támadás”. Az államelnök viszont, akárcsak megelőző nyilatkozataiban, a tüntetőkkel szembeni sokak által túlzott erőszak okán emelte fel újólag szavát. Amúgy a kormányfő hosszas hallgatás után nyilatkozott először az augusztus 10-i történtekről, s amelynek ő állítólag még csak tanúja sem volt, s most is csak „fél szájjal”. És ha már itt tartunk, megemlíthetjük azt is, hogy egyes kormányzati tisztségviselők nyilatkozatai ellentmondásosnak bizonyultak. Például a csendőrség illetékesei azt állították, hogy az operatív irányító központnál mindvégig jelen volt Bukarest prefektusa, és ott megfordult a belügyminiszter is. E két utóbbi viszont azt hangoztatja, hogy ténylegesen nem vettek részt az irányításban, és semminemű szerepük nem volt ilyen vagy olyan parancsok kibocsátásában. Időközben a prefektust a Legfelsőbb Ügyészség keretében működő katonai ügyészségen több mint egy órán át hallgatták ki, erre csütörtökön került sor, de az elhangzottakról nem kívánt nyilatkozni, csupán arra utalt, hogy ő tiszteletben tartotta a törvényes előírásokat.
Gyakoriak a szemrehányások is, a szurka-piszka. Mármint olyan értelemben, hogy a kormánypárt, a kormány egyik-másik tisztségviselője azt hangoztatja, hogy az ellenzék és az államfő politikai síkra terelte az augusztus 10-én történteket, és megpróbál nyomást gyakorolni a kivizsgáló szervekre. Az ellenzék majdhogynem ugyanezt mondja akkor, amikor azt hangoztatja, hogy a kormány egyes tagjai és a kormánypárt egyes vezetőinek a megnyilvánulásai nem jelentenek egyebet, mint az erőszakos cselekedetekért felelős személyek tisztára mosását, és ártatlanságuknak „abszolutizálását”.

Időzavar(odottság)
A csütörtöki kormányülést felvezető expozéjában Viorica Dăncilă sajnálkozva jegyezte meg, hogy annak keretében a legfontosabb a költségvetés-kiigazítás elfogadása kellett volna hogy legyen. Sajnos viszont az államelnök nem mutatkozott nyitottnak a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) összehívására annak ellenére, hogy már augusztus 6. óta a tervezetet közvitára bocsátották. Ilyen feltételek közepette a kormány úgy döntött, hogy felkéri Románia elnökét a CSAT sürgősségi eljárás keretében való összehívására. (Amúgy az erre vonatkozó átiratot a kormány kedden este továbbította az államelnöki hivatalnak.) Álljunk meg egy percre a csütörtöki, az augusztus 23-i időpontnál: erről eddig nem volt szó, erre a dátumra soha senki nem utalt. Augusztus 2-án a kormányfő előbb augusztus második felében tartotta esedékesnek a költségvetés-kiigazítás elfogadását, de ugyanaznap utalt augusztus 14-re is. A pénzügyminiszter július végét jelölte meg „az első olvasat” időpontjaként, majd utólag, pontosabban augusztus 20-án olyasmit mondott, hogy a következő héten lesz esedékes a szóban forgó kormány általi jóváhagyás. Az államelnöki hivataltól ugyanakkor olyan értesülések kerültek ki, miszerint a nemzetvédelmi és biztonsági intézményrendszerek esetében azok vezetőtestületeinek külön-külön kérik ki a véleményét, s amennyiben konszenzus alakul ki, akkor azt közölni fogják a CSAT titkársága révén a kormánnyal. A jelek szerint ez utóbbi nem született meg, ugyanis pénteken megjelent ama hivatalos közlemény, miszerint a CSAT ülését az államelnök szeptember 4-én 13 órára hívta össze, s annak napirendjén a nemzetbiztonság terén hatáskörrel rendelkező intézményeknek az állami költségvetés kiigazítására vonatkozó javaslatainak elemzése képezi. A közleményben utalás van arra is, hogy a CSAT titkársága kezdeményezte a szükséges eljárásokat egy majdani határozat kibocsátása érdekében, s arról augusztus 21-én tájékoztatta a közpénzügyi minisztériumot. Tekintettel arra, hogy a tanácsnak nem minden tagja értett egyet a kiigazítási javaslatokkal, az államelnök úgy döntött, hogy idő kell az alapos elemzéshez, és szeptember 4-re hívta össze a CSAT ülését. (Amúgy a CSAT döntéseinek konszenzuson kell alapulniuk.) Pénteken délután egy felháborodott hangvételű terjedelmes közleményt hozott nyilvánosságra a kormány, azt olvasva az államelnök fejére, hogy késlelteti a költségvetés kiigazítását, s ilyenképpen egyes közszférai szegmensekben komoly fizetési gondok támadhatnak, a példák között emlegetve a nyugdíjak folyósítását is. A közlemény beható áttanulmányozása okán elmondhatjuk, hogy az abban felsoroltak csak részben reálisak, de jobbára csúsztatásokkal szembesülhetünk. Az már csak hab a tortán, hogy pénteken a kora esti órákban az államelnök azt hangoztatta, hogy a CSAT majdani döntésétől függetlenül a kormánynak lehetőségében áll(t) adott költségvetési kiigazítások elfogadása egyszersmind azzal vádolva a kormányt, hogy „hazudozik”. Ezek szerint egyelőre időzavar(odottság)ba került a költségvetés-kiigazítás…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.