Nepomuki Szent János ábrázolásai (II.)

66

Farkaslakának nem volt középkori temploma – Szentlélek filiája volt –, csak a XVIII. század közepe táján kezdik el építeni a falu alsó részében saját templomukat, amit 1759-ben fejeznek be. Az első plébános beiktatása után, 1762-ben önálló egyházközséggé válik a falu. A templomot Nepomuki Szent János tiszteletére szenteli fel Batt-
hyány Ignác püspök 1783. július 10-én. („Anno 1783 occasione Canonicae visitationis, per Excellentissimum Illustrissimum ac Reverendissimum D[ominum] Ignatium […] Battyhán 10 Julii sub invocatione S[ancti] Joannis Nepomuceni Martyris una cum altari principali consecrata fuit, depositis adoram […]”) (Ca­nonica visitatio. 1824: 33. d., k. n.). A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt főoltár nem maradt meg, mivel az első templom csak 1840-ig állt, ekkor lebontják. Rá egy évtizedre fejeződik be a mai templom építése. (Mihály János: Fejezetek Farkaslaka történetéből. In: Jakab Csaba és mások: Farkaslaka múltja és jelene. Kolozsvár, 2000. 53-54.). 1850-ben Fancsali Mihály megyebíró és Tamás István szerződést kötöttek a brassói Pap Miklóssal az új főoltár és szószék elkészítésére (Uo. 68.). Pap Miklós nagy valószínűséggel annak a Pap János brassói festőnek a fia, aki az 1830-as évek elején alcsíki falvak templomaiban dolgozik. Ő készítette 1832-ben a csíkszentmártoni templomban található Nepomuki Szent János oltárt, valamint a Szent Márton és a Szent Család tiszteletére emelt oltárokat és nagy valószínűséggel a szószéket is.
Időközben Pap János mellett fia, Miklós is feltűnik Csíkkozmáson és Csíksomlyón, majd az 1840-es évek közepén Pap Miklós már önállóan vállal munkát Csíksomlyón és Tusnádon. 1845. december 8-án Csík­szent­györgyön Pap Miklós szerződést köt P. Veres Ignác csíksomlyói házfőnökkel a faldistorium elkészítésére. (Csíksomlyói ferences kolostor levéltára. Jelzet: XVII/14.). Visszatérve Far­kaslakára, a fentiek alapján nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy az 1830-as, 40-es években Csík­somlyón dolgozó Pap Miklós Ud­varhelyszéken is megfordult. Az 1850-ben megrendelt far­kaslaki főoltárt 1851–1852 között készíti el, ez derül ki az oltár hátán lévő feliratból. Nagy kérdés, hogy dolgozott-e Udvarhelyen?! A kérdés annál is inkább fontos, mert a festő és szobrász – a hagyomány szerint – időközben Lövétén is dolgozott, a lövéteiek őt tartják a Nepomuki Szent János tiszteletére emelt mellékoltár készítőjének, de ezt az általunk ismert írott források – egyelőre – nem támasztják alá. Viszont az a tény, hogy az udvarhelyi ferences templomban lévő, valamint a lövétei és a csíksomlyói Nepomuki-oltárok nagy hasonlóságot mutatnak mind az alakok beállítása, mind a színvilág és kompozíciós elvek tekintetében, a fentebbi feltételezést igazolja.

A lövétei Kisboldogasszony-plébániatemplom Nepomuki Szent Jánosnak szentelt mellékoltára Mihály János felvétele
A lövétei Kisboldogasszony-plébániatemplom Nepomuki Szent Jánosnak
szentelt mellékoltára Mihály János felvétele

Ábrázolás, értelmezés, ikonográfia
Az udvarhelyi ferences templomban lévő Nepomuki-oltárkép közeli analógiája Csíksomlyón van, de hasonló – kissé provinciális jellegét leszámítva – a Lövétén lévő is. Mindhárom kép beállítása az 1683-ban Johann Brokoff által készített és a Károly hídon elhelyezett szobrot követi, a képek bal oldali részén ezt nyomatékosítja a vízbedobási jelenet felidézése (az udvarhelyi ferences templomban lévő kép nem teljes, valószínűleg utólag a széleit levágták). A Johann Brokoff szobrához hasonlóan Nepomuki Szent János kanonoki öltözetben, karingben, fején birétummal jelenik meg, kezében a feszületet és a mártíromságára utaló pálmaágat tartja. A szent jobbján egy zsámolyra helyezett koponya és könyv tűnik fel, egy gyermekangyal pedig, kisujján lakattal, lepecsételt levélborítékot nyújt a gyónási titok vértanúja felé. Ez a figyelemre méltó attribútum kifejezi a titoktartás kötelezettségét. Ugyanez a kompozíciós megoldás, de leginkább a testtartás és az említett, Prágára utaló háttér köszön vissza a korábban készült csíkszentmártoni oltárképen. Ugyanarról az ikonográfiai típusról van szó itt is, de a színek élénkebbek, a legendára utaló jelek a vízbedobási jeleneten túl, más apró utalásokkal egészülnek ki. A csíkszentmártoni Nepomuki-oltárképen a szent alakja fölött a gyónási titok egy másik attribútuma, a nyelv tűnik fel, a kép bal alsó regiszterében pedig a királynét gyóntató kanonok látható (ugyanez a jelenet a csíksomlyói képen is feltűnik). Másfajta, mondhatni sokkal allegorikusabb szellemben fogant a Szent Miklós-hegyi és a farkaslaki templomban lévő prágai szent kanonok ábrázolása. Előbbi helyen Nepomuki Szent János a megfeszített Üdvözítőhöz imádkozik, jobb kezében pedig nyelvét tartja. Ez az attribútum arra is utal, hogy a kánoni vizsgálatkor épen találták a nyelvét. A farkaslaki főoltárkép pedig a szent megdicsőülését ábrázolja.

Kovács Árpád

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.