Nemzeti sorskérdésekről beszélgettek

Augusztus 20-án a Vallásszabadság Házában

36

A Magyar Unitárius Egyház idén jubileumi ünnepségekkel emlékezik az Erdélyi Országgyűlés 1568. évi vallásügyi tör­vényalkotására, amely a világon először, addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. A korszakalkotó jelentőségű tordai vallásügyi törvény lehetővé tette az egyetlen erdélyi alapítású magyar egyház létrejöttét és állami elismerését, amely 450 éve áll Isten és az ember szolgálatában. A jubileumi év egyik kiemelkedő eseménye volt a Vallásszabadság Házának július 7-i felavatása.

A Magyar Unitárius Egyház a Kincses Kolozsvár Egyesülettel közösen úgy döntött, hogy a vallásszabadság 450. évfordulójának megünneplése kiemelkedő része kell hogy legyen az idei Kolozsvári Magyar Napok programjainak, ezért a Vallásszabadság Háza számos rendezvénynek lesz a helyszíne.
Augusztus 20-án nemzeti sorskérdésekről Gulyás Gergellyel, Magyarország Miniszterelnökséget vezető miniszterével beszélgetett Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója a Vallásszabadság Házában.
A közügyigazgató felszólalásában felidézte Gulyás Gergely február 20-án, a vallásszabadság emléktörvényének előterjesztésekor mondott szavait: „A bölcs erdélyi rendek, magyarok, székelyek és szászok, katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok, élükön János Zsigmond fejedelemmel és Dávid Ferenccel, az Unitárius Egyház alapítójával felismerték, hogy ha egymás ellen küzdenek, akkor csak az ellenség győzhet, akkor együtt veszhet oda kereszténység és magyarság.” Majd hangsúlyozta, hogy a miniszter úr ez év februárjában a vallásszabadság emléktörvénye országgyűlési elfogadásának ünnepi ülésén méltóképpen ragadta meg a 450 éves örökség lényegét. Kovács István hozzátette, hogy a Magyar Unitárius Egyház háláját fejezi ki Magyarország Kormányának, amely támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg az egykori püspöki lak helyrehozatala.
Gulyás Gergely előadásában vázolta a jelenlegi kormány nemzetpolitikai stratégiáját, amelynek célja a határon túli kapcsolatok megerősítése a jó viszony ápolásának tükrében. Rövid fel­sorolásban összegezte azokat a törvényeket és politikai lépéseket, amelyek hozzájárultak a nemzetpolitikai reneszánsz máig érezhető hatásához, a határon túli magyarokkal való kapcsolat megerősödéséhez. Majd kiemelte, hogy az anyaország folyamatosan lehetőséget teremt arra, hogy minden magyar megtapasztalhassa az együvé tartozás érzését. Végül kifejtette, hogy Európa megmaradásához – a személyes hitelesség mellett – elengedhetetlen a keresztény alapelvek mentén történő haladás – adta hírül a Magyar Unitárius Egyház sajtóosztálya.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.