Nem zörög a haraszt, ha…

131

Az elmúlt napokban közbeszéd témája lett (ismét) az államigazgatási és a helyi közigazgatási intézményrendszerek állítólagos forráshiánya. Az utóbbiak esetében Bukarest főpolgármestere és annak kerületeinek apolgármesterei kongatták meg a vészharangot: azt hangoztatták, hogy súlyos pénzügyi, finanszírozási gondok jelentkeztek, mi több, Firea főpolgármester szerint Bukarest „ki nem nyilvánított csődbe” kerülhet, s ezt csak úgy tudták kivédeni, hogy egyes beszállítóktól kérték a számlakiállítás és -benyújtás elhalasztását. Negoiță szerint a kormány félrevezette őket, amikor az év elején megígérte, hogy rendezni fogják a helyi költségvetések kiegyensúlyozását, amire viszont nem került sor.
Ugyanakkor olyan értesülések is napvilágot láttak, miszerint egyes megyékben (például Kovászna vagy Maros megyében) a megyei tanácsoknak mint fenntartóknak gondot okoz a kórházak finanszírozása. Kedden Dăncilă kormányfő Teodorovici közpénzügyi miniszterrel együtt Bukarest főpolgármesterével és a kerületek polgármestereivel találkozott, s a megbeszélést követően elhangzott nyilatkozatokból az derül ki, hogy körvonalazódott egy megoldás: azok az összegek, amelyeket a polgármesteri hivatalok úgymond elvesztettek az első három hónap folyamán, kiutalódnak a költségvetés kiigazítása alkalmával.
Eugen Teodorovici a maga módján próbálta megmagyarázni a történteket, és szokásához híven ígéretet is tett a dolgok rendezését illetően. A kormányfő némileg kategorikusabb volt, többek között azt hangoztatva, hogy egyes állításokat alá is kell támasztani, azokat tényadatokkal kell bebizonyítani. Amúgy a kedden elkezdett megbeszélés jövő héten, pontosabban szerdán, június 19-én újabb találkozó keretében folytatódni fog, amelyre állítólag meghívták az ország összes municípiumának polgármesterét.
Az ellentmondásos vélemények, sőt állítások tükrében nehéz lenne eligazodni és nehéz lenne valós képet alkotni arról, hogy úgy általában pénzügyi, finanszírozási gondok lennének a helyi közigazgatási intézményrendszerben, vagy csak egyes megyékben vagy településeken. Mondjuk ezt mindenekelőtt annak okán, hogy a konszolidált általános költségvetés négyhavi végrehajtásának helyzetjelentéséből az derül ki, hogy országos szinten a helyi területi-közigazgatási egységek központosított bevételei mintegy 24,55 milliárd lejt tettek ki, azaz 500 millió lejjel többet, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. A kiadások együttes, azaz összértéke 20,73 milliárd lej volt, míg 2018 azonos időszakában az 19,93 milliárd lej volt. (E tekintetben a legnagyobb növekedés – 25%-os – a személyzeti költségek esetében következett be.) A helyzetjelentésből az is kiderül, hogy országos viszonylatban a területi-közigazgatási egységek az első négy hónap során 4,6 milliárd lejes többlettel zárták a mérleget. Ilyen körülmények között pedig valóban indokolt az alapos és részletes elemzés, mert valahogy furcsállandó az a több mint 4,6 milliárd lejes többlet olyan körülmények között, amikor vannak olyan területi-közigazgatási egységek, amelyek állítólag csődközelbe kerültek.
Ugyancsak az elmúlt napokban napvilágot láttak olyan értesülések, illetve feltételezések, miszerint az államháztartás égboltja befelhősödni látszik, mármint a pénzforrások tekintetében, ilyenképpen pedig bekövetkezhetnek bizonyos megszorítások, beleértve bérek befagyasztását vagy bizonyos juttatások visszavágását, a létszámcsökkentést, mint ahogy a nyugdíjpont értéke megemelésének bizonytalan időre való elhalasztását az esedékes szeptember 1-jei időpontról. Ezt jobbára ellenzéki politikusok hangoztatják most a bizalmatlansági indítvány megszavazásának (vagy meg nem szavazásának) előestéjén. Az kétségtelen, hogy a konszolidált általános költségvetés végrehajtása terén jelentkeztek problémák, s azok úgymond súlyosbodtak április folyamán, lévén, hogy négy hónap viszonylatában, amint arról már beszámoltunk, az állami költségvetés deficitje elérte a 11,4 milliárd lejt. Ebben a kontextusban amolyan „bombahírként” próbálták tálalni egyesek a közpénzügyi miniszternek egy bizonyos körlevelét, amelyben kilátásba helyezett bizonyos megszorító intézkedéseket. Tulajdonképpen egy leves felmelegítéséről van szó, mert azt a körlevelet, a 41701-est még április 17-én keltezték, s arról már lapunkban is írtunk május 6-án. Az viszont vitathatatlan, hogy nem nevezhető rózsásnak az általános konszolidált költségvetés végrehajtásának alakulása. A kiútkeresést azonban nem egy közel két hónappal ezelőtt keltezett körlevél tartalmának „visszakérődzése” kellene hogy jelentse, hanem a tényfeltárás, a valós helyzetismeret s a soron következő költségvetés-kiigazítás betájolása.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek