Nem változik, „csak” módosul és terebélyesedik

A fiskalitási jogszabályozás gubancos folyamata

29

Az érintettek, tekintélyes pénzügyi szakértők és adótanácsadók továbbra is azon fáradoznak, hogy valamilyen úton-módon kitapinthassák, betájolhassák a híres/hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet hatásmechanizmusát, annak feltételezhető „útvesztőit”, illetve hogy érdemben megérthessék annak igen tekervényesnek és bonyodalmasnak tűnő „mondanivalóját”. Sokan arra várnak, s arról írnak egyes sajtóorgánumok is, hogy az alkalmazás módszertani normái jelenthetnék az igazi „iránytűt”, ám ennek kapcsán hangsúlyoznunk kell, hogy egy ilyen jellegű kormányhatározat meghozatalát nem írja elő a szóban forgó jogszabály, csupán egyik-másik fejezet, illetve előírás esetében minisztériumi közös rendeleteket, valamint adóügynökség (ANAF) elnöki rendeleteket. Ezekre még legalább egy hónapig várni kell, de időközben a Hivatalos Közlönyben a parlament jóvoltából megjelent egy hasonló jellegű „rejtvény”…

Még az elmúlt esztendő márciusa végén váratlan és vitatható módon fogadott el a Dăncilă-kormány egy sürgősségi kormányrendeletet. Az egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére, valamint egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozó 2018/25-ös sürgősségi kormányrendeletről van szó. Egy igen terjedelmes jogszabállyal szembesülhetett újólag a „nagyérdemű”, s annak előírásai jobbára az Adótörvénykönyv egyes előírásainak a módosítására és kiegészítésére vonatkoztak. A dolgok szerencsés vagy szerencsétlen egybeesése nyomán ugyanabban az időszakban, néhány nappal a kormányrendelet megjelentetése előtt egy hasonló jellegű törvényt olvashattunk a Hivatalos Közlönyben, ama 2018/72-es törvényt, amely révén jóváhagyták az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvényt újólag módosító 2017/225-ös kormányrendeletet. (Csak úgy mellékesen jegyeznénk meg, hogy a törvény általi szentesítés nyomán a honatyák igencsak alkotó módon módosították és kiegészítették ezt a kormányrendeletet, de megragadták az alkalmat arra is, hogy ismét „beleturkáljanak” az Adótörvénykönyvbe is.) Mindezt azért elevenítettük fel, mert most hasonlóképpen történt a 2018/25-ös sürgősségi kormányrendelettel, amely a minap jelent meg a Hivatalos Közlönyben törvény, illetve törvényesített formájában…
Pusztába kiáltott szó
Mielőtt rátérnénk a 2018/20-as sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó, a Hivatalos Közlönyben január 17-én megjelent 2019/30-as törvényre, emlékeztetnénk Teo­dorovici közpénzügyi miniszter egy múlt esztendő márciusában elhangzott nyilatkozatára, arra, amelyben többek között azt hangoztatta, hogy 2019. január 1-től nem lesz indokolt az Adótörvénykönyv további módosítása és kiegészítése. Ezt bizonyára ő sem vette komolyan, mert azóta is és jelenleg is jobbára az ő vezényletével zajlik ilyen-olyan fiskális-költségvetési jogszabály kidolgozása, illetve egyes hatályban lévők módosítása és kiegészítése. Amúgy ebbe a keretbe illeszkedik a múlt esztendő utolsó napjaiban megjelentetett, sok vitát és ellenérzést kiváltó, az utóbbi időben gyakran emlegetett 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet. Apropó: ennek kapcsán csütörtökön délután Târgu Jiuban Anton Anton energetikai ügyekért felelős miniszter meglebegtette egy módosítás valós lehetőségét, s annak értelmében eltörölnék azon energetikai vállalatok esetében a bevezetés előtt álló 2%-os forgalmi adót, amelyek szénből állítják elő a hő- és a villamos energiát. Egyébként néhány nappal ezelőtt maga a közpénzügyi miniszter elismerte/beismerte, hogy a szóban forgó kormányrendelet egyes előírásai finomításra, pontosításra, átfogalmazása szorulnak, s erre belátható időn belül sort is fog keríteni a szaktárca és a kormány.
Nemrégiben kezünkbe került egy szakmabeliek által összeállított kimutatás. Annak számsorait áttanulmányozva meggyőződhetünk arról, hogy a jogszabályozás, s azon belül a fiskális jogszabályozás tekintetében a kiszámíthatóságra, a stabilitásra és a transzparenciára vonatkozó kormányzati ígéretek (s esetenként törvényes előírások) jobbára pusztába kiáltott szónak bizonyultak. Íme: a 2018-as esztendő során megjelentetett 15 jogszabály révén az Adótörvénykönyvnek mintegy 150 szakaszát módosították/egészítették ki. A lavina már január hónap folyamán elindult a 2018/29-es törvény „jóvoltából”, és befejeződött december 29-én a már sokat emlegetett 2018/114-es sürgősségi kormányrendelettel. Hogy számot adhassunk a „menetelés” mérvéről, utalhatunk arra is, hogy január 1-től december 31-ig az Adótörvénykönyvnek összesen közel 250 szakaszát érintették meg. (Azért ennyit, mert voltak olyan jogszabályok is, amelyeket a megelőző évben hoztak meg, köztük például a 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet, de azok számos előírásai csak 2018. január 1-től váltak hatályossá.) Amúgy általános jellegű alkalmazású jogszabály az elmúlt évben 1450 jelent meg (310 törvény, 18 kormányrendelet, 114 sürgősségi kormányrendelet és 1008 kormányhatározat). És még nem is számoltunk a minisztériumi, a szakhatósági és az ügynökségi rendeletekkel. Szem előtt tartva azokat is, óvatos becslések szerint az elmúlt esztendőben több mint 3000 olyan különböző rendű és rangú jogszabály jelent meg, amelyek érintették a pénzügyi, a fiskalitási és a költségvetési szegmenst.

Serénykedtek…
Térjünk vissza a 2018/25-ös sürgősségi kormányrendeletre, illetve az azt szentesítő minap megjelent 2019/30-as törvényre. Már utaltunk arra, hogy a 2018 márciusa végén megjelent jogszabály nagy zűrzavart okozott, mert egyes adótörvénykönyvi előírások tekintetében sok mindent átírt, átértelmezett, de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy túlbonyolította a dolgokat. Sőt átértékelésre is sor került például a mikrovállalkozásokat illetően, mármint olyan értelemben, hogy újólag visszavezetésre került az a lehetőség, miszerint dönthetnek a megadózás módjáról. (Amennyiben törzstőkéjük legalább 45 000 lejt tesz ki és alkalmazottaik száma legalább 2 főt, akkor lehetőség lett arra, hogy nyereségadót fizessenek. Ez az adózási mód lehetővé tette számukra, hogy a profitadó egy részét felajánlhassák humanitárius célokra, valamint alapítványok, egyesületek, illetve vallási felekezetek tevékenységének a szponzorizálására.) A jogszabály, ha nem is zökkenőmentesen hatályba lépett, de még akkor a múlt esztendő áprilisában olyan feltételezések láttak napvilágot, hogy híven a „szokás hatalmához” azt majd igen erőteljesen átgyúrják a parlamenti vita során. Az be is következett. A szóban forgó 2018/25 sürgősségi kormányrendelet parlamenti beterjesztésére áprilisban került sor, s a szenátusban igen operatívan azt május 3-án el is fogadták. A döntő kamara viszont a képviselőház volt, ahol ugyancsak elbíbelődtek annak szövegével. Május 23-ig egyik-másik szakbizottság elé került a jogszabály, majd következett egy hosszas szünet el egészen december 12-ig. Azt követően lázas tevékenységgel serénykedtek a képviselők, s végül is a megszavazást követően december 22-én küldték meg kihirdetés végett az államelnöknek. Klaus Johannis sem siette el a dolgokat, mert alig január 10-én látta el kézjegyével a kihirdetési dekrétumot. A törvény révén nem csupán szentesítették, hanem át is írták azt a fránya kormányrendeletet, s ilyen összefüggésben utalhatunk arra is, hogy míg az előbbinek a terjedelme 17 oldal volt, azt 7 oldalt kitevő módosítással és kiegészítéssel „fűszerezték meg”. Úgyszintén megragadták az alkalmat a fiskális erkölcsi bizonyítványra vonatkozó 2015/39-es kormányrendelet, valamint az értékjegyek nyújtására vonatkozó 2018/165-ös törvény módosítására is. Egyébként ez utóbbi módosítása révén az értékjegyek adóügyi rendszere tekintetében ezentúl az Adótörvénykönyv előírásai alkalmazandóak. Az már csak hab a tortán, hogy a múlt esztendőben elfogadott, de csak az idei évben megjelent törvény egyes előírásai akarva, nem akarva visszamenőleges hatályúak lesznek január 1-től, legalábbis a VI-os szakasz előírásai értelmében. Ugyanakkor vannak olyan előírásai a minap megjelent törvénynek, amelyek majd április 1-től válnak hatályossá. A személyi jövedelemadóból 3,5%-ig terjedő összegre való felajánlásra vonatkozó előírások pedig a 2019-es évben realizálandó jövedelmekre vonatkoznak. Amúgy a szóban forgó felajánlásra vonatkozó 230-as űrlap feldolgozási eljárását jóváhagyó 2018/1003-as rendeletet január 17-től kezdődően hatályon kívül helyezték, ugyanis annak helyét „átvette” az Országos Adóügynökség (ANAF) elnökének a Hivatalos Közlöny január 15-i számában megjelent 2019/50-es rendelete. Ennek a rendeletnek a révén jóváhagyódott a 230-as űrlap új formanyomtatványa is. Megváltozott egy másik adóbevallás formanyomtatványa is: a Hivatalos Közlöny január 16-i számában jelent meg az ANAF elnökének ama 2019/49-es rendelete, amely révén jóváhagyta a magánszemélyek által fizetendő jövedelmi adóra és társadalombiztosítási hozzájárulásokra vonatkozó egységes nyilatkozat formanyomtatványát, annak tartalmát, benyújtási és ügykezelési módozatát. Ezt az űrlapot a magánszemélyeknek a 2018-as évben realizált jövedelmekre befizetendő adóra és társadalmi hozzájárulások bevallására vonatkozóan kell benyújtani, valamint a 2019-es esztendei felbecsült jövedelmek adó és társadalombiztosítási hozzájárulások bevallására. Ha emlékezetünk nem csal, a múlt esztendő májusában maga a pénzügyminiszter harsogta teli szájjal, hogy egy olyan új adóbevallási nyilatkozatot, illetve űrlapot sikerült kidolgozniuk, amely időtálló lesz. Pusztába harsogott szónak bizonyult ez a miniszteri ígéret (is), ám „visszhangja” meg-megismétlődik: a kormány múlt heti ülésén újabb kormányrendeletet fogadtak el „egyes fiskális költségvetési intézkedések szabályozására” vonatkozóan.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.