Nem tiltják a háztáji sertéstartást, de feltételekhez kötik: Zárt térben igen, szabadban nem

1 802

Nincs szó a háztáji sertéstartás betiltásáról – szögezte le lapunknak Ladó Zsolt, Hargita megyei főállatorvos. A főhatóság március elején bemutatott jogszabálytervezete tiltaná a házi sertések tartását – a vaddisznókkal való kontaktus elkerülése érdekében – a szabadban, esztenákon, erdős területek közelében és a folyók árterében.

Koca malacaival az egyik Szentábrahám környéki farmon. Megtiltaná a szakhatóság az erdők környéki szabadtartást                                                                                                                       Fotó: Domján Levente

Nem általánosan a háztáji sertéstartást, hanem a sertések szabad legelőterületeken, esztenákon, nyári szál­láshelyeken és erdei övezetekben való tartását akarja korlátozni a szakhatóság – hívja fel a gazdák figyelmét a napokban hangos vitát kiváltó mezőgazdasági miniszteri és állategészségügyi elnöki közös rendelettervezettel kapcsolatban Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. A szakember lapunknak rámutatott: a tervezett korlátozásokat és tiltásokat az afrikai sertéspestis okozta járványtani helyzet indokolja. A kilátásba helyezett rendelkezés célja az afrikai sertéspestis visszaszorítása, ennek egyik eszköze a járványt terjesztő vadállatok – ez esetben vaddisznók – és a háztáji sertések találkozásának, kereszteződési lehetőségének kizárása.
– A vadállományban fokozottan fennáll a veszély, hogy állományban fertőzött vaddisznók találhatók. El kell kerülnünk, hogy a legelőn, esztenán, szabadon tartott házi sertések kontaktusba kerüljenek a vaddisznóval, ellenkező esetben a pásztor, az esztenabíró, vagy bárki könnyedén behozhatja a faluba a betegséget. Ha a faluban megjelenik a sertéspestis, akkor az nemcsak a pásztornak vagy a felelőtlen embernek okoz bajt, hanem az egész közösségnek – fogalmazott Ladó. A szakember hozzátette, a szabadban tartott sertések esetében a tervezetben megfogalmazott tiltás nem új. Az afrikai sertéspestis romániai megjelenése óta házi sertéseket legelőkön, esztenák, nyári szállások, erdős környezet szomszédságában szabadon tartani, nevelni eddig sem volt szabad. Újat inkább azok a járványvédelmi, bioszekuritási minimum-követelmények hoznak, amelyeknek az önellátásra termelő háztáji gazdaságok, magasabb járványvédelmi szinten pedig a kereskedelmi célú sertésfarmok kell eleget tegyenek.
– Nincs szó arról, hogy a főhatóság betiltaná a háztáji gazdaságokban a sertéstartást. A minimálisan elvárt járványmegelőzési, bioszekuritási követelmény attól függ, hogy az illető gazdaság milyen kategóriába esik. Más szabály vonatkozik a saját szükségletre termelő kisgazdaságra, más az A-típusú gazdaságra és megint más a kereskedelmi sertéstelepekre. Ezeknek a szabályoknak, feltételeknek a betartása állategészségügyi szempontból is fontos, de ugyanilyen fontos a sertéstartó gazdák szempontjából is, hogy az állományukat betegségmentesen tudják megőrizni. Tehát az, hogy a sertéseit nem legelteti olyan esztenákon, erdőszéleken, ahol potenciálisan érintkezhetnek fertőzött vaddisznókkal, a hatósági tiltás nélkül is elemi érdeke a gazdának – hangsúlyozta a megyei főállatorvos.

Kérelmezhető az ideiglenes vágópontnyitás

Átfogó ellenőrzési kampányt indít a közeledő húsvéti ünnepekre fókuszálva jövő héttől a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság. A hatósági állatorvosok március 12. és április 18. között nagyító alá veszik a megye valamennyi tej- és húsfeldolgozóját, tojástermelő és -forgalmazó vállalkozását, de az ellenőrzések az élelmiszerforgalmazó üzletekre, vásárcsarnokokra és közélelmezési egységekre is kiterjednek. Ugyanakkor nemcsak a boltokban, piacokon, de a közutakon is megsűrűsödnek az ellenőrzések: a hatósági állatorvosok a rendőrséggel együttműködve fokozottan figyelik az élelmiszereket és élőállatokat szállító járműveket, különösen ha a szállítmány az afrikai sertéspestissel fertőzött, vagy megfigyelés alatt álló térségekből ered.
A Hargita megyei szakhatóság ugyanakkor idén is fogadja – személyesen vagy a helyi önkormányzatok közvetítésével – azoknak a gazdáknak a kérvényeit, akik a húsvéti ünnepekre időzítve ideiglenes bárányvágópontokat szeretnének nyitni. Az engedélyezési feltételek tavalyhoz képest nem változtak: a bárányok vágását és hivatalos forgalmazását a minimális higiéniai követelményeknek eleget téve, a megbízott állatorvos felügyelete mellett végezhetik. Az ideiglenesen engedélyezett vágópontok két hétig, március 30. és április 14. között működhetnek. Az engedélyezett helyszíneken és az említett időszakban levágott – fél vagy negyed formájában árusított – bárányok húsán hatósági pecsét látható, ami garancia a vásárlóknak arra, hogy a húsvéti asztalra szánt főfogás állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból is ellenőrzött, rendben talált forrásból származik – hangsúlyozta Ladó Zsolt. A Hargita megyei főállatorvos épp ezért arra kéri a fogyasztókat, ne vásároljanak húst utcáról, alkalmi, út menti árusoktól. Az ismeretlen eredetű és feldolgozottságú termékek fogyasztását – családja biztonsága érdekében – a szakember senkinek sem javasolja. Az ünnepek előtt és alatt ugyanakkor hosszabbított programmal állnak a vásárlók rendelkezésére a vásárcsarnokokban dolgozó kollégái, akárcsak a körzeti hatósági állatorvosi rendelőkben szolgálatot teljesítők is. A főhatóság csíkszeredai székhelyén 24 órás telefonos ügyeletet biztosítanak az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos lakossági panaszok, észrevételek fogadására.

Domján Levente

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek