„Nem pirul-e soha szebb hajnala a magyarnak?”

15

A címül írt kérdést Bölöni Farkas Sándor író, műfordító, utazó, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja tette fel, majd megtoldotta: „Hasztalan volt annyi szándék, buzgó igyekezet?… Mi csak szabadok akartunk lenni…”
A reform-nemzedék – Kossuth Lajos, Széchenyi István, Kazinczy Ferenc és Wesselényi Miklós – kortársaként Bölöni életpéldája, férfias sorsvállalása a Kőrösi Csoma Sándorok és Mikó Imrék mellé állítja. De Ady Endre, Wass Albert, Bánffy Miklós, Kányádi Sándor mellé is…
Jómódú székely nemesi család sarja, unitáriusként olvasta a Bibliát. A kolozsvári Unitárius Kollégium „tógás diákja” filozófiát és teológiát, majd jogot tanult. Németül, franciául, olaszul, spanyolul és angolul is beszélt, verseket írt, Goethét és Schillert fordította. Tehetségét Kazinczy Ferenc is értékelte: „Ragyogó futással kezded a futást / Olympiádnak síkjain… / Hullj, térdre. Lelkes ifjú, s mondd az igét: / „A szépet a nagy mellé!” Már repülsz? / El, el a határig, vagy ne, nagy merő!” Joggyakornok Marosvásárhelyen, a főkormányszék írnoka, egy ideig testőr volt Bécsben, majd Kolozsváron az udvari kancellárián fogalmazó.
„Kedvező körülményeim oly szerencsés helyzetbe hoztak volt, hogy 1830, 1831 és 1832-ben Európának és Észak-Amerikának némely részeiben utazásokat tehettem. Ez volt éltemnek egyik szebb időszaka! Az utazás örömei a visszaemlékezetben kedvesebbek, de megkétszereződnek, ha azokat másokkal is közölhetjük – Azt mondja egy francia író: Mit ér egy szép vidéknek látása, ha nincs, kinek mondhassuk: Mely szép ez a vidék!”
Kolozsvárról Pozsonyon, Bécsen át Német-, majd Franciaországba, innen Belgiumba, Hollandiába, majd Nagy-Britanniába és Skóciába, onnan pedig Amerikába hajózott társával, Béldi Ferenccel. Nyolcvan napot töltöttek ott, New Yorkból bejárták az Egyesült Államok keleti és Kanada déli vidékeit, Washingtonban Andrew Jackson elnökkel is találkoztak. Utazásának leírásával 1833–1834 fordulóján készült el, s az elnézőbb erdélyi cenzúra engedélyével 1834-ben Kolozsváron nyomtatták ki, Méhes Sámuel református professzor és könyvcenzor tanácsai alapján Utazás Észak-Amerikában címmel.
A liberális eszmék iránt rajongó Bölöni az új világ jogintézményeit lelkesedéssel tanulmányozta, a gazdasági és társadalmi intézményekkel foglalkozott, az akkor új jelenségnek számító vasút s a nagy csatornaépítés, a városok keletkezése érdekelte. Járt Robert Owen Harmony nevű utópista szocialista telepén is, beszámolt a könyvtárakról, iskolákról, lelkesen írt az amerikai demokráciáról, a sajtó- és a vallásszabadságról, a nyelvi és nemzeti sokféleségről, az egyenjogúságról, s elragadtatva írt a Niagara-vízesésről. Eleink először olvashatták az amerikai alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat fordítását. Észrevette a negatívumokat is, írt az indiánok helyzetéről és a feketék rabszolgaságáról is. Műve a francia felvilágosodás eszméinek amerikai megvalósulását, a liberális polgári társadalmat mutatja be, erősen bírálva a hazai elmaradott viszonyokat.
Bölöni Farkas könyve nagy hatással volt a kor magyar értelmiségeire, könyvsiker lett, Kőváry László írta: „A munka megjelent – mint egy villám és mennydörgés futá végig a hazát…, férfi és nő, agg és ifjú, ki olvasni tudott, a könyv olvasásáért égett…”
„Az a helyzet, midőn valaki a maga gyönyörűségére s tanuságára messze és mívelt országokba indul,… a boldogság csendes és tiszta örömeinek oly helyhezetéhez hasonlít, melyet az életben, sem az ambíció ragyogása, sem a hiúság képei, sem a gazdagság csiklándozó szomja nem adhatnak a szívnek…” (Bölöni Farkas Sándor: Utazás Nyugat-Európában)
Amerikát olykor szebbnek mutatta a valóságnál a szerző, de serkenteni akarta hazáját, Erdélyt is az előrelépésre… Őmaga takarékpénztárt, kaszinót alapított, megindította a Vasárnapi Újságot, olvasókört szervezett, a Kolozsvári Nemzeti Színház titkárává választották, kutatta Erdély múltját, kezdeményezte a csak 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesületet, amikor az MTA levelező tagjává választotta, 200 arannyal jutalmazták könyvéért, de Bölöni megköszönve a jutalmat, visszaküldte a pénzt az akadémiának….
1842. február másodikán szólította el a Mindenható… Könyveit, gyűjteményeit és a Gondoskodó Társaságnál összegyűjtött tőkéjét a Kolozsvári Unitárius Kollégiumra hagyta. Sírja is a Házsongárd unitárius részében található, síremlékét Kagerbauer Antal tervezte. 1969 óta viseli nevét a bölöni iskola, a művelődési otthon, 1991-ben szülőfalujában szobrot avattak (Jecza Péter alkotása), Bölöni Farkas Sándor Alapítvány is őrzi emlékét. Kőváry László, K. Papp Miklós, Kiss Ernő írásai emlékeztek Bölöni Farkas Sándorra, Hatvany Lajos címében jelképes könyvével (Egy székely nemes, aki felfedezte a demokráciát, Bp. 1934.) tisztelgett, Jancsó Elemér, Tavaszy Sándor számos irodalomtörténeti tanulmánnyal gazdagította a róla szóló irodalmat, de Izsák József, Csetri Elek, Mikó Imre, Benkő Samu könyvei is várják az olvasókat… Ezek nagy része ma már a mek.oszk.hu honlapon is elérhetők…
Mikó Imre: A bércre esett fa (Bölöni Farkas Sándor életregénye, 1969) című irodalmi emlékezése gimnáziumi éveimben kedvenc olvasmányom volt…. Az Utazás Észak-Amerikában pedig Orbán Balázs szavaival „politikai hitvallásom kátéja…”

Málnási Ferenc

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek