Nem olcsó mulatság…

Fegyverkezési program

39

Donald Trump amerikai elnök által is szorgalmazott ama előirányzatnak, hogy a NATO tagállamainak mindegyike évente a GDP 2%-át „szentelje” hadászati célokra, országunk már a múlt esztendőkben eleget tett. Ilyen tekintetben igen szorgosnak bizonyult, mert a 2%-os szintet nem hivatalos értesüléseink szerint még egyetlen tagállam sem érte el (igaz, vannak olyanok, amelyek a szóban forgó százalékaránynak a tőszomszédságába értek). Amúgy ezzel Románia, s mindenekelőtt Johannis államelnök az Amerikai Egyesült Államok részéről „jó pontokban” részesült, s ennek bizonysága államelnökünknek a nemrégiben Washingtonban tett látogatása, illetve Trumppal folytatott „baráti hangulatú” meg­beszélése.

Feltételezhető, hogy a „baráti hangulat” kialakulásában meg volt és meg van a maga szerepe annak is, hogy Románia teljesítette azt a már említett 2%-ot, meg annak is, hogy a hadászati eszközök jelentős hányadát az „államoktól” vásárolja Románia. Továbbá nem kevésbé annak is, hogy ide telepítették, nevezetesen az Olt megyei Caracalra, az amerikaiak a rakétaelhárító pajzsot, és viszonylag jelentős létszámú katonai egységeket állomásoztatnak országunkban. Vannak, akik – köztük külföldi neves politikusok és katonai szakértők – ezt helyeslik, de vannak olyanok is, akik túlzottnak és elhamarkodottnak tartják a GDP 2%-ának a fegyverkezés oldalán történő feláldozását.

Az idén több mint 6 milliárd lej
Ebben az esztendőben a honvédelmi minisztérium (MApN) rendelkezésére áll egy 6,1 milliárd lejes költségvetés haditechnika vásárlása érdekében, amihez még hozzáadandó 18,4 milliárd lej értékű költségvetési hitelvállalási lehetőség. A rendelkezésre álló költségvetési alapból július végéig a szaktárca hadászati technikára ténylegesen 2,3 milliárd lejt költött el. (Egyébként a múlt esztendőben nem sikerült a GDP 2%-át elkölteni honvédelemre, lévén hogy a rendelkezésre álló 18,1 milliárd lejből 17 milliárd lejt költöttek el, fegyverbeszerzésre pedig az előirányzott 6,8 milliárd lejből „csak” 5,9 milliárd lejt.
A szaktárca a katonai kapacitás megerősítésének a legnagyobb programját bonyolítja le jelenleg: négy, több mint 4,6 dollár értékű programot, amely feltételezi rakétarendszerek, nagy hatósugarú rakétakilövő rendszerek, 227 Piranha V típusú páncélozott szállítóeszköz vásárlását, valamint a gyalogság harckocsiainak a modernizálását. Ami a rakétákat illeti: a Patriot típusú, az Amerikai Egyesült Államokban gyártott rakétákról van szó, s arról állítólag Johannis elnök újólag tárgyalt washingtoni látogatása során Donald Trump amerikai elnökkel is. Hét nagy hatósugarú Patriot rakétarendszerről van szó, amelyek együttes értéke (áfa nélkül) 3,9 milliárd dollár. A szerződés a tulajdonképpeni felszereléseken kívül magába foglalja a katonai személyzet felkészítését a rakétarendszerek megfelelő működtetésére. (A Patriot rendszereket, amelyek a légitámadások elleni védőrendszer eszközei, az amerikai Raytheon cég gyártja, s azok képesek különböző típusú rakéták fellövésére. Jelenleg ezt a rendszert a világ 12 országában vásárolták meg. Románia esetében az első leszállításra 2019–2020-ban kerül sor, a beszállító pedig az Amerikai Egyesült Államok kormánya.) Állítólag a Patriot légvédelmi rendszer pillanatnyilag világviszonylatban is a legfejlettebb, s azt kizárólag védelmi célokra lehet használni, legalábbis ezt állítják a minisztérium illetékesei. Országunk továbbá még vásárol 3 nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszert (HIMARS – amerikai fejlesztésű könnyű rakétatüzérségi eszköz, amelyet az amerikai hadsereg részére fejlesztettek ki, bázisjárművei, a gumikerekes MTV járműcsalád változatain. Egyébként a gyártó az amerikai Lockheed Martin cég, a HIMARS hatósugara 300 kilométerig terjed.) Azok becsült értéke (áfa nélkül) 1,025 milliárd dollár, s ebbe az értékbe belefoglaltatik a lőszer, a logisztikai szolgáltatások és a kiszolgáló fegyveres személyzet kiképzése is. Eddigelé két ilyen rendszert leszerződésére került sor, s a rendszerek komponenseit a 2020–2024-es időszakban fogják leszállítani. A minisztérium szakértői szerint ezeknek a rendszereknek a megvásárlására azért volt szükség, mert azok hozzájárulnak azon kötelezettségek teljesítéséhez, amelyet országunk vállalt a NATO szövetség keretében, s ugyanakkor azok révén konszolidálódik a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közti stratégiai partnerség.

Érkezett, nem érkezett?
Némileg ködösnek tűnik a 227 Piranha V csapatszállító harcjármű ügye. A múlt esztendő novemberében olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, miszerint a svájci GDLS – Mowag üzemekből az első két harcjárművet útra indították Románia felé. Most viszont azt hallani, hogy annak idején a MApN a GDLS – Mowag céggel egy keretegyezményt írt alá 227 csapatszállító harcjárműre és a Piranha V egy változtatott platformjára, s annak tartozékaként egy szerződést az első 94 termék leszállítására. A keretegyezmény körülbelüli értéke 868 millió euró. A minisztérium képviselői nemrégiben azt nyilatkozták a Ziarul Financiar napilapnak, hogy a szerződéses kötelezettségek értelmében az első 36 „járgányt” ez esztendő január 12-ig kellett volna leszállítania a gyártónak, de arra mindmáig nem került sor. A MApN március 18-án jegyzéket intézett a svájci céghez, figyelmeztetve azt a késlekedésre, egyszersmind nyomatékolva, hogy fel fogja számítani a késedelmi kamatot. (A Piranha V összkerék-meghajtású csapatszállító harcjárműnek lehetnek változatai is, és felszerelhető különböző fegyverzettel annak függvényében, hogy milyen missziókra szánják. Páncélzata védelmet nyújt különböző típusú gránátokkal és páncéltörő aknákkal szemben. Úgyszintén igénybe vehető kimentési akciókra.)

1984-ben gyártották
A maga nemében érdekes történet a harckocsiké is: a MLI-84M Jderul (jder – nyest) típusú harckocsikról van szó, amelyeket még 1984-ben gyártottak (a megnevezésben szereplő 84 egyébként erre az évszámra utal). Azokat már módosították, illetve korszerűsítették a 90-es években, a mostani korszerűsítés feltételezi 18 aknavető rendszer (122 mm-es kaliberű) megvásárlását és felszerelését, a páncéltest felújítását és az éjszakai tájékozódás tökéletesítését. Hogy ez a felújítási projekt hány járművet is érintene és mennyibe is kerülne, arra vonatkozóan nem ismeretesek az adatok, s olyasmit is hallani, hogy arra vonatkozóan még a költségvetés-tervezetet sem finalizálták.
A 2017-es esztendővel kezdődően országunk a GDP 2%-át fordította a hadseregre, összhangban a NATO elvárásaival. Ilyenképpen a román állam azt tűzte ki célul, hogy 10 év során 10 milliárd eurót fordítson a hadsereg korszerűsítésére. Abból a bizonyos 10 évből még elég sok van hátra, s addig is látni a terepen A számtáblás Aro terepjárókat és DAC teher- és csapatszállító járműveket.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek