Nem mindig jó…

Uniós szinten dobogós helyeken

30

Jó hírt közölt a minap az Országos Statisztikai Intézet (INS), akárcsak az Eurostat, megerősítve azt a május 15-i közleményt, miszerint Románia első évnegyedi bruttó hazai terméke (GDP) 5,1%-kal volt nagyobb, mint a megelőző esztendő azonos időszakában elért. Ezzel a növekedési aránnyal országunk uniós viszonylatban a második helyet foglalta el. Az első helyre egyébként Magyarország került 5,2%-os GDP-növekedéssel. A harmadik helyet 4,7%-os GDP-növekedéssel Lengyelország foglalta el, a többi tagállam jobbára szerény növekedést jegyzett, ugyanakkor az uniós átlag 1,5%-os volt. Önmagában örvendetes és elismerésre méltó a GDP kitartó növekedése, de vannak olyan ismérvek, makrogazdasági mutatószámok, amelyek azt némileg beárnyékolják. Johannis államelnök például múlt szerdán azt vetette a kormány szemére, hogy a fogyasztói árindex, azaz az áremelkedés tekintetében uniós szinten a dobogó legfelső fokára került országunk. Ez is igaz, s ebben a „főszerepet” a fogyasztás játszotta, amely ugyan „felhajtó erőt” gyakorolt a GDP-re, de az importra is, ez utóbbira oly mértékben, hogy kedvezőtlenül, azaz deficitessé vált országunk kereskedelmi mérlege. (Amúgy ez a negatív előjelű fejlemény a GDP bővülését is úgymond megvámolta.) Továbbá a statisztikai adatokból az is kikövetkeztethető, hogy a GDP növekedésében szerepet játszó tényezők tekintetében strukturális változások következtek be, olyanok, amelyek akár sajátosnak is nevezhetők. Íme: a GDP képzésében a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás hozzájárulása alig 1,9%-os volt, az építkezési szektoré 3,5%-os, míg a szakmai, tudományos és műszaki, valamint a kiegészítő szolgáltatásoké 6,5%-os, az előadó művészeti, kulturális, szórakoztatási tevékenységeké együtt a háztartási felszerelések szolgáltatási tevékenységeivel 3,5%-os. Ugyanakkor bár az ipar hozzájárulása a GDP képzéséhez 20,9%-os volt, de a már említett 5,1%-os növekedésben a „részvállalása” alig 0,2%-os volt. Ezek szerint a különböző szolgáltatások (beleértve az IT&C szektort és a szerencsejáték és sportfogadásokat is) egyre inkább nagyobb hangsúlyt kap, s ennek bizonysága az is, hogy az IT&C szegmens volumene a megelőző év azonos időszakához 10,8%-kal növekedett, a szakmai és a kiegészítő szolgáltatásoké pedig 9,5%-kal.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek