Nem minden bio, ami vegyszermentes

Reklámozni lehet, de tanúsítvánnyal is bizonyítani kell

227

Élelmiszer-adalékanyagoktól és mesterséges színezőktől mentes, természetes pástétomféleségeket reklámoz egy nagy üzletlánc, vegyszermentes zöldségeket kínál egy gazda. Ilyen jellegű, tartalmú hirdetést, reklámszöveget nap mint nap olvashatunk, illetve hallhatunk a rádió- és televízióállomások jóvoltából. Mondani sok mindent lehet, de annál nehezebb bizonyítani, hogy meg is felel a törvényes előírásoknak. A vegyszermentes zöldség márpedig nem biztos, hogy biotermék.

Hargita megyében, hagyományos recept alapján készített házi lekvár. Tanúsítvány nélkül nem bio Fotó: Domján Levente

Nem először írunk a bio­termesztésről, illetve a bio­termékekről. Az ökológiai módon előállított zöldség, gyümölcs, tej, hús vagy sütőipari termékek iránti érdeklődés, ha nem is iramosan, de hovatovább fokozódik, ami úgymond az egészséges táplálkozás népszerűsítésének a velejárója, akárcsak a vásárlóerő növekedésének. Ez utóbbinak azért megvan a maga szerepe, illetve jelentősége, mert köztudott, hogy a biotermékek nemigen tartoznak az olcsó áruk kategóriájába. Vásárlói érdeklődés ide vagy oda, a biotermékek előállítása, termesztése, illetve gyártása nem egyszerű és nem könnyű dolog, számos követelménynek kell eleget tenni, hogy arra a termékre egyszer rákerüljön az az embléma, amely hivatalos elismerése a bio minősítésnek. Tulajdonképpen egy folyamatról van szó, amely időigényes, az átállás pedig jelentős költségekkel is jár, s éppen ezért azt támogatja az Európai Unió is.

Közel 10 ezren
Hazai viszonylatban az idei esztendő első félévében több mint 430 mezőgazdasági termelőnek sikerült ökológiai bizonylatot szereznie, ilyenképpen pedig a szaktárcától származó adatok szerint a tanúsítvánnyal rendelkező biogazdálkodók száma megközelíti a 10 ezret. Megemlítendő azonban az is, hogy az idén bizonylatot szerzettek között vannak olyanok is, akik a megelőző években is biogazdálkodási bizonylattal rendelkeztek, s azt most megújították. Amúgy a múlt esztendő végén országos szinten 9370-en rendelkeztek ökológiai bizonylattal. Ahhoz képest, hogy országunkban mekkora a mezőgazdasági terület és annak hány „szereplője” van, ez a szám már-már elenyésző, s talán ezzel magyarázható az is, hogy a fogyasztói igények kielégítése végett a biotermények és -termékek piacán jelentős részarányt képviselnek az importáruk. Ebben a kontextusban utalhatunk arra is, hogy a hazai mezőgazdasági területeknek csak 2-3 százalékát művelik meg olyan mezőgazdasági termelők, akik ökológiai bizonylattal rendelkeznek. Érdemes újólag megemlítenünk azt is, hogy a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) révén támogatásban részesülnek azok, akik biogazdálkodásban látják a jövőt, s a szóban forgó támogatás átlagértéke 400 euró/hektár, ami jóval nagyobb, mint a hagyományos mezőgazdaság esetében kalkulált hektáronkénti 200-250 euró.

Nem eléggé ismerik az átállást
Az egyik, bizonylatkibo­csá­tásra jogosult tekintélyes szakcég, a jászvárosi Ecoroiscert Kft. ügyvezetője, Oprea Liviu szerint a biogazdálkodásra való áttérés túl azon, hogy azt szubvenciókkal ösztönzik, előnyökkel jár a termelők számára az áruértékesítés szempontjából is. Egyrészt azért, mert azok kedvezőbb áron, azaz nagyobb haszonnal adhatók el, s ez még inkább igaz azok exportálása esetében. Ez utóbbira tág lehetőség kínálkozik, és nincs abban semmi ellentmondás, hogy Románia ugyan nagy importőr, de jó eséllyel lehet értékesíteni külföldön is a hazai biotermékeket. Egyébként a szakértő meglátása szerint nincs kellő módon népszerűsítve a biogazdálkodásra való áttérés – nem könnyű, de a végkifejlet tekintetében mindenképp előnyös – lehetősége. Ilyen körülmények között szinte érthetetlen az is, hogy jelenleg miért csak szűk 10 ezer főt számlál a hazai biotermelők tábora, holott az 2015-ben 15 ezer fős volt.

Naponta 15 tonna
A hazai élelmiszeripar terén is viszonylag nehezen és körülményesen hódított, hódít teret a „bio”. Itt vannak például a hentesáruk. Ahhoz, hogy például az a szalámi bioterméknek minősülhessen, nem elég azt hangoztatni, hogy a szarvasmarha vagy sertés nem fogyasztott tápszert, nem kezelték antibiotikummal és takarmányozása csak biotakarmánnyal történt. Ezt végig bizonyítani is kell az egész élelmiszer-előállítási lánc során. Nagy kihívás egy húsipari cég számára a feltételrendszer teljesítése. Ez viszont sikerült a Szilágy megyei Cigányiban székelő Universal Rt.-nek, amely egyébként a közismert Silvania Gourmet márkanéven hozza forgalomba termékeit. Több mint két évvel ezelőtt kezdődött el ennél a cégnél egy jelentős beruházás, amely révén egy új, biotermékekre „szakosított” termelővonalat helyeztek üzembe, amely lehetővé teszi 10 különböző hentesipari biotermék gyártását. A cég ökológiai tanúsítása egy évet vett igénybe, majd azt követően hat hónapot azoknak a recepteknek az engedélyeztetése, amelyek alapján legyártódnak azok a bizonyos termékek. A biotermékek gyártására csak adott napokon kerül sor, a raktározásra pedig egy arra elkülönített zónában történik. A napi biotermék-kapacitás 15 tonna nyersen szárított termék, a nyersanyagot pedig négy európai ökológiai bizonylattal rendelkező beszállítótól rendelték meg. Az első biotermék-szállítmány a múlt hónap végén hagyta el a cég kapuját, abból egyes hazai üzletláncokon kívül jutott az anyaországi Auchan, valamint a csehországi Albert üzletláncnak, továbbá a távoli Dubai egyes nagyáruházainak is.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek