Nem megy az egyik napról a másikra

43

Az elmúlt héten két olyan jogszabálytervezet is napvilágot látott, amelyek jobbára élénk érdeklődést váltottak ki, s a közbeszéd témáját is képezték, képezik. Előbb, pontosabban január 24-én Johannis államelnök hivatalosan is közölte a parlamenttel, hogy referendum kiírását kezdeményezi, s annak tárgyát majd a korrupcióellenes harc folytatása és a közfunkciók integritásának a biztosítása fogja képezni. A parlamentnek a majdani referendummal kapcsolatosan ugyan meg kell fogalmaznia a maga véleményét, de annak csak konzultatív jelentősége van, következésképpen elmondható, hogy az államelnök által kezdeményezett eljárás gépezete már beindult, s azt nem lehet megállítani. A másik az a törvénytervezet, amely a Hivatalos Közlöny január 26-i 66-os számában jelent meg, nevezetesen az az állampolgári kezdeményezésen alapuló törvénytervezet, amely Székelyföld autonóm jogállását kívánja/kívánná elismertetni.
Az államelnöki referendum kiírására a jogalapot az Alkotmány 90-es szakasza képezi. Annak értelmében Románia elnöke „felkérheti a népet arra, hogy kifejezze akaratát országos érdekű problémákra vonatkozóan”. Amúgy az államelnök szóban forgó – részben váratlan és meglepő – lépésének a hátterében ama két sürgősségi kormányrendelet „megvétózásának” a szándéka áll, miszerint közkegyelmet hirdetnének meg, illetve módosítanák és kiegészítenék a büntető törvénykönyv egyes előírásait. (Köztudott, hogy mindkét jogszabálytervezetet hevesen és határozottan elítélte és elutasította az államelnök, s e tekintetben élvezi az igazságszolgáltatási érdekképviseleti szervezetek, illetve szakszervek támogatását is, közvetve pedig az Európai Tanácsét is.) Egyes megfigyelők, újságírók az elmúlt napokban úgymond elejébe mentek a dolgoknak, és máris kész tényként kezelték a referendum ügyét, pontosabban annak sikerét. A dolog azonban távolról sem így fest! Az eljárás gépezete, amint már arra utaltunk, beindult, s azt nem lehet leállítani, visszájára fordítani, de az eredményhirdetésig még sok minden bekövetkezhet. Így például majd csak a későbbiek során tűzik ki a népszavazás időpontját, s majd attól számítva is el kell még telnie jó néhány napnak, amíg sor kerülhet az eredményhirdetésre. Azt viszont már most tudni, hogy a referendum akkor bizonyul érvényesnek, ha a leadott szavazatok közül 4 600 761 érvényes, azaz eleget tesz a formai követelményeknek. Az államelnök pedig akkor lesz/lehet „nyertes”, ha a számára kedvező leadott érvényes szavazatok száma legalább 2 381 000 lesz. Hogy sikerül-e majd közel 5 millió választópolgárt mozgósítani a részvételre, arról lehetne elmélkedni, de az kétségtelen, hogy meg lehet a maga szerepe a kellő és hatékony népszerűsítésnek, propagandának, azaz a érdemleges kampánynak. És ugyanebbe a keretbe helyezhető a választópolgárok meggyőzése arról, hogy akkor szolgálják az ország érdekeit, ha kedvezően szavaznak az államelnök által feltett majdani kérdésekre, de ennek az ellenkezője is igaz lehet. Összegezve: tehát egyelőre egy dolog biztos, hogy előbb-utóbb sor kerül arra a referendumra, amelyet kezdeményez(ett) Klaus Johannis államelnök.
A Hivatalos Közlönyben megjelent Székelyföld autonóm státusát előirányzó törvénytervezet jogalapját az Alkotmány 74-es szakasza (1)-es bekezdésének az előírásai tartalmazzák, amely értelmében legalább 100 000 szavazati joggal rendelkező állampolgár aláírása szükségeltetik, s legalább 11 megyéből, megyénként legalább 5000 aláírást kell gyűjteni. Ez a feltétele annak, hogy azt a parlament elé lehessen majd terjeszteni. Maradjunk egyelőre a Hivatalos Közlönyben megjelent szövegnél. Abból egy oldalt tesz ki a megindokolási beterjesztés, nyolc oldalt a törvénytervezet tulajdonképpeni szövege és négy oldalt az annak szerves részét képező melléklet. Ahhoz csatolva van a Törvényhozási Tanács (Consiliul Legislativ) négy oldalt kitevő véleményezése. A kezdeményező bizottság egyébként tíztagú, s köztük van Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, a tervezet szövegét pedig 2016. november 10-én látta el kézjegyével a közjegyző Gyergyószentmiklóson, s másnap került benyújtásra. A Törvényhozási Tanács véleményezését 2016. december 13-án keltezték az 1268-as iktatószámmal. A viszonylag terjedelmes véleményezés 16 kitételt tartalmaz, s azok mindegyike tulajdonképpen elutasító jellegű „érveket” rögzít. A testület elnöke, dr. Dragoș Iliescu kézjegyével ellátott álláspont konklúziója: „a jelen állampolgári törvényalkotási kezdeményesés teljes egészében ellentmond az alkotmányossági elveknek és normáknak, a belső jogrendnek, az Európai Unió jogalkotásának és a nemzetközi jognak”. (Egyébként akiket behatóbban érdekel a törvénykezdeményes szövege, valamint a Törvényhozási Tanács véleménye, az azokat tanulmányozhatja a Hivatalos Közlöny már említett január 26-i számában.) Arra már utaltunk, hogy alkotmányos jog az állampolgári jogalkotási kezdeményezés, de arra vonatkozóan létezik egy törvény is, az állampolgári törvényhozási kezdeményezés joga gyakorlására vonatkozó újraközölt 1999/189-es törvény. Annak előírása szerint járt el a tíztagú kezdeményező bizottság is, de a Törvényhozási Tanács is. Amint már azt említettük, sor kerülhet majd a következő lépésre, nevezetesen az aláírásgyűjtésre. Sajtóértesülések szerint még e héten megkezdődhet a szükséges támogató aláírások gyűjtése, majd előbb-utóbb meg kell szervezni az országos aláírásgyűjtést is. Nehéz lenne megjósolni, hogy mikor is kerülhet a parlament asztalára a Hivatalos Közlönyben a minap megjelent törvénytervezet, de az szinte biztosra vehető, hogy a jelenlegi erőviszonyok közepette annak elfogadására, illetve megszavazására nemigen kínálkozik lehetőség. Egyes elemzők szerint számításba sem jöhet a „próba szerencse”…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.