Nem kellenek a hazai fenyők

Az ültetvények és a nagyáruházak uralják a karácsonyfapiacot

411

Rohamos tempóban csökken az igény a hazai erdőkben növő fenyőfák iránt, a karácsonyfákat az emberek többsége ültetvényekről, nagyáruházakból szerzik be. Egyre több az importáru, telített a piac. A Romsilva egy szűk közösséget még kiszolgál, de akad olyan magánerdészet is Hargita megyében, amely egyáltalán nem foglalkozik idén karácsonyfa-kivágással.

Csökken a kereslet a hazai portéka iránt. Az ültetvények mindent visznek Fotók: László F. Csaba

Cătălin Mutică, a Romsilva Hargita megyei igazgatója a Hargita Népének elmondta: minden évben igyekeznek kielégíteni a lakosság karácsonyfa-szükségletét, elsősorban azokat próbálják kiszolgálni, akik máshogyan nem tudnak hozzájutni a karácsonyfához, mert nincs a környékükön magánerdészet vagy nagyáruház, ahonnan beszerezhetnék. A Romsilvához már csak három erdészeti hivatal tartozik Maroshévízen, Borszéken és Gyergyótölgyesen. Az árak 25 és 35 lej között mozognak majd, attól függ, mennyire magas fákról van szó. A legfeljebb 130 centiméter magas fák 25 lejbe, a 130 centiméteres és két méter magas fák 30 lejbe, míg a két és három méter közöttiek 35 lejbe kerülnek majd. Idén összesen 1030 karácsonyfát adnak el. Ennél többet nem tudnának árulni, mert a rendelkezésükre álló terület meglehetősen szűkös, a Román Állami Erdőgondnokság (Romsilva) ma már csak 23 ezer hektár állami erdőt ügykezel Hargita megyében. Ráadásul a kereslet is folyamatosan csökken.

Máshonnan szerzik be
Az emberek elkezdték nagyáruházakban beszerezni a karácsonyfákat, ezeket a fákat külön erre a célra szánt ültetvényeken termesztik, és hiába drágábbak, de sokkal jobban néznek ki. Azonkívül egyre népszerűbbek a műfenyők, ezeket egyre több környezettudatos vásárló választja, akik szeretnének minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyni maguk után. Kifejtette: ma már koránt sincs akkora kereslet a piacon, mint amilyen a korábbi években volt. Az elmúlt három évről ugyanakkor elmondható, hogy tulajdonképpen drasztikus változás nem történt. A magánerdészetek a távol eső vidékeket elláthatják fával, a Romsilva csupán a faanyag szállításához szükséges okmányok kiállításával nyújt nekik ehhez segítséget.

Az import jótékony hatása
Kérdésünkre ugyanakkor Că­tă­lin Mutică hozzátette, a karácsonyfaimport is lényeges befolyást gyakorol a hazai piacra, azonban szerinte ez nem feltétlenül számít negatívumnak.
– Talán először fordul elő, hogy elmondhatjuk, hogy az importnak határozottan jótékony hatása is van a társadalmunkra. Már csak azért is, mert ez azt jelenti, hogy jóval kevesebb fát vágnak ki nálunk az országban karácsonykor – fejtette ki az igazgató.
Hozzáfűzte: a multinacionális vállalatok karácsonyfa-ültetvényei sem számítanak feltétlenül környezetbarátnak. Ahhoz, hogy olyan szemre tetszetős, szép, sok kis arányos ágat növesztő fákat neveljenek, rengeteg vegyi anyagot kell felhasználniuk, ez ugyanis egész egyszerűen másképpen nem lehetséges. A vegyi anyagok használatának pedig – mint az közismert – meglehetősen negatív hatása tud lenni a természetre, környezetünkre. Ökológiai szempontból az a legszerencsésebb, hogy olyan fákat használnak fel, amelyek természetes úton is elszáradnának. A természetvédelmi területeken egy hektáron akár ötezer csemetét is elültetnek, de ezek közül jó, ha 300-400 megéri a felnőttkort, ennél jobb arányt egyszerűen képtelenség elérni. Ez az oka annak, hogy nagyon sok fa magától kiszárad, akkor pedig miért is ne lehetne karácsonyfának felhasználni. Az ilyenformán legálisan begyűjtött karácsonyfáknak egyáltalán nincs negatív hatásuk a környezetre – zárta okfejtését Cătălin Mutică.

Csökkenő érdeklődés
Nemcsak a Romsilva, a magánerdészetek is úgy látják: egyre kisebb az érdeklődés a karácsonyfák iránt. A Gyergyói Erdőrendészeti Hivatal munkatársától megtudtuk: az erdőtulajdonosoktól nagyon kevés kérés érkezett, nem kértek karácsonyfát. Egyedül a nagyobb magán csemetekerteknél, amelyeket direkt ezzel a céllal ültettek, előfordulhat, hogy nagyobb tételben vágnak ki fákat, de az erdőtulajdonosok nem kértek nagy tételben fenyőt. Legfeljebb száz-kétszáz csemetét kértek, többnyire saját használatra, a piacokon pedig többnyire az ültetvényekről származó karácsonyfákat bocsátják áruba. András Róbert, a zetelaki magánerdészet vezetője is úgy látta: nagy mennyiségű importfenyő került a piacra, így a kereslet folyamatosan csökken a helyi termelés iránt. Zetelaka környékén is vannak ültetvények. Úgy vélte, jobb, ha a karácsonyfa az ültetvényekről származik, mintha az erdőkből kellene kivágni. Székelyudvarhely környékén idén szinte már egyáltalán nem foglalkozik az erdőkerület a karácsonyfák kivágásával. Tavaly még került egy-két erődtulajdonos, akinek volt ilyen jellegű kérése, idén azonban már nem érkeztek.
– Jobb is, ha az ültetvényekről származnak a fenyők, mintha a megújuló erdőkből kellene kivágni – mondta Bodrogi Pál, a erdészet munkatársa.

Kiss Előd-Gergely

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.