Nem kapkodnak a felvásárlók a racka gyapjáért

76

Nem várt gondok nehezíthetik az államilag támogatott gyapjúértékesítési program kibontakozását, ugyanis a racka faj­tajellegéből adódóan a hazai gyap­júbegyűjtő központokba ér­kező áru nem felel meg a kül­földi gyapjúfeldolgozók elvárásainak. Márpedig a gazdák által kínált gyapjúmennyiség 60 százaléka ilyen kategóriába tartozik – állítják a felvásárlók.

Nyírásra váró állatok. Nem mindegy, milyen fajta gyapjút kínálnak eladásra a juhtartók Fotó: Domján Levente

Lapunkban már többször is beszámoltunk a mezőgazdasági minisztérium által ígéretesnek tartott és a juhosgazdák körében élénk érdeklődést kiváltó gyapjúbegyűjtési programról. Emlékeztetnénk: a program lényege az, hogy a juhászok minden eladott gyapjú kilogrammjára egy lejes állami támogatásban részesülnek. Ez az intézkedés arra lenne hivatott, hogy felélénkítse a gyapjúbegyűjtés és -feldolgozás szektorát. A kezdeti nekilendülést és biztató lépéseket követően most úgy tűnik, hogy problémák gördülhetnek a gyapjú értékesítése útjába.

Kifogásolt gyapjúminőség
A legfrissebb értesülések szerint a hazai gyapjú gyenge minősége gondot, fejtörést okoz az egyébként kevés számú begyűjtőközpontnak. Azokról van szó, akik a begyűjtött gyapjú exportra történő újraeladásával próbálkoznak. Amúgy azok közül egyesek ilyen jellegű ténykedéssel eddig is foglalkoztak. Félhivatalos értesülések szerint országunkban húsz ilyen gyapjúbegyűjtő központ leledzik, működőképes állapotban. Mostanság azok illetékesei arról nyilatkoznak, hogy problematikus a felvásárlói piacok megtalálása, s ez azzal magyarázható, hogy Romániában jobbára racka juhféleségeket tenyésztenek, s azoknak a gyapja vastag szálú és növényi szennyezettséggel „tarkított”. Nos, a rackagyapjú iránt külföldön nemigen van érdeklődés. A felvevőpiac tulajdonképpen a török piac, lévén, hogy a szállítmányok döntő hányada eddig is oda irányult, illetve ott mutatkozik kereslet. Ám nem akármilyen kereslet, hanem a merinó és a cigája iránt. Az egyik legjelentősebb begyűjtőközpontot a nagyszebeni székhelyű Total TDC Kft. működteti. Ott a felvásárlást követően a gyapjút osztályozzák, ha szükséges, átmossák, megszárítják, becsomagolják és eladják. Ennek a cégnek kizárólag törökországi felvásárlói vannak. A cég szakemberei szerint a programban országos viszonylatban részt vevő 32 ezer juhászatnak mintegy 60%-a csak a racka fajta gyapját képes leszállítani. Ezt viszont nemigen hajlandóak felvásárolni a begyűjtőközpontok, legalábbis a nagyszebeni cég illetékesei szerint.

Külön feldolgozói vonal kellene
Hasonlóképpen nyilatkozott nemrégiben a Máramaros megyei Aknasugatag városban székelő Alejandro Consult Kft. ügyvezetője, Mircea Florean. Egyébként az aknasugatagi cég szándékában áll, pontosabban állna a gyapjú hőszigetelő anyagként való értékesítése. Az ügyvezető állítása szerint még 2016-ban kezdték tanulmányozni a piaci lehetőségeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy Svédországban, Dániában és Norvégiában lenne felvevőpiac a gyapjúra mint hőszigetelő anyagra. Egyébként úgy tudni, hogy Svédországban még az autóiparban is használnak gyapjút szigetelőanyagként. Hogy a szándék valósággá is válhasson, egy technológiai vonalra lenne szükség. A cég rendelkezik megfelelő csarnokkal, de a gyártóvonal 300 ezer euró beruházást feltételezne. Ezt saját forrásból nem képesek előteremteni, s éppen ezért jelenleg pályázati lehetőségek után kutakodnak.
Az előzetes számítások szerint körülbelül 23 ezer tonna gyapjú begyűjtésére van, lesz lehetőség. Ám egy dolog begyűjteni valamit, ez esetben a gyapjút, s teljesen más dolog annak egyengetni további sorsát oly módon, hogy ennek a nem is olyan egyszerű folyamatnak minden szereplője jól járjon.

Hecser Zoltán

A cikk a Hargita Népe március 15-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.