Nem jobb, nem rosszabb az idei költségvetés

Módosító javaslatok a 114-es kormányrendeletben

144

Sajtótájékoztatón ismertette azo­kat a módosító javaslatokat Be­nedek Zakariás parlamenti képviselő, amelyet az RMDSZ öttagú csapata dolgozott ki a sokat vitatott 114-es sürgősségi kormány­rendelet kapcsán. Szó esett a költségvetésről is.

Benedek Zakariás: Minden területre több pénz jutott, de nem elegendő

Benedek Zakariás az idei költségvetés kapcsán elmondta: nem jobb, nem rosszabb az előző éviekhez képest, viszont egészében mégiscsak előnyösebb, hiszen például a megyei tanácsoknak 17–70 millió lejes veszteséget okoztak volna azzal, ha átvállalják a fogyatékkal élő személyek járandóságait.
– Javulás a tavalyhoz képest, hogy a visszaosztott adóból a megyében élő személyekre 250 lej helyett 450 lej jut. Három kompenzációs módszert is kidolgoztak: ha az önkormányzatok pénz nélkül maradnak, a megyei tanács kisegítheti, erre 7,5 százalékot különítettek el a költségvetésből, ugyanakkor 17,5 százalék is rendelkezésükre áll, amiből saját magukat és az önkormányzatokat is segíthetik. A községek egy lakosra 1200 lejt kapnak, de nem kevesebb, mint kétmillió lejt. Ez ugyan még csak elmélet, de hamarosan gyakorlatba is ültetik – részletezte a képviselő.
A közlekedésügy, az egészségügy és az oktatásügy is több pénzt kapott, mint tavaly, ami nem azt jelenti, hogy elegendő is.
– Az is fontos, hogy mire költik el ezeket a pénzeket, hiszen például a tanügyben is elég nagy a fejetlenség: miközben nemrég nyomtattunk nagy mennyiségű magyar tankönyvet a diákok számára, a tanügyminiszter asszony most könyvek helyett táblagépeket akar vásárolni. Vagy ott az egészségügy: eurómilliókat ruháztak be olyan gépekbe, amelyeket senki nem tud használni – szögezte le.
Benedek Zakariás szerint a legfontosabb javaslatuk az, hogy a 114-es rendeletet, amely egyebek mellett plusz adóterhet ró ki az energia- a telekommunikációs szektorra, illetve a bankokra, csak 2020-tól ültessék gyakorlatba.
A kormányrendelet értelmében 0,1–0,2 százalékról 2 százalékra növelnék a forgalomra kivetett adót azon cégek esetében, amelyek az országos energiaügyi hatóság engedélyével tevékenykedhetnek. Ebbe a kategóriába tartoznak a földgázban és elektromos energiában utazó vállalatok. Az RMDSZ módosító indítványa szerint a zöld energia mentesülne az adóemelés alól.
Legkevesebb bruttó 3000 lejt (nettó 2352 lej) kapnak azok az alkalmazottak, akik az építőiparban dolgoznak. Az RMDSZ másik módosító javaslata szerint a 3000 lejes minimálbér csak azoknak járna, akik közvetlenül az építkezésben dolgoznak, a kisegítő személyzet, például a kapus, a takarító, a könyvelő kiesne ebből a körből.
A decemberi jogszabály értelmében még ebben az évben a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak jelentős törzstőkenövelést kell végrehajtania. Számítások szerint 800 millió eurónyi törzstőkenövelésről van szó, ami 11-szerese a jelenlegi törzstőkének és kétszerese annak a bruttó összegnek, amit az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből az alapkezelőkhöz irányítottak. A törzstőke ilyen mértékű emelését az RMDSZ nem látja indokoltnak, ezért javasolták az, hogy amennyiben a kezelt tőke százmillió euró alatt van, akkor a törzstőke maradjon 4 millió euró, ha száz és ötszáz millió euró közötti a kezelt tőke, az alaptőke legyen 8 millió euró, ha pedig 500 millió euró a kezelt tőke, akkor az alaptőke nagysága legyen 12 millió euró.
A 114-es sürgősségi kormányrendelet a licitekre vonatkozó jogszabályt is módosítja. Eszerint, ha 3 millió euró felett van a munkálat értéke, akkor a közbeszerzést kiíró intézmény nem köteles a legkisebb ár szerint választani nyertest. Az RMDSZ szeretné a 3 millió eurós határt százezer euróra csökkenteni.
– Ezzel szeretnénk elejét venni annak, hogy az állami intézményeknek mindig a legolcsóbb ajánlatot kelljen elfogadniuk. Ez a minőségi munka ellen van, és általában aki a legolcsóbban dolgozik, az utóbbi időben be sem fejezi a munkálatokat, mert elfogy a pénz, és akkor elkezdi húzni az időt – fejtette ki a képviselő.
A jelenlegi városvezetés elkészített egy felmérést és hatástanulmányt a székelyudvarhelyi terelőútról, amelyet leadtak a szállításügyi minisztériumhoz.
– Módosító javaslatként kértük, hogy az idei költségvetésben 20 millió lejjel szerepeljen a terelőút. Sajnos a szavazást 11–13-ra elveszítettük. Névlegesen nincs benne a költségvetésben, de a következő lépésként be lehetne vezetni egy olyan csomagba, amelyet már megszavaztak, ha abból a csomagból – mivel autópálya épült és nincs szükség terelőútra az adott városban – kiesik a terelőút. Próbálom előremozdítani, és remélem, hogy sikerül – bizakodik a képviselő.

Nagyálmos Ildikó

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.