Nem hiányzott a bűnbakkeresés

Maratoni egyezkedés

19

Hazai viszonylatban először fordult elő, hogy a kormány képviselői és különböző érdekképviseletek küldöttjei között több mint tíz órán át tartó egyeztető tárgyalásra kerüljön sor. Lehet, hogy ezzel be is kerülünk, illetve bekerülhetünk a rekordok könyvébe. A keddi eseményt hosszú tárgyalássorozat előzte meg, s ez a legutóbbi inkább egyezkedésnek bizonyult. Arról a találkozóról van szó, amelyről már tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, és amelyen a kormány részéről Viorica Dăncilă kormányfő, Sorina Pintea és Olguþa Vasilescu tárcavezetők, valamint Daniela Pescaru, a pénzügyminisztérium államtitkára vett részt, az érdekképviseletek részéről pedig a Sanitas és a Solidaritatea Sanitară tömörülések csúcsvezetői.

Nehéz lenne elbírálni, hogy ez a maratoni egyezkedés mennyiben bizonyult sikeresnek. Mi inkább azt mondanánk, hogy kompromisszumos megoldások születtek, s azok között vannak olyanok is, amelyeknek a jelek szerint átmeneti jellegük lesz, ugyanakkor egyes szakszervezeti követeléseket nem sikerült dűlőre vinni. Átolvasva azt a hét előírást tartalmazó egyezményt, amelyeket elláttak kézjegyükkel a tárgyalópartnerek, inkább azt mondanánk, hogy a kormány kénytelen-kelletlen beadta a derekát. (Egyébként a hosszas tárgyalást nem ülte végig Dăncilă kormányfő, aki onnan a déli órákban távozott, és nem volt jelen a késő esti órákban megtartott „röpke” közös sajtótájékoztatón sem.) Vegyük sorba azt a hét tárgykört, amiben megegyeztek: mindazon egészségügyi alkalmazottak, akiknek a nettó jövedelmei csökkentek a február hónapi szinthez képest, adott összegű kompenzációban fognak részesülni, olyanban, amely révén teljes egészében fedeződik a különbözet; a pótlékokra vonatkozó érvényes szabályzatban előírt jelenlegi korlátok tiszteletben tartása a minimális küszöb garantálásával; egyes szakosodott klinikák (tüdőgyógyászat, elmegyógyászat stb.), valamint a megyei mentőszolgálatok esetében annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy túl lehessen lépni a 2017/153-as kerettörvény 25-ös szakasza 1-es és 2-es bekezdéseiben előírt 30%-os részarányt. Ezt annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a pótlékok jelenlegi szabályzatában előírt minimális szintjét, és ugyanakkor kormányhatározat révén állapítódjon meg a pótlólagosan szükségeltetett összegek nagyságrendje; az ügyeleti pótlék kiiktatása abból a számításból, amely révén megállapítják a 2017/153-as kerettörvény 25-ös szakasza 1-es és 2-es bekezdésében előírt 30%-os értékhatárt; a kollektív munkaszerződésekre vonatkozó tárgyalások újrakezdése; az ápolási igazgató besorolási módozatának az átfogalmazása úgy, ahogy azt előirányozta a 2017/153-as törvény eredeti formája; a szülésznői és az egészségügyi nővéri funkciók egyenlőnek való elismerése az egészségügyi asszisztensi funkcióval. Mindezen előírásokat alkalmazni fogják azon bérjogosultságok esetében, amelyek folyósítására 2018. május hónapjától kezdődően kerül sor.
A fentiekből az derül ki, hogy sikerült orvosolni néhány kényes problémát és megoldani a szakszervezeti követelések egy részét. Hogy a gyakorlatban mindez mit fog jelenteni, az talán majd a későbbiek során bebizonyosodik. Azt viszont tudni, hogy az egyezkedés során állítólag sor került virtuális számítások bemutatására, különböző szimulálásokra és egyes javasolt intézkedések hatásmechanizmusának a felrajzolására. A tárcavezetők nyilatkozatai szerint azonban a törvény szövegén nem kívánnak módosítani, azaz egyetlen esetben igen, nevezetesen az ápolási igazgatók besorolási módozata tekintetében. Szerintük az egészségügyi szektorban az egységes bérezési kerettörvény előírásainak az alkalmazása során visszásságok, fonákságok mutatkoztak, szubjektivizmus érződött ki mindenekelőtt a kórházmenedzserek részéről, a pótlékok szabályozására vonatkozó 2018/153-as kormányhatározat egyes előírásainak a gyakorlatba ültetésére túlontúl nagyvonalúan, illetve téves módon került sor. Ebben a tekintetben Sorina Pintea egészségügyi miniszter név szerint is utalt két kórházra, az aradi megyei kórházra és a focșani-i megyei kórházra, amelyek esetében érthetetlen módon csökkentek a bérek. Ugyanakkor arra is utalt, hogy a kormány a minisztérium szintjén ezentúl is monitorizálni fogja a közszférai bérezési törvény és a bérpótlékok szabályozását jóváhagyó kormányhatározat alkalmazásának a menetét. A munkaügyi miniszter szerint körülbelül 2000 olyan személy volt, van az állami egészségügyi szektorban, akiknek a jövedelmei csökkentek, s ezeknek közel fele a két, már említett kórházban. Az általa elmondottakból viszont az is kiderült, hogy másutt is bajok voltak, így például Nagyváradon a helyi tanács egy olyan határozatot bocsátott ki, amely tulajdonképpen módosítja a kormányhatározatot, tehát törvénytelenül járt el. Ebben a kontextusban arra is utalt, hogy a helyhatóságoknak, a menedzsereknek messzemenően tiszteletben kell tartaniuk a kerettörvényt és a pótlékok szabályzatát, arról sem feledkezve meg, hogy a jogszabályok kötelezővé teszik a bérpótlékok megállapítása vonatkozásában a konzultálást a szakszervezeti érdekképviseletekkel. Úgyszintén megemlítette azt is, hogy a szakszervezetek részéről olyan követelések is megfogalmazódtak, amelyek jogi szempontból már rendeződtek. Nevezetesen a szülésznők és az egészségügyi nővérek jogállására utalt, azt hangoztatva, hogy az utólag módosított és kiegészített 2006/95-ös, az egészségügyi reformra vonatkozó törvény értelmében már eddig is lehetőség volt a szóban forgó funkciók „egyenrangúvá” tételére. Ennek a jogszabály-módosításnak a kapcsán nyomatékolta azt is, hogy országos viszonylatban a kórházaknak 20%-a annak nem szerzett érvényt.
A két tárcavezető utalt arra is, hogy belátható időn belül olyan jogszabályok is elfogadásra kerülnek, amelyek úgy általában rendezni fognak az egészségügyben bizonyos ellentmondásos és zavaros kérdéseket. Így például az új egészségügyi törvényben, amelynek tervezete a finalizálás fázisához érkezett, bele fognak kerülni a teljesítmény ismérvek is, amelyek révén kiszámítható lesz a személyzeti költségek kvantuma is. Megemlítenénk azt is, hogy Olguța Vasilescunak volt egy nemigen érthető megjegyzése: „Elhatároztuk, hogy a törvénybe beépítünk egy új szűrőt is, amely meggátolja azt, hogy a kórházmenedzserek és a helyhatóságok ne önkényeskedhessenek szubjektív kritériumok alapján a pótlékok nyújtásában és ilyenképpen súlyosan megsértsék a törvényt, valamint a pótlékokra vonatkozó szabályzatot jóváhagyó kormányhatározatot.” Nem tudjuk, hogy hova akart kilyukadni ezzel a megjegyzésével, hiszen ő maga állította, hogy a törvénynek, pontosabban annak egyik mellékletében fognak módosítani egyetlen előírást. Bizonyára ez nem így lesz, mert például annak okán, hogy a megegyezés értelmében kivételes esetekben lehetőség lesz kormányhatározat révén a 30%-ot meghaladó értékhatár túllépésére, ugyancsak ki kell egészíteni a kerettörvénynek a 25-ös szakaszát egy újabb bekezdéssel. Igen, mert a kerettörvény szóban forgó előírásai jelenleg nem biztosítanak lehetőséget a kormánynak ilyen jellegű kormányhatározat meghozatalára. És ha már a pótlékok igen bonyolult problematikájánál tartunk, a jövőre nézve utalhatnánk egy újabb bonyodalmakat is előidézhető tényezőre: a jelenleg hatályos előírások értelmében a jövő esztendőtől kezdődően az üdülési utalványok ellenértéke is belefoglaltatik a különböző bérpótlékok, illetmények, kompenzációk stb. teljes összegébe, abba a 30%-os értékhatárba, amelyről a sokat vitatott 25. szakasz rendelkezik. Ha ez így igaz, márpedig így igaz, akkor 2019-ben majd számos közintézménynél újrakezdődhet a bér jellegű juttatások „újraelosztása”…

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.