Nem azok kapták, akiknek adták

46

Ha a múlt heti országos viszonylatban bekövetkezett „látványos” eseményeket, történéseket próbáljuk meg felleltározni, akkor talán első helyre kívánkoznak azok, amelyeket a DNA „produkált”. Gondolunk többek között Románia időközben leváltott legfőbb ügyészével, Tiberiu Niţuval szemben indult bűnvádi eljárásra, akit egyébként múlt kedden az első kihallgatásra be is rendeltek. De megemlíthetjük az üzleti környezetért felelős egykori tárca nélküli miniszternek, Lucian Isar­nak a korrupcióellenes igazgatóságnál tett látogatását is, amely körül utólag amolyan vihar keletkezett. Szerdán „nagy zsákmánynak” ígérkező ügycsomóval rukkoltak elő a DNA ügyészei: mintegy 6 millió eurós uniós és állami költségvetési alapok állítólagos „elsinkófálásával” gyanúsítottak meg több személyt is, elrendelve azokkal szemben a bűnvádi eljárás megindítását. Köztük van két képviselő is, a szociáldemokrata Mădălin Voicu és a hazai roma kisebbséget képviselő Nicolae Păun (egyébként Mădălin Voicu is roma származású és a Pro Europa Roma érdekképviseleti egyesület tiszteletbeli elnöke). Az eljárás alá vont személyek száma egyelőre 12, s a két már említett képviselőn túl azok között van az Országos Adóügynökség (ANAF) elnöke, Diaconu Gelu Ştefan és annak egyik alelnöke, Gogoncea Vătăşoiu Mihai, akiket időközben a kormányfő felmentett tisztségükből. A kormányra, illetve egyes kormánytagokra is ráterelődött a figyelem: az előbbire a helyhatósági választásokkal kapcsolatosan elfogadott kormányhatározatok okán, az utóbbira pedig azért, mert ismét „szabotálták” a képviselőházi szakbizottságok munkálatait.

Maradjunk a Pro Europa Egyesület nevében, il­letve révén állítólag el­tékozlott jelentős értékű pénzala­poknál, illetve az azzal összefüggő feltételezett bűncselekményeknél. Két olyan projektről van szó, amelyekre vissza nem térítendő uniós támogatást nyújtottak, a pénzalapokat el is költötték, csak nem rendeltetésszerűen. Így például a roma közösségek számára esélyt jelentő szociális vállalkozás elnevezésű projekt révén 3000 személyt kellett volna „felvértezni” vállalkozói készségekkel és 200 új munkahelyet teremteni. Minderre nemigen került sor, legalábbis ténylegesen nem, viszont mindent lepapíroztak, s állítólag a pénznek egy részét „lenyúlták”, egy másik részét pedig nem rendeltetésszerűen használták fel. Hasonlóképpen történt a Belépés a Munka piacára elnevezésű projekt lebonyolításával is. Annak legnagyobb haszonélvezői legalábbis anyagi szempontból a projektfelelősök, a management-csoport tagjai, köztük volt olyan is, aki három és fél év leforgása alatt projektmenedzserként több mint 1 millió lejes összegben részesült. Nem térnénk ki a DNA két igen terjedelmes közleményének ismertetésére, de érdemes megemlíteni azt például, hogy Păun Nicolae képviselőnek azért kérelmezték a képviselőháztól a mentelmi joga megvonását, mert a feltételezések szerint hét különböző bűncselekményt követett el, mindegyiket folytatólagosan. Mădălin Voicu esetében három, ugyancsak folytatólagosan elkövetett bűntény elkövetésének a gyanúja merült fel. Említettük, hogy az ügybe belekeveredett az ANAF időközben felmentett két csúcsvezetője is, akiket állítólag megkörnyékeztek a tulajdonképpeni bűnelkövetők, s így a maguk során ők is „bűnbe estek”: Diaconut bűnpártolással és szolgálati visszaéléssel gyanúsították meg, akárcsak Gogonceát.
Nem ide tartozik, de érdemes utalni arra, hogy az ilyen jellegű programok, projektek, amelyekre rend szerint vissza nem térítendő uniós forrásokat is biztosítanak, sokszor eredménytelennek bizonyulnak. Felzárkóztatás, szakmai képzés, átképzés, esélyegyenlőség-megteremtés stb. néven/címen futnak ilyen jellegű projektek, abban viszonylag sokan részt is vesznek. (Megyénkben is tudunk olyan munkanélküliről, aki az évek során három ilyen kurzust is elvégzett, de munkahelyre mindmáig sem talált.) Nemrégiben értesültünk arról például, hogy Galac megyében az illetékes ügynökség kurzust szervezett kereskedelmi dolgozó, szobalányképzésre, illetve vállalkozói készségek elsajátítására stb. Arra annak idején 900-an jelentkeztek, s a kurzus idején havi 600 lejes illetményben részesültek, azóta három év telt el, de „a termés nem érett be”, ugyanis a 900 „végzős” közül alig 45-nek van állandó munkahelye. Nem vonható kétségbe a jó szándék, az igyekezet, de a pénzalapok felhasználása ilyen körülmények között akár pazarlásként is értékelhető.

Nem ment simán…
Amint már arra utaltunk, az ANAF elnökét a Hivatalos Közlöny csütörtöki számában megjelent 2016/57-es végzésével felmentette tisztségéből a kormányfő (a 2016/58-as végzéssel, amely ugyanaznap jelent meg, a kormányfő az ANAF alelnökét, Gogonceát mentette fel). Nem volt sima ügy, s ahhoz sajnos kapcsolódott egy újólagos pénzügyminiszteri baklövés is: szerda este, amikor tudomást szerzett a DNA közleményéről, Anca Dragu pénzügyminiszter lemondás benyújtására szólította fel az elnökét, az viszont határozottan kijelentette, hogy nem hajlandó lemondani. Ugyanakkor a pénzügyminiszter egy olyan „célzatos” megjegyzést is tett, hogy az utódlás tekintetében máris több jelölt jöhet számításba, azaz a tárcavezető a történtektől függetlenül készült a leváltásra. Másnap a kormányfővel folytatott tárgyalása során ártatlanságát hangsúlyozva Diaconu újólag elvetette a lemondás gondolatát, majd utólag azt állította, hogy eljön az ideje annak, amikor az ő menesztéséért valakinek majd felelnie kell. Lehet, hogy ez esetleg bekövetkezhet… A miniszter asszonynak ugyan lehetnek „jelöltjei” az ANAF elnöki szék elfoglalására, de a kormányfő egyelőre másképp döntött: a Hivatalos Közlöny elektronikus kiadásában csütörtökön a késő esti órákban megjelent 2015/59-es végzésével az ANAF államtitkár-helyettesi rangú elnökhelyettesévé nevezte ki Daniel Diaconescu urat, aki egyben koordinálja az Adócsalás-ellenes Vezérigazgatóságot. Ugyanakkor a 2016/60-as végzésével Daniel Diaconescut megbízta az ANAF elnöke hatáskörének gyakorlásával is mindaddig, amíg kinevezésre kerül az intézmény vezetője. Daniel Diaconescu egyébként eddig is az ANAF keretében tevékenykedett, s a fiskális tájékoztatási igazgatóságot vezette, igazgatói minőségben. Csak az érdekesség kedvéért: a most felmentett Gelu Diaconu elődje, Şerban Pop és annak elődje, Sorin Blejnar ellen is korrupciós cselekedetek elkövetésének gyanújával vannak folyamatban különböző bűnvádi eljárások.

„Mellérúgás”?…
Szerdán reggel a DNA székházához érkezett az üzleti környezetért felelős egykori tárca nélküli miniszter, Lucian Isar (aki egyébként a hónap elején lépett frigyre a liberális párt társelnökével, Alina Gorghiuval), hogy miért és milyen minőségben tette tiszteletét a korrupcióellenes igazgatóság ügyészeinél, azt mindmáig nem tudni, de azt igen, hogy ott újságírók serege várta. Nyilatkozni nem nyilatkozott, és ugyancsak mélyen hallgatott, amikor onnan távozott. Egyesek úgy tudják, hogy tanúként kérették be a DNA-hoz, mások pedig úgy, hogy feljelentőként szerepel egy ügycsomóban, s annak kapcsán igényeltek tőle kiegészítéseket, pótlólagos információkat. Bizonyára nyomós okai voltak a tekintetben, hogy mélyen hallgasson a szerdai látogatás céljáról, körülményeiről. De amíg ő ott bent az ügyészekkel társalgott, kint „megszólalt” Victor Ponta egykori kormányfő: Facebook-oldalán megosztotta egy évekkel ezelőtti értesülését, s annak kapcsán Lucian Isar tárca nélküli miniszter tisztségből való menesztésének az okait. Lehet, hogy ezt azért tette, mert összefüggést feltételezett a 2012-ben történtek és a mostani DNA-látogatás között. Na de mit is közölt Ponta? Azzal kezdte, hogy nem lehet tudomása azokról az okokról, amelyek szükségessé tették Isarnak a DNA-hoz való behívását, de „el kell mondanom, hogy közel négyéves kormányfői tevékenységem során egyetlen olyan alkalom volt, amikor is az állam szakosodott intézményeitől közvetlenül olyan tájékoztatást kaptam, miszerint egy miniszter részéről felmerült a korrupciós nyilvánvaló szándék”. A miniszterelnök szerint Lucian Isarról volt szó, aki állítólag egy nagy amerikai befektetőtől személyes előnyöket követelt, annak ellenében, hogy az támogassa egy romániai jelentős projekt gyakorlatba ültetése tekintetében. A facebookos bejegyzésében Ponta azt is állította, hogy miután kézhez kapta az információt, azt azonnal közölte a liberális párt akkori elnökével, Crin Antonescuval, aki megértette a kialakult helyzetet, és ő mint kormányfő néhány órán belül felmentette Isart, és helyébe kinevezte az ugyancsak liberális Mihai Voicut. „Valószínű, hogy azok, akik engem tájékoztattak, értesítették a DNA-t is” – írja a volt kormányfő a Facebookon. És ezzel el is érkeztünk ahhoz az összefüggéshez, amelyet feltételezett Ponta, s amelyre már fentebb utaltunk.
Az egykori kormányfő nemcsak autóversenyző, volt, hanem kosárlabdázni is szeretett, s ennek okán mondhatjuk, hogy szerdai bejegyzésével a jelek szerint ugyancsak „mellé dobott”, de nem a kosár mellé, hanem a történtek mellé. Valószínűsíthető ugyanis, hogy Isar nem a 2012-es esztendei valós vagy valótlan történés kapcsán látogatta meg szerdán a DNA-t. Ezt támasztja alá őszintének tűnő felháborodása, az a határozott bejelentése, hogy a blogbejegyzés kapcsán bűnvádi feljelentést tesz Victor Pontával szemben. Ezt megerősítette utólag Alina Gorghiu is. Az ügyben egyébként megszólalt utólag Crin Antonescu is, aki másképp emlékezett, s aki azt állította, hogy őt valóban értesítette a birtokába jutott információról Ponta, de ő nem tartotta megbízhatónak és hitelesnek azt az információt, sőt azt kétségbe vonta, de Isar leváltása mégis bekövetkezett. Hogy kikerekedjen a történet: szerdán este a szociáldemokrata párt szóvivője, Firea Gabriela szenátor az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy Victor Ponta annak okán állt ki a nyilvánosság elé a Facebookon, mert a sajtó képviselői valósággal megrohamozzák, az iránt kutakodva, hogy nem tud-e olyan ügyekről, amelyek okán behívhatták a DNA-hoz egykori miniszterét, Lucian Isart. A párt szóvivőjének magyarázkodása több mint sutának bizonyult…

Választási menetrend
Egyes sajtóorgánumok már hetekkel ezelőtt azt közölték, hogy a kormány döntött az idei helyhatósági választások időpontjáról, s arra június 5-én kerül sor. Elejébe mentek a dolgoknak, mert ilyen jellegű döntés csak a múlt szerdai kormányülésen született, s arra vonatkozóan egy kormányhatározatot fogadtak el. Egyébkény a kormánynak nem volt amiért sietnie, sőt feltételezhető, hogy kivárásra rendezkedett be annak a vitának az okán, amely az utóbbi hetek során alakult ki a liberális párt által szorgalmazott kétfordulós polgármester-választás okán. Mint ismeretes, a liberálisoknak ez a már-már erőn felüli igyekezete becsődölni látszik, mert a hónap eleji parlamenti vitában alulmaradtak, s a kormány nem vállalta fel a törvénymódosítás „ódiumát”. Az óra közben ketyegett, s eljött az ideje azon jogszabályok meghozatalának, amelyek elengedhetetlen kellékeit képezik bárminemű választás előkészítésének, megszervezésének, lebonyolításának és nem utolsósorban annak időpontja kijelölésének. Következésképpen a szerdai kormányülésen egy hat kormányhatározatot tartalmazó csomagot fogadtak el a szóban forgó témakörben, s azok a Hivatalos Közlöny február 11-i számában meg is jelentek. Azok közül az egyik, a 2016/51-es a 2016-os esztendei helyhatósági választások időpontjának a megállapítására vonatkozik: arra június 5-én kerül sor, úgy ahogy azt egyébként előzetesen megjósolták egyes sajtóorgánumok. A másik öt kormányhatározat a választási periódus keretében sorra kerülő akciók naptárára, a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos költségekre, különböző műszaki jellegű intézkedések megállapítására, a szavazólapok formanyomtatványára és a nyomtatási feltételekre, valamint a választókörzetek megszámozására vonatkozik. Ezek a kormányhatározatok március 22-től lépnek hatályba, a választásokra a költségvetésből 350 millió lejt utaltak ki, a választási kampány május 6-án kezdődik és június 4-én reggel 7 órakor zárul, a szavazásra pedig június 5-én 7–21 óra között kerül sor. Ami a választások időpontját illeti, a kormányszóvivő utalt arra, hogy a hatályos törvények értelmében azt kormányhatározattal kell kijelölni legalább 75 nappal a választások időpontja előtt. Apropó kormányhatározat: a liberális párt társelnöke a kormányülést követően bejelentette, hogy közigazgatási eljárás keretében fogják megtámadni a választások időpontját megállapító kormányhatározatot. Hogy milyen ismérvek és indokok mentén, azt nem közölte, de azt igen, továbbra is azon fáradoznak, hogy kétfordulós legyen a polgármester-választás. Fáradozni lehet és szabad is, akárcsak elfáradni…
A liberálisok be szeretnék perelni a kormányfőt, a kormányt, a szociáldemokrata párt elnöke, Liviu Dragnea viszont szeretne mielőbb „elbúcsúzni”: szerdán este az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy nem kívánná a parlamenti választások után is a kormánypalotában látni Dacian Cioloșt, legalábbis nem kormányfői funkcióban. „A jövő évben azt hiszem, hogy egy nemzetközi intézetnél Európában vagy az Amerikai Egyesült Államokban fog ténykedni” – így Dragnea a Cioloș jövőjét illetően. Megpróbálta „betájolni” a liberális párt társelnökeinek, Alina Gorghiunak és Vasile Blagának a várható „pályafutását” is, azt állítva, hogy nem lát semminemű politikai jövőt számukra. Egyébként az elmúlt héten a szociáldemokrata párt vezetői egyezményt írtak alá az idei helyhatósági és parlamenti választásokkal kapcsolatos együttműködésről a Călin Popescu Tăriceanu nevével fémjelzett ALDE képviselőivel. Ilyenképpen kialakult egy hármasfogat – a PSD , az UNPR és ALDE hármasfogata.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.