Nem a tulajdonosoknak terem az erdei gyümölcs

93

Gyenge az erdeigyümölcs- és a gombatermés, de még azt a kicsit is, ami van, illetéktelenek gyűjtik be. A közbirtokossági gyümölcsfeldolgozók az idén alig üzemeltek. Úgy tűnik, az erdők termésének begyűjtéséhez és feldolgozásához kapcsolódó üzleti számítások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, legalábbis erre a következtetésre jutottunk több Hargita megyei közbirtokosság képviselőjét faggatva.

Gyumolcsarusok_HNP_8593_LR

A Madéfalvi Csompoly Közbirtokosság nem foglalkozik az erdei gyümölcsök és a gombák begyűjtésével, feldolgozásával és szállításával, tudtuk meg Szentes Gáspár közbirtokossági elnöktől.
– Nagyok a költségek, nem éri meg – summázta Szentes Gáspár. – Mindenki azt mondja, hogy érdemes ezzel foglalkozni, mert miénk lesz a haszon, ha leszedetjük, de mi próbálkoztunk, térségi szinten is, és nem érte meg. Főleg a gomba kényes, össze kellett szedni a településekről, 2-3 napig járatni a hűtőkocsit, s mire értékesítettük volna, az első osztályú gombából harmadosztályú lett. Kevés a gomba, három nap alatt egy 30 hektáros területen 3 kg rókagombát ha láttunk.
A közbirtokossági vezető szerint nemcsak az időjárás, a szárazság következtében esett vissza a gombatermés, hanem az előző évek nagyarányú begyűjtése is hozzájárult ehhez, ugyanis a spórák nem kerültek vissza a talajba, így egyre kevesebb a gomba, különösen azon a környéken, ahol ipari méretű begyűjtés zajlott. Ami az erdei gyümölcsöket illeti: a romákkal nehéz konkurálni, véli Szentes Gáspár.
– Azt is látjuk, hogy a gyümölcsfeldolgozót nem érdemes 50–100 kilogrammért beindítani – tette hozzá. – Ha összegyűl 300–400 kiló nyári alma, beindítjuk a rendszert, de addig nem, így az idén még nem is nagyon működött az üzem. Sajnos, az alapanyag teljesen az időjárás függvénye. A tavasszal, amikor virágzott az áfonya, azt hittük, hogy jó termés lesz, de a kései fagyok és a jég elverte. Málnavészünk kevés van, a málnaérés pedig labilis, és előfordul, hogy egy hét alatt leérik. De még ha mindenből sok is volna: kivel gyűjtessük be a termést, hogy megérje?
A madéfalvi gyümölcsfeldolgozó csaknem kizárólag almafeldolgozásra állt rá, és szűk két hónapig üzemel egy évben, mert csak a friss almát érdemes feldolgozni, a sokáig tárolt alma esetében ugyanis nagy a léveszteség.
– Nem mondanám, hogy a feldolgozó csalódást okozott – hangsúlyozta Szentes Gáspár –, mert ha három évben jó almaszezonunk lenne, a gépsor ára megtérülne, akkor, amit utána termel, az már nyereség, bár lehet, hogy el volt egy kicsit túlozva az elképzelés, ha valaki azt hitte, hogy éjjel-nappal dolgozik majd… De nekünk mindig szem előtt kell tartanunk, hogy elszámolással tartozunk a tagságnak. Mindenképpen, ha feldolgozunk 8–10 ezer kilogram almát a magunk részére, amit értékesítünk, akkor jó haszonról lehet beszélni. Valószínű, inkább erre összpontosítunk. Ezenkívül telepítettünk ribizlit is, de az idén az sem termett jól…

Idegenekkel nem dolgoznak
A gyergyócsomafalvi közbirtokosság a tavaly hozott létre gyümölcsfeldolgozót a helybéli polgármesteri hivatallal közösen, megyei tanácsi segítséggel, de az erdei gyümölcsök begyűjtésére még nem álltak rá – tájékoztatott Benedek Árpád, a gyergyócsomafalvi közbirtokosság elnöke.
– Mivel még nem történt meg a közösségi konyha végső engedélyezése, az idén is, akárcsak korábban, két begyűjtő céggel kötöttünk szerződést – mondta az elnök –, viszont ha meg lesz minden engedélyünk, mi szeretnénk begyűjteni és értékesíteni a termést. A feldolgozót eddig csak az egyesületi tagok vették igénybe, a gyűjtést pedig csak a helyi lakosoknak engedélyezzük. Idegeneket nem engedünk ide. Szerződést is idevaló cégekkel kötöttünk: a leszedési jogot adtuk meg mennyiségtől függetlenül, és a két cég összesen hat begyűjtő pontot nyitott a faluban.
A termés megyeszerte igen gyenge.
– Nincs amit szedni, pár gomba csak, így mi ezzel nem is foglalkozunk – jegyezte meg Gál Antal, a szépvízi közbirtokosság elnöke. – Erdei gyümölcs csak elvétve akad a mi területünkön, mert málnavész csak akkor van, ha az erdőt nem kezelik. Ha kezelik, nem tud lenni, és lehet egy-egy litert gyűjtögetni, de komolyabb mennyiséget nem, s az idén ami van is, olyan apró szemű, mint a ribizli. Szerintem minden nem tud lenni egy erdőből, fa is, gyümölcs is, gomba is… Szépen hangzik minden elképzelés, de ha gazdasági számítást végzünk, kevés a haszon utána.

Nagy a veszteség  Zetelakán
– Nekünk feldolgozónk is van és szerződésünk is tíz közbirtokossággal, a libáni közbirtokossági unió tagjaival – ismertette a helyzetet Bodrogi György, a zetelaki közbirtokosság által működtetett gyümölcsfeldolgozó üzemvezetője. – 20 ezer hektárt bérelünk, ekkora területről próbáljuk összegyűjteni azt a keveset, ami lett, de – az illetéktelen begyűjtők miatt is – vissza kellett mondanunk a feldolgozott termékre megkötött külföldi szerződéseinket, így az idén nagy veszteséggel számolunk.
Amint Bodrogi György elmondta, négy év tapasztalatával a hátuk mögött, számos módszert latba vetettek, hogy az általuk bérelt területekről ne lophasson senki, de eredménytelenül: lezárták az utakat, már amennyire le lehetett zárni – mert az uniós pénzekből épített utakat nem lehet lezárni, hiába haladnak magánterületen keresztül –, napirenden ellenőrzéseket végeztek, napra és névre szóló engedélyeket bocsátottak ki.
– Nagy eredményre ez sem vezetett, a gyűjtögetők autóval vitetik-hozatják magukat, telefonon értesítik egymást az ellenőrzési pontokról – részletezte Bodrogi György. – Vagy négy ellenőrzést végeztünk a rendőrséggel közösen, büntettünk és elkoboztunk, de minden ugyanúgy megy tovább. Mi nem tudjuk olyan árban felvásárolni a gombát és a gyümölcsöt, mintha a piacon vagy házaknál adják el, mert nekünk sok a költségünk. Ők például nem fizetnek területbért, ezért érdemes nekik lopni és eladni. Minden évben próbálkozunk, hogy jobban csináljuk, és azt gondoltuk, hogy az idén az engedélyezési rendszer meghozza az eredményét, de csalódnunk kellett. Valószínűleg stratégiát váltunk, egy héthektáros málna-, ribizli- és áfonyaültetvényt telepítünk, hogy ne legyünk teljesen kiszolgáltatva a természetnek és a helyzetnek, viszont az intenzív kultúrából származó gyümölcsök nem minősített biogyümölcsök lesznek. Ugyanakkor elgondolkodtató, miként történhet meg, hogy a piacokon, közterületeken úgy lehet árusítani az áfonyát vagy a gombát, hogy senki nem kérdi az árusoktól, honnan származik? Mert termelői engedéllyel biztosan nem rendelkeznek.
Az adminisztrátor azt is elmondta, hogy a gyümölcsfeldolgozó a tavalyi öt hónappal szemben idén eddig mindössze két hetet dolgozott, és úgy látja, hogy az őszi házi gyümölcsök feldolgozása sem mérsékeli a veszteségeket, ugyanis az almatermés is gyenge mindenütt. Ami pedig a gombát illeti: tavaly napi két tonna, idén jó esetben napi 30 kg volt a feldolgozandó mennyiség.

Válogatott, fagyasztásra előkészített áfonya a zetelaki közbirtokosság gyümölcsbegyűjtőjében. Nehezen haladnak Fotó: Domján Levente
Válogatott, fagyasztásra előkészített áfonya a zetelaki közbirtokosság gyümölcsbegyűjtőjében. Nehezen haladnak Fotó: Domján Levente

Bizakodva őrizgetik
Csíkmadarason a polgármesteri hivatal is próbál beszállni a terményvédelembe. Bíró László polgármester úgy gondolja, hogy a közbirtokosság nem elég hatékony saját értékeinek megóvásában, ezért segíteni próbál az idegen szüretelők elleni harcban. Ők ugyanis amellett, hogy dézsmálják a termést, szemetelnek, tűzhelyüket felügyelet nélkül hagyják, veszélyt jelentenek a környékbeli hétvégi házak biztonságára, és az is előfordult, hogy a legelő állatokról leszedték a kötőféket. Többek között ezért tartják állandó ellenőrzés alatt a Kis- és Nagymadaras erdei utak mentén zajló forgalmat, és az eddigi két faluőr mellé egy harmadik személyt is alkalmaztak az őrzésre.

[box type=”shadow” ]Szabályzat az erdei utak használatáról Csíkmadarason

Csíkmadaras önkormányzata öt évvel ezelőtt már elfogadott egy tanácsi határozatot az erdei utak használatáról, de a szabályzatot többszöri módosítást követően csak a napokban ültetik gyakorlatba. A júliusi tanácsülésen elfogadott határozat szerint az erdei utakon történő, különböző kitermelői tevékenységekből származó anyagok szállítása díjköteles, és kizárólag engedély alapján történhet. Az engedélyt a községházán kell igényelni egy típuskérés leadásával, illetve a szabályzat által előírt útdíj kifizetésével. Ennek értéke a szállítandó anyagtól, annak mennyiségétől, illetve a szállítást biztosító gépjármű súlyától függ. A mezőgazdasági szállítások nem díjkötelesek és térítésmentesen használhatják a csíkmadarasi erdei utakat a 3,5 tonnánál könnyebb járművek, valamint a különböző hatósági járművek is. A szabályzat be nem tartása esetén 2000–4000 lej közötti bírság róható ki. Az útdíjakból származó bevétel kizárólag a község úthálózatának fenntartására fordítható.[/box]

Daczó Katalin

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.