Napirenden az elvándorlás kérdése

Európai Városok és Régiók Hete

59

Fiatalság, városok és régiók, kohézió – ezek az Európai Unió jövőjét meghatározó kulcsszavak. Ezek hangzottak el több alkalommal is az Európai Városok és Régiók Hete elnevezésű rendezvénysorozat nyitórendezvényén Brüsszelben.

Az események helyszíne, a Square konferenciaközpont Fotók: Sarány István

Az Európai Unió döntéshozó, végrehajtó és konzultatív intézményei, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága magas rangú vezetőinek részvételével nyílt meg hétfő este a brüsszeli Square konferenciaközpontban az Európai Városok és Régiók Hete elnevezésű rendezvénysorozat. A bizottságot Jean-Claude Juncker elnök és Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos, a régiók bizottságát Karl-Heinz Lambertz elnök, az Európai Parlamentet Pavel Telička alelnök képviselte. A szónokok kitértek az Unió előtt álló kihívásokra: az új költségvetési időszakra vonatkozó tervek előkészítésére és a küszöbön álló EP-választásokra. Elhangzott, hogy minden döntés a jövőt kell szolgálja, ezért a középpontban a fiatalság, a városok és régiók, illetve a kohézió kérdésköre áll.

Növekvő források, fékező bürokrácia
A következő költségvetési időszak előkészületeiről esett szó tegnap reggel az Európai Bizottság szakértői és egy-egy adott tagország újságírói között lezajlott informális találkozón is. A két romániai szakértő beszámolt az előkészületi munka állásáról, az új terv prioritásairól, megemlítve, hogy a következő költségvetési időszakban Románia számára 8-10 százalékkal több uniós forrás, mintegy 31–32 milliárd euró válik elérhetővé, annak dacára, hogy a Brexit következtében kiesik az egyik jelentős befizető, Nagy-Britannia, illetve növekszik a migráció kérdéskörének kezelésére fordított összeg. Mint mondták, országos szinten egyedül a Bukarest–Ilfov régió minősül fejlettebb régiónak, a többi fejlesztési régió – bár vannak húzóvárosok is bennük – fejlettségi szintje nagyon alacsony, ez pedig feljogosítja őket arra, hogy életképes tervek révén több pénzt hívjanak le, s ezáltal felzárkózzanak a fejlettebb régiókhoz.
A szakértőkkel folytatott beszélgetésből leszűrhettük, hogy gyakran a túlzott centralizáció és a közigazgatás túlzott átpolitizálása jelenti a legnagyobb fékezőerőt, de gondot okoz a törvények sajátos alkalmazása is, illetve az a tény, hogy míg más tagországban intézményi felelősség van a közpénzek kezelése terén, nálunk a hivatalnok személyes felelőssége dívik, ez pedig negatív hatással van az uniós források lehívására is.
Elhangzott az is, hogy a döntéshozatal és a pénzek elköltése eredményesebb és hatékonyabb a régiók szintjén, a jövőben nagyobb kompetenciákat kellene biztosítani a régióknak.

Az agyelszívás volt a műhelybeszélgetés témája

Megbeszélés az agyelszívásról
Egyirányú jegy az agyelszívás? – ezzel a címmel szervezett műhelybeszélgetést az Európai Városok és Régiók Hete rendezvénysorozat állandó résztvevője, Hargita Megye Tanácsa. A Winkler Gyula EP-képviselő által moderált beszélgetésen az előadók a fiatalok elvándorlásának mértékére, annak kiváltó okaira, illetve a lehetséges megoldások megtalálásának szükségességére tértek ki. Már a moderátor felvezetőjében elhangzott, hogy a becslések szerint ötmillió román állampolgár hagyta el szülőföldjét az utóbbi pár évben, máshol keresve jobb munka- és életfeltételeket.
Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kapott szót, előadásában kiemelte, hogy a térségünket sújtó elvándorlás negatív hatással van nemcsak az érintett családokra, hanem az oktatási rendszerre és a munkaerőpiacra is. Mint mondta, újra kell gondolni az e területre vonatkozó stratégiákat és eszközöket kell teremteni az elvándorlás visszaszorítására. Kiemelte a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a helyzet orvoslásában. Hangsúlyozta, hogy nem mindenki jókedvéből hagyja el szülőföldjét, sokakat a gazdasági körülmények kényszerítenek arra, hogy máshol keressék boldogulásukat. Megoldásként a térségek – főként a vidéki térségek – felzárkóztatását, a szociális és gazdasági különbségek felszámolását, az oktatás fejlesztését, a kulturális diverzitás megőrzését, az oktatási jogok korlátozásának megszüntetését, valamint a szülőföldre való visszatérés feltételeinek megteremtését jelölte meg.
Jose Ignacio Ceniceros Gon­zales, a Régiók Bizottsága „Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra” (SEDEC) szakbizottságának vezetője az Európai Unió általános jelenségének tartja a munkaerőnek fejletlenebb régiókból a fejlett, urbánusabb régiókba való vándorlását, ez pedig a befogadó félnek előnyt, a kibocsátónak hátrányt jelent. Hangsúlyozta, hogy alapvető emberi jog a munkaerő szabad áramlása, ez képezi az elvándorlás alapját is. Példaként említette, hogy Románia, Lengyelország és Magyarország kibocsátó térségnek számít, a 15–34 év közötti fiatalok jelentős hányada Nyugat-Európában, Nagy-Britanniában keresi boldogulását, utóbbi helyre főként a magasan képzettek mennek. Véleménye szerint fel kell térképezni a lehetőségeket, s ezt felkínálni a fiataloknak, ugyanakkor motiválni is kell őket abban, hogy a szülőföldön való maradás mellett döntsenek.
A következő költségvetési időszakban az Európai Bizottság megkétszerezi az Erasmus programra szánt összeget – jelentette be Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy egyensúlyt kell biztosítani az unió alapjául szolgáló alapvető jogok, a személyek és az áru szabad mozgásának biztosítása, azaz a mobilitás feltételeinek megteremtése és a szülőföldön való megmaradás között, kiemelve az oktatás és a kultúra szerepét ebben a kérdésben. Szólt az egyetemek fejlesztésének szükségességéről, illetve a diplomák elismeréséről, a regionális innováció felfuttatásáról a hazatérés lehetőségének megteremtése érdekében.
Tadeusz Truskolaski, a lengyelországi Białystok polgármestere a saját térségét érintő elvándorlási hullámokról szólt, vázolva a már ismert okokat is, a horvátországi Radimir Čačić, Varaždin megye elöljárója is a közeli fejlett térségek – Szlovénia és Ausztria – elszívó erejéről beszélt, s beszámolt a jelenség visszaszorítása érdekében tett lépésekről az oktatás, az egészségügyi ellátás terén. Raymond Xerry az ország határain túl élő máltaiak kérdésével foglalkozó szervezet képviseletében elmondta, hogy több máltai él külföldön, mint az országban. Hangsúlyozta, hogy a kérdés rendezésében jelentőséggel bír a szabad mozgás jogának szavatolása, az oktatáshoz való jog biztosítása, de ugyanilyen fontos a jó példák megismertetése, a fejlesztési feltételek megteremtése és a bürokrácia csökkentése mellett. Megjegyezte, hogy a problémát európai szinten, együttműködésben kell rendezni.
Végezetül Forró Gyöngyvér kommunikációs szakember saját példáján érzékeltette az elvándorlás–hazatérés kérdéskör változását, fontosnak tartva a témáról való beszélgetést – amennyiben az közelebb visz a megoldáshoz.
A hallgatóság köréből feltett kérdésekre válaszolva Borboly Csaba hangsúlyozta, azt kell elérni, hogy „aki elmegy, ne azért menjen el, mert muszáj elmennie, s ne azért ne térjen haza, mert nem tud”. Abban mindenki megegyezett, hogy az agyelszívás nem menetjegy, hanem menettérti-jegy kell legyen.

Díjátadás
Bár tegnap mintegy hatvan rendezvény szerepelt a programban, a nap fénypontja a Regio Star díjak átadása volt. Idén a következő kategóriákban osztották ki a díjakat: az intelligens ipari átmenet támogatása; a fenntarthatóság biztosítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátás révén; a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtése; a migrációs kihívások kezelése; az év témája pedig a befektetés a kulturális örökségbe volt. Sajnos, a díjazottak között idén sem volt hazai pályázó.

Sarány István, Brüsszel

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.