Nagyszabású intézkedési terv: „Kiélesítve” a második vonal

3 192

A koronavírus elleni hazai hadjáratnak nap mint nap új fejleményei, történései vannak: már államelnöki szinten is rendszeresítették a napi tájékoztatást, eligazítást a Cotroceni-palotában kormányfői és miniszteri részvétellel megszervezett találkozókon, a különleges sürgősségi esetek országos bizottsága naponta ülésezik, a Stratégiai Kommunikációs Központ naponta hoz nyilvánosságra közleményeket, ugyanakkor nem telik el olyan nap, hogy ne jelenjen meg a járvánnyal, illetve annak leküzdésével kapcsolatos ilyen vagy olyan jogszabály. Ahogy az természetes, leggyakrabban az egészségügy-miniszter által meghozott rendeletekről van szó.

A székelyudvarhelyi kórház. Készültségben                                                                             Fotó: Simó Márton

Kedden, március 31-én a szóban forgó hadművelet keretében két fontosnak nevezhető egészségügy-miniszteri rendelet jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Képletesen fogalmazva azok egy újabb, a második frontvonal kialakítását szolgálják. A 2020/533-as egészségügy-miniszteri rendelet révén jóváhagyódott a COVID–19 koronavírus-járvány kontextusában a kórházak felkészítési intézkedési terve, valamint a SARS–COV–2 vírussal pozitívan tesztelt páciensek számára szolgáló úgynevezett támogató kórházak névjegyzéke.
A másik rendelet, a 2020/489-es révén jóváhagyódott a megfertőzött kritikus páciensek gondozása, kezelése és monitorizálása megkövetelte prioritást képező akciók ügykezelési, finanszírozási és gyakorlatba ültetési módja. Lévén, hogy ez utóbbi jobbára az egészségügyi intézményrendszer menedzsmentjét, az egészségügyi szakszemélyzetet „szólítja meg”, s ennek okán a kívülállók abból keveset értenének meg, eltekintenénk ismertetésétől. Az viszont vitathatatlan, hogy a viszonylag terjedelmes rendelet amolyan útmutatót képez, képezhet mindazok számára, akik a koronavírus elleni harc első vonalában állnak, s betegeik megmentéséért küzdve, küszködve magukat is kockázatnak teszik ki.

Készenlétbe helyezve
A 2020/533-as miniszteri rendeletet akár úgy is elképzelhetjük, mint egy hadi parancsot, amely értelmében készenlétbe helyezik az eddig úgymond másodvonalban állomásozó, de harcra kész állományt. Ebben a rendeletben is találni szépszerével technikai jellegű, az egészségügyi szakszemélyzet szempontjából „testreszabott” előírásokat, illetve intézkedéseket, de olyanokat is, amelyek talán közérdeklődésre is számot tarthatnak. A rendelettel jóváhagyott intézkedési terv több fejezetet is tartalmaz, s megpróbálunk azok egyike-másikára rávilágítani.
A rendelet I-es szakasza a programált beutalások korlátozására vonatkozik, a kórházi ágyak elfoglalási arányához és a helyi járványtani fejleményekhez viszonyítva. A lényeg az, hogy 80 százalékig csökkentendő a sebészeti beavatkozásokra programált beutalások, a krónikus betegek esetében az egyetemi központi egységekben és 50 százalékkal február hónaphoz viszonyítva a járóbeteg-tevékenységben. A kórházaknak április 1-jétől naponta kell jelenteniük az egészségügy-minisztérium központosított egészségügyi elektronikus rendszerébe az ágyelfoglalás helyzetét. Biztosítani kell ugyanakkor a nagyközönség megfelelő tájékoztatását is annak érdekében, hogy a lakosság csak kimondott sürgős esetekben forduljon a kórházakhoz.
A rendelet II-es szakasza értelmében megállapítódnak a fertőző kórházak számára támogatói hálózatok (rețele de suport), ez egy együttműködési protokoll alapján a megyei egészségügyi igazgatóságok és a sürgősségi esetek megyei bizottságai koordinálása alatt. E vonatkozásban szem előtt kell tartani a fertőző kórházak ágyainak felszabadítását, hogy azok a COVID–19 vírussal megfertőzött vagy fertőzésgyanús páciensek gondozására bocsáthatók legyenek. Ilyen értelemben a nem koronavírusos esetek tekintetében a ragályosság függvényében megállapítódnak a támogató kórházak, ahová átutalódnak a páciensek a fertőző kórházakból. Azt ajánlják, hogy az első szakaszban támogató kórházak ne legyenek a zónabeli jelentős sürgősségi kórházak, azok, amelyek biztosíthatják az orvosi ellátást a más sebészeti-belgyógyászati sürgős esetek számára. A úgynevezett támogató kórházak hálózatába belefoglaltathatnak municípiumi/városi kórházak és más megyebeli kórházak, főleg azok, amelyek fertőző osztállyal is rendelkeznek, valamint más fennhatóság (szállításügyi minisztérium, védelmi minisztérium stb.) kötelékeibe tartozó kórházak és privát egészségügyi egységek. Ennek a szakasznak az előírásaira ráfelel a miniszteri rendelet 2-es számú melléklete, amely egy táblázat formájában az ország minden megyéje és a főváros esetében három kategóriába sorolja a rendelet szóban forgó szakasza nyomán képbe került kórházakat: támogató kórház a COVID–19 pozitív pácienseknek (spital suport pacienți COVID–19 pozitiv), szülészet – COVID–19 pozitív (maternitate COVID–19 pozitiv), dialízisegység COVID–19 páciensek számára (unitate dializă pacienți COVID–19). Megyénk esetében az első kategóriába tartozik a Székelyudvarhelyi Municípiumi Kórház, a második kategóriába ugyancsak a Székely­ud­varhelyi Municípiumi Kórház, a harmadikba pedig az összes köz­pon­tok pótlólagos váltással, a Szé­kely­udvarhelyi Municípiumi Kórház, a Csíkszeredai Megyei Sür­gősségi Kórház a súlyos és a kritikus esetekre. Egyébként országos viszonylatban a miniszteri rendelet 2-es számú mellékletében több mint 150 kórház szerepel.

Intézkedési terv
Térjünk vissza az intézkedési tervre. A III-as szakasz értelmében fel kell készíteni a kórházakat a kritikus állapotba kerülő betegek gondozásának biztosítására, már amennyiben a krízis fokozódik és a fertőző kórházak kapacitásai nem bizonyulnak elégségesnek. Így olyan kritikus esetek megjelenésekor, amelyek megkövetelik a fertőző kórházak ATI (aneszteziológia–intenzív terápia) osztályaira való beutalását, de azoknál nincs hely, akkor a beteg átutalandó a helység, a megye vagy a régió más ATI osztályaira. Ehhez kapcsolódik az az előírás is, amely értelmében meg kell állapítani azon egészségügyi egységeket, amelyeknek ATI-ágyas osztályai vannak és a ATI-gárdavonala, s amelyek szükség esetén át tudják venni a kritikus eseteket. Jelenteni kell minden egyes egészségügyi egységből az ATI-ágyak számát, legyen szó állami vagy privát egészségügyi egységről, továbbá a kórházból azon ágyak számát, amely rendelkezik működőképes oxigén- és sűrítettlevegő-forrással. Továbbá be kell azonosítani az ATI osztállyal rendelkező kórházakból azokat a zónákat, ahol az ATI-tevékenység szükség esetén kibővíthető, s ilyenképpen biztosítható a COVID–19-cel megfertőzött kritikus állapotban lévő páciensek gondozása. A rendelet továbbá részletesen kitér a humánerőforrás biztosításával, a megelőzési intézkedésekkel, az egyéni védőfelszerelések használatával stb. kapcsolatos teendőkre és feladatokra, és tartalmaz egy útmutatót azon kockázatok értékelésére, amelyeknek ki van téve a megfertőzött pácienseket kezelő orvosi személyzet.
Azt még nem tudni, hogy az elkövetkező időszakok során szükségessé válhat-e a fentebb említett miniszteri rendelet minden egyes előírásának és előirányzatának gyakorlatba ültetése. Reménykedjünk abban, hogy talán nem, de mindenképp fel kell készülni és tanújelét kell adni az előrelátásnak. Ugyanis: „jobb félni, mint megijedni”…

Ismét bővült a névjegyzék

Hétfői lapszámunkban még arról írtunk, hogy országos viszonylatban 19 olyan egészségügyi egység van ahol elvégezhető a RT–PCR-tesztelés a COVID–19 vírus beazonosítása végett. Ez derült ki a március 22-én megjelent ama 2020/479-es miniszteri rendeletből, amely révén újólag módosították azt a 2017/377-es rendeletet, s amely mellékletében fel vannak tüntetve a szóban forgó tesztelésre akkreditált egészségügyi egységek. Azóta számuk gyarapodott.
A Hivatalos Közlöny március 30-i számában jelent meg az egészségügy-miniszternek az a március 27-én keltezett 2020/523-as rendelete, amely révén újólag bővült a tesztelésre akkreditált egészségügyi egységek száma, nevezetesen 14 egységgel. Íme: a Kolozsvári Törvényszéki Orvostani Intézet, a Kolozsvári Megyei Sürgősségi Kórház, a Bukaresti Personal Genetics Kft., a Nagyszebeni Megyei Sürgősségi Kórház, a Nagyváradi Dr. Gavril Curteanu Municípiumi Kórház, a Fehér Megyei Közegészségügyi Igazgatóság, a Suceavai Megyei Kórház, a Tulcea Megyei Sürgősségi Kórház, a Bukaresti Citobiomed Egészségügyi Központ, a Temesvári Municípiumi Sürgősségi Kórház, a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház, a Jászvárosi Investigații Medicale Kft., a sepsiszentgyörgyi Provitan Kft., a bukaresti Clinica Sante Kft. két munkaponttal. A most megjelent listát átolvasva meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a miniszteri rendeletben a rangsorban két számot kiugrottak, ugyanis a múlt heti miniszteri rendelet 2-es számú melléklete a 4.19-es sorszámmal zárult a mostani viszont a 4.22-es sorszámmal kezdődött. Tehát valahol a ködben elkallódott a 4.20 és a 4.21-es sorszám. Az RT–PCR-laboratóriumi módszer révén történő tesztelésre a beutalhatók mindazon személyek, akik esetében fennáll a koronavírussal való megfertőzés gyanúja. A beutalásra bármelyik olyan orvos jogosult, aki gyanús esetet derít fel. Továbbá az RT–PCR-tesztelést végző szakegységek kötelesek a begyűjtött próbák feldolgozásának biztosítani az közegészségügyi igazgatóságok, a megyei mentőállomások vagy az egészségügyi egységek keretében tevékenykedő szakszemélyzet révén megfelelően a felügyeleti módszertannak.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek