2021, január 17, vasárnap.

Múzeumot avattak a XXXVI. Málnaszüret Fesztiválon

Harminchatodik alkalommal rendezték meg hétvégén a székelyvarsági Málnaszüret Fesztivált. A háromnapos rendezvény keretében felavatták a település múzeumát is. A borús, hideg idő ellenére felhőtlen hangulatban zajlott a varságiak fesztiválja.

Felavatták a varsági falumúzeumot. Megőrzött emlékek Fotó: Csedő Attila
Felavatták a varsági falumúzeumot. Megőrzött emlékek Fotó: Csedő Attila

[dropcap]A[/dropcap] nyári hónapban szokatlan hideg ellenére péntek délután jó hangulatban indult a székelyvarsági 36. Málnaszüret Fesztivál. Annak az 50 fiatalnak biztosan, akik részt vettek a Góbé kommandó elnevezésű játékos helyismereti vetélkedőn, ugyanis a helyi, valamint magyarországi fiatalokból verbuválódott csapatok csapatépítő és ügyességi játékok révén ismerkedhettek meg a vidéki élet szépségeivel. Az 5 csapatra osztott résztvevők helyi portákat felkeresve kellett megoldják az egyénre, illetve csoportra szabott feladatokat – avatott be Tamás Orsolya szervező a központi iskola udvarán szervezett eredményhirdetés után, ahol bográcsossal, tábortűzzel várták a verseny résztvevőit, a jó hangulathoz pedig a verseny során készült képek kivetítése is hozzájárult.
A falunapokká avanzsált egykori alibiünnep idén sem telt el avatások nélkül, ám a varságiak megmutatták, tudják, hogyan kell stílusosan elvágni a képzeletbeli szalagot. A Vidéki Finanszírozási Ügynökség (AFIR) támogatásából aszfaltozott 139-es, illetve 140-es községi utat ugyanis szombaton reggel a fúvósok műsorával avatták fel, a 8,5 kilométeres szakaszon felvonulva a helyiek fánkkal és pálinkával kínálták a menetben haladókat. A 1,6 millió eurós beruházásról Tamás Ernő, Székelyvarság polgármestere elmondta, nagy reményeket fűznek hozzá, hisz amellett, hogy megkönnyíti a helyiek közlekedését, az út azok számára is csalogató lehet, akik Varságon telepednének meg.
Szombaton avatták az 1908-ban épült jegyzőlak helyén kialakított falumúzeumot is, ahol a községből összegyűjtött tárgyi emlékekből rendezték be a helyiségeket: a paraszti szobát, a jegyzőszobát, illetve a régi népi mesterségeket, használati tárgyakat bemutató nagytermet, az úgynevezett Varsági szobát. Tamás Ernő polgármester a megnyitón kiemelte: szeretnék, ha az épület az emlékezést szolgálná, hogy az unokák se felejtsék el, hogyan éltek nagyszüleik, dédszüleik. A polgármestertől megtudtuk, a Sóvidék-Hegyalja LEADER 50 ezer eurós pályázata tette lehetővé, hogy a varságiak megvalósítsák régi vágyukat, és falumúzeumot hozzanak létre. A múzeum azonban „olyan dolog, ami soha nincs kész”, jegyezte meg, szerinte ugyanis mindig van, amit fejleszteni. Utalt a polgármester arra, hogy továbbra is várják azokat a tárgyi adományokat, amelyek helyet kaphatnak a falumúzeumban.
A megnyitás pillanatában egyébként több mint száz tárgy volt kiállítva, a múzeum berendezését, illetve a néprajzi gyűjtést irányító Tamás Lenke elmondása szerint alig kilenc kellék maradt ki az eredetileg tervezettekhez képest.
Több saját használati tárgyat adományozott a múzeumnak például a helybéli Józsa Margit is, az 1969-ben szőtt ágyterítő és asztalterítő, valamint az általa készített párnák mind a tipikus varsági szobát bemutató helyiségben kaptak helyet. A kiállítás szervezője szerint egyébként minden adományozott tárgy mögött egy-egy emberi történet van, ilyenek például a Józsa Margit által adományozott párnák is, melyeket elmondása szerint anyósa ravatalára készített, de ott volt apósa, majd később férje ravatalán is.
Az 1900-as évek elején épült jegyzői lak egyébként iskolaként, orvosi rendelőként, sőt szülészetként is szolgált, utolsó éveiben pedig cukrászdának, kocsmának adott otthont. A zsindellyel fedett múzeum pincéjébe egyébként egy zsindelykészítő műhely kialakítását is tervezik.
A kulturális események, vagyis a fotó- és festészeti kiállítás mellett idén nagy hangsúly esett a sportrendezvényekre, a focibajnokság mellett új színfolttal is gazdagodott a varsági fesztivál, a sportolni vágyókat ugyanis futóversenyre hívták. Mint Györgyei Szabó Magdolna szervezőtől megtudtuk, 42 futó nevezett be a terepfutás egyéni, azaz 9 kilométeres szakaszára, míg a családi, 2,3 kilométeres távra 25-en neveztek. Ugyan nem a varságiak közül került ki a versenyzők zöme, a családi szakaszon több helyi futó is érmes helyre szaladt be.
A terepfutás levezető eseményeként Szabó Zoltán, azaz Kobra tartott előadást Föld körüli útjáról. Habár az élménybeszámolón a vízumszerzés rejtelmeitől a népek egymáshoz való viszonyáig nagyon sok érdekesség elhangzott, Kobra hangsúlyozta, előadásainak célja hirdetni azt, hogy az álmok mindig valóra válhatnak.
– Erről az útról én egy életen át álmodoztam, és amikor megtehettem, akkor meg is léptem. Egy csodálatos szabadság volt naplementékkel, napfelkeltékkel, emberi jóságról, emberi kézfogásokról szólt és a világ csodálatos dolgairól – foglalta össze előadásának lényegét Szabó Zoltán.
A szombati programban zsindelykészítő verseny is szerepelt, amelyen már természetesen a helyiek voltak többségben, de ugyancsak a helyiek mérték össze tudásukat a fesztivál vasárnapi favágó, valamint lovas ügyességi versenyein. Akinek pedig kevés volt bolygómezei zenés és táncos kulturális műsorokból, az a vasárnap esti bálban méltóképpen zárhatta le a háromnapos rendezvényt a helyi művelődési házban.

Berkeczi Zsolt

Kapcsolódó cikkek:

14,313RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb