2020, december 3, csütörtök.
custom_html_banner1

Hirdetés

Művészettel harcolnak Úzvölgyéért

Tizenhárom neves képzőművész csatlakozott az idei Mátyás József Alkotótáborhoz, Csíkszentmárton szívében. Az évek során hagyománnyá vált programnak ezúttal sem célja az alkotói szabadság korlátozása, a résztvevők mégis úgy döntöttek, hogy egy adott témára koncentrálnak. Vetró András szobrász lapunk érdeklődésére közölte: a széles körben felháborodást keltő úzvölgyi események mellett a képzőművészet sem mehet el szó nélkül, és a Csíkszentmártonban töltött pár nap alatt a magyar közösséget megborzongató történésekre igyekeznek reflektálni.

Vetró András. Szobrászművész alkotás közben Fotó: László F. Csaba

Újból képzőművészek né­pesítették be a Viri­dis-házat Csík­szent­már­ton­ban, ahol javában zajlik a Mátyás József Alkotótábor. Ottjártunkkor a jelen lévő képzőművészek már elkészítették a „kötelező” két alkotásukat, legalábbis erről árulkodtak az egymásra helyezett, illetve a falnak támasztott festmények, grafikák, domborművek. A tábori hangulat ezúttal sem nélkülözi a családias jelleget, az alkotók idén is barátokként tértek vissza Csíkszentmártonba.

S habár sokan közülük az alkotói szabadság megélését szeretik leginkább a Mátyás József Alkotótáborban, idén egészen rendhagyó módon saját maguknak szabtak feltételeket. Mint kiderült, nem véletlenül vannak jelen keresztek, fenyvesek és vészjósló fellegek a festményeken.
– Anélkül, hogy összebeszéltünk volna, minden jelen lévő úgy döntött, hogy Úzvölgyének állítunk emléket. Mi ezzel a gesztussal hajtunk fejet az őseink előtt, és állunk ki Gergely András polgármester mellett – jelentette ki Orth István festőművész, megjegyezve: ez a téma ott van a levegőben, és mindenki érzi azt, hogy foglalkoznia kell a botrányos temetőgyalázással.

Ez a téma senkit nem hagy hidegen
Hasonlóképpen vélekedik Bal­la-Móni Aranka festőművész is, aki Németországból érkezett Csík­szentmártonba. Mint mondta: végigkövette a katonatemető ügyét, és mélyen felháborodott az ott történtek miatt.
– Úgy érzem, hogy ez a téma senkit nem hagy hidegen, aki itt született. Én 33 éve élek Németországban, s habár a német média egyáltalán nem foglalkozott ezzel a témával, az interneten keresztül informálódtam, követtem a hazai sajtóértesüléseket. Mindenképp fel akartam dolgozni ezt a témát – közölte Balla-Móni Aranka, aki az Úzvölgyében kialakult szélsőséges helyzetet drámai színvilággal illusztrálta.
Ráduly Mária Piroska képzőművész szerint a hely szelleméből adódik a témaválasztás, de igazából mindenki úgy alkot, ahogy akar, nem vésték kőbe a feltételeket. Kiemelte: művészekként nem közömbösek az ilyen jellegű események iránt, és szeretnék kifejezni véleményüket az alkotás által.
Csutak Levente grafikus idén is részt vesz az alkotótbároban, a Hargita Népének nyilatkozva leszögezte: a televízióban követte végig az úzvölgyi történéseket, amelyeket katasztrófaként élt meg. A Brassóból érkezett művész Orbán Balázs alakját eleveníti fel a katonatemető ihlette alkotásán, emlékeztetve a székelység gyökereire, küldetésére.
– A képzőművészetre mindig is jellemző volt az, hogy a sajátos eszközeivel beleszólt a politikába. Amikor a kommunizmus idején a Brassói Lapok grafikai szerkesztője voltam többször kifejeztem a véleményemet, esetleges kritikámat a rajzaimmal, ilyenkor persze a megdorgálás sem maradt el. És most, amikor már nem tilos a véleményszabadság, természetesnek tartom azt, hogy művészekként kiálljunk az ilyen fontos ügyek mellett – fejtette ki Csutak Levente.

Tűrni, de meddig?
Orbán Endre festőművész is tiszteletét tette Csíkszentmártonban, mondván: fontosnak tartja azt, hogy a székelyföldi magyarok megmutatkozzanak, mert akik többségben vannak, így láthatják meg azt, hogy nemcsak ők élnek ebben az országban.
– Már korábban is foglalkoztunk Úzvölgyével. De azok után, ami az utóbbi hónapokban történt, aktualizálódott a téma, és mind fontosnak tartjuk, hogy foglalkozzunk ezzel – mutatott rá Orbán Endre.
Vetró András grafikus pofoncsapásként jellemezte a katonatemető ügyét, s habár szomorúnak tartja azt, hogy a táborban ilyen megrázó témát dolgoznak fel, mégis elengedhetetlennek gondolja a képzőművészet állásfoglalását.

– Mi festményeinkkel, szobrainkkal harcolunk Úzvölgyéért. Ne feledjük el, hogy államok, diktatúrák buktak meg gondolatok, eszmék hatására, és fontos az, hogy ne maradjunk csendben, fejezzük ki magunkat, érzéseinket. A művészet örök érvényű lehet, hiszen a jelennek, a múltnak és a jövőnek is üzenetet hordoz – ecsetelte Vetró András, aki szerint jobb lenne békében élni egymással, de ha már megtörtént a dráma, akkor bizony foglalkozni kell a magyarságot megborzongató történésekkel.

– Az, hogy imádkozva meg tudták fékezni az indulatokat Úzvölgyében, csodával határos. És itt nemcsak a román, de a magyar indulatokra is gondolok. Egyértelmű provokáció történt. A székely embert nem olyan könnyű csitítani, amikor leköpik, és káromolják. Tűrni kellett, de meddig? Most is ez a nagy kérdés – taglalta a grafikus, hozzáfűzve: a táborban készült alkotások nagyon beszédesekké váltak, minden ecsetvonásnak jelentősége, mondanivalója van.
– A művésznek nem az a dolga, hogy tényeket közöljön. Üzenetet kell átadjon. Mit jelent az égő kereszt egy Úzvölgyével kapcsolatos festményen? Hát azt, hogy nem lehet kitörölni, sem betonnal eltüntetni, ezt a Fennvaló bízta ránk, bennünk él – magyarázta Vetró András.
Gergely András polgármestert is sikerült megszólaltatnunk, aki a Mátyás József Alkotótábor szellemi atyja. Mint ismeretes, a művésztelepet először 2005-ben hozta létre az elöljáró, aki a tábor csekefalvi születésű névadójának emléket állítva gyarapítja a helyi kortárs gyűjteményt is. A tábor végén ugyanis a részt vevő művészek két alkotásukat a településnek adományozzák.
Az idei tábor kapcsán elmondta: magától értetődőnek tartja azt, hogy a jelenlévőket megérintették az úzvölgyi történések.

– Minden józan gondolkodású emberre hatással van mindaz, ami ott történt. Eszement volt az egész. Az alkotókra nézve azért visszás ez a helyzet, mert ők arra törekednek, hogy valami szépet hozzanak létre, Úzvölgyéről viszont nem sok szépet lehet elmondani – jegyezte meg Gergely András, hangsúlyozva: minden halott katonának jár a tisztelet, de a román nacionalisták botrányos viselkedése nem nevezhető tiszteletadásnak.
A katonatemető ihlette alkotásokból augusztus 3-án, szombaton délben nyílik tárlat a sportközpontban, ahol Balla-Móni Aranka, Csutak Levente, Simó Enikő, Orbán Endre, Vetró András, Orth István, Vetró Bodori Zsuzsanna, Xantus Géza, Ábrahám Jakab, Siklódi Ferenc, Sárpádki Zoltán, Márton Árpád és Ráduly Mária Piroska alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők.

Keresztes Bea

Előző cikkÚj hidak épülnek
Következő cikkA harmadik padlódeszka

Kapcsolódó cikkek:

14,239RajongókTetszik
0FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb