Műfajok és művészeti ágak közötti határátlépések

Beszélgetés Tódor Erika-Máriával és Pieldner Judittal

49

A Köztes terek című háromnyelvű nemzetközi konferencián – amelyet az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában szerveztek április 26–27-én – nyolc ország 140 előadója mutatta be kutatási eredményeit. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) társszervezésében megvalósuló konferenciát a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományok Tanszékének Kultúraközi Kölcsönhatások Kutatóközpontja hirdette meg, központi témaként a köztes tereket jelölve meg a bölcsészettudományok különböző kutatási területeihez kapcsolódva. Az eseményről a Humántudományok Tanszék oktatóit kérdeztük, Tódor Erika-Mária tanszékvezető egyetemi docenst, valamint Pieldner Judit egyetemi docenst, a Kultúraközi Kölcsönhatások Kutatóközpontjának vezetőjét.

SapiNépe: Miért fontos a műfaji, művészeti ágak közötti határátlépéseket, kontaktus-jelenségeket, idegenképeket, nyelvi átjárásokat a köztes terek összefüggésében kutatni?

Tódor Erika-Mária: A konferencia egy tanszék életében a közös gondolkodás és a tudomány ünnepe is, hiszen ilyenkor adódik alkalom arra, hogy bemutassuk és megvitassuk azokat a sajátos kutatási kérdéseket és eredményeket, amelyek a tanítás mellett meghatározzák az oktatók munkáját, de a tanszék egyéni arculatát is. Az idei konferencia témája interdiszciplináris megközelítést szorgalmazott, és a kiírással lényegében továbbgondoltuk mindazokat a kutatási eredményeket, amelyek az elmúlt időszakban tanszékünk különböző kutatási területein megfogalmazódtak: a két- és többnyelvűség, a nyelvek elsajátítása, az imagológia, a fordítás és interkulturális közvetítés, az intermedialitás kérdésköreiben.

Tódor Erika-Mária Fotó: Szőke Zsuzsa

Pieldner Judit: A konferenciánk felhívásában azt a gondolatot fogalmaztuk meg, hogy az utóbbi időszakban a humántudományok számos kutatási területén – irodalom-, nyelv-, kultúra- és médiatudományokban – a figyelem egyre inkább a jelenségek közti kapcsolatokra, interakciókra, az átmenet formáira irányul, hiszen egyrészt ebbe az irányba tartanak a világ dolgai: a korunkat meghatározó globalizációs folyamatok, a digitális médiumok, a társadalmi mobilitás különböző formái nyomán az irodalmi beszédmódok, a nyelvek és kultúrák közötti érintkezés módozatai is változnak, amelyeket a kutatónak figyelemmel kell követnie. Másrészt pedig létünk alaptapasztalata számtalan vonatkozásban a köztesség. Ennél fogva olyan téma, amely sokféle szempontból közelíthető meg, és erre kínáltunk lehetőséget, hogy ki-ki a maga kutatási témáját próbálja ehhez a problémafelvetéshez igazítani, e szerint újragondolni.

Pieldner Judit

SapiNépe: Milyen szempontokat követve alakították ki a panelbeszélgetéseket, csoportosították az előadásokat?

Pieldner Judit: Mivel háromnyelvű konferencia volt, nemcsak témák, hanem nyelvek szerint is csoportosítanunk kellett a szekció­előadásokat. A szekciók témái eligazítanak, hogy milyen vonatkozásban merült fel a köztes tér gondolata a konferencián. Néhány példát említenék: kultúraközi terek, kisebbségi közösség; kétnyelvűség, többnyelvűség, nyelvelsajátítás; kulturális hibriditás; nyelv, tér, emlékezet köztes terei; a köztesség alakzatai az irodalomban, a köztesség formái a filmben; a fordítás köztes terei; magas és populáris irodalom; irodalomtanítás, olvasásszociológia; vidékfejlesztés, transznacionális migráció; identitásformák és nyelvhasználat a virtuális térben.

SapiNépe: Megnevezhető-e köz­ponti téma?

Tódor Erika-Mária: Az idei konferencián a központi téma tulajdonképpen a köztességek feltárása volt, amivel azt akartuk hangsúlyozni, hogy a dolgok értelmezésében az egyes tudományterületek által kialakított szemléletet az átfogó összefüggéskeresésnek kell kiegészítenie, és ebben az összegző látásmódban jelentős szerepet tölthetnek be éppen a humán tudományok, a nyelvek és kultúrák tudománya. Tulajdonképpen a kisebbségi lét is ilyen határon levés: a kisebbségi számára ez nemcsak teória, hanem mindennapi praxis. A határok nem élesek, folyamatosan áthelyeződnek, átértelmeződnek, és ami az egyén identitását gazdagíthatja, nyitottá teheti az én és a másik absztrakt tereinek megértésére, ugyanaz el is bizonytalaníthatja, válságba sodorhatja. Ezekkel a határhelyzetekkel rendkívül sok irodalmi, filozófiai, társadalomtudományi kutatás foglalkozik: tárgyuk ugyanaz, csak más-más eszközzel dolgozzák fel.

Pieldner Judit: Ez is köztes tér, ami a konferencián a különböző diszciplínák és kutatási témák között kialakul, ebből alakulnak az izgalmas, továbbgondolásra inspiráló beszélgetések.

Gál Szilvia

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.