Most a zöldségen volt a sor

38

Egyre gyakrabban hallani arról, hogy felerősödik az a folyamat, miszerint az előrejelzettnél nagyobb inflációra lehet számítani. Erre utalt a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu (a felvételen) is a múlt héten, amikor is bejelentette az alapkamat megemelését.

Tegnap szembesülhettünk a tényekkel, azaz a fogyasztási árak alakulására vonatkozó adatokkal, azokkal, amelyeket január hónapra vonatkozóan hozott nyilvánosságra az Országos Statisztikai Intézet (INS). Kezdenénk azzal, hogy a januári fogyasztói árak a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,8%-kal növekedtek, az utóbbi 12 hónap során pedig a fogyasztói árak átlagos rátája 1,10%-os volt. Ennél is többet mond az a számadat, miszerint 2017 januárjához viszonyítva a múlt hónapban az élelmiszerek árai 3,79%-kal emelkedtek, az ipari áruké pedig 6,23%-kal. A múlt havi fogyasztói árindex 104,32%-os volt a 2017 januárihoz képest. Ilyen körülmények között pedig nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt 12 hónap folyamán drágulási árhullám vette kezdetét, s azt nemigen lehet megállítani. (Amúgy a jegybank ügyvezető tanácsának ama döntése, miszerint megemelte az alapkamatot 2%-ról 2,26%-ra, azt a célt követte, hogy mérsékelődjön az infláció.)
Visszatérve a tegnap nyilvánosságra hozott statisztikai adatokra, utalnunk kell arra, hogy néhány áruféleség esetében jelentős mérvű drágulás következett be. Ezek között említhetjük a zöldségféleségeket és a zöldségkonzerveket, amelyek a megelőző hónaphoz viszonyítva 3,23%-kal drágultak, vagy a friss gyümölcsöket, amelyek 3,10%-kal kerültek többe. A többi élelmiszerféleségek esetében ugyancsak drágulás következett be, de azok egyike esetében sem haladta meg a 0,5%-ot.
Kedvező fordulat következett be a tojás esetében, amely közel 2%-kal volt olcsóbb, mint decemberben, és a cukor esetében is némi árcsökkenés következett be.
Az nemigen okoz meglepetést, hogy az üzemanyagok árai tovább emelkedtek, nevezetesen újabb 2,42%-kal. Az viszont igen, hogy 2,30%-kal drágult a villamos energia, 3,79%-kal a földgáz és 2,14%-kal a távfűtés. Mindhárom esetében várható volt drágulás, a meglepetést viszont az arányok jelentették. Egyébként mind a négy termékféleség esetében a dolgok ilyenszerű alakulása egyrészt összefüggésbe hozható a kőolaj világpiaci árának alakulásával, másrészt pedig a lej/euró árfolyam kedvezőtlen alakulásával. (Ez utóbbinak tulajdonítható jobbára az is, hogy a légi közlekedés 1,45%-kal drágult.)

Kételyek lehetnek…
Az INS közleménye eltér a szokásostól, s ez mindenképp furcsállandó. Az eddigi gyakorlat szerint a sajtóközleményhez mellékelt táblázatokban fel volt tüntetve az is, hogy a különböző termékféleségek árai miként alakultak (százalékarányban kifejezve) a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva. Most ez a szemléletes és sokatmondó számsor eltűnt a táblázatból. Az inflációról lévén szó, megemlíthetjük azt is, hogy arra vonatkozóan néhány nappal ezelőtt a Román Nemzeti Bank is ismertette a maga jelentését. Abban többek között utalás volt arra, hogy a fővárosban egy liter tej 2,7 lejbe kerül. Ez a számadat köszönő viszonyban sincs a valósággal, azaz azokkal az árakkal, amelyeken a pasztörizált tej megvásárolható a nagyáruházakban. Az ármonitor szerint Bukarestben ugyan valóban lehet vásárolni a szóban forgó áron tasakos tejet, amely lejárati határideje 72 óra, s amelyet a használati utasítás szerint azon nyomban fel is kell főzni. Amúgy az üzletekben – mármint a fővárosi üzletekben – a legolcsóbb tejár 2,84 lej/liter, van olyan is, amely 3,04 vagy 3,69 lej literenként, de olyan is, amelynek ára 5 lej/liter. A „vastehén” esetében a tejár 3,5 lej/liter, az őstermelők pedig a fővárosi piacokon 3 lejes áron kínálják a tej literét. Akkor honnan a jegybanki jelentésben szereplő 2,7 lejes tejár?
A kérdésre úgymond válaszoltak a jegybank illetékesei, akik azt hangoztatják, hogy jelentésüket az Eurostattól származó információk alapján állították össze. Nem kívánunk senkivel sem vitatkozni, de ha ilyen és ehhez hasonló „információk”, számadatok kerülnek be a hivatalos statisztikákba vagy jelentésekbe, akkor elgondolkodhatunk például azon is, hogy mennyire megbízható és valós az inflációra vonatkozó sajtóközlemény.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.