Módosult a jogszabály: Nincs átadás közművesítés nélkül

30

Évtizedek óta megszokott látvány, hogy a lakótelepeken átadott tömbházakba ugyan megkezdődött a várományosok beköltözése, de a területrendezés még évek múltán sem finalizálódik, vagy az, hogy a közműszolgáltatások „rögtönzött” megoldások révén biztosítottak. Ez utóbbi okán számos probléma merült fel, beleértve károkozásokat, sőt halálos kimenetelű tűzeseteket is. Ezentúl lehet, hogy másképp lesz, mert egy minap hatályba lépett törvény révén a használatba adás feltétele nem csupán az építkezési munkálatok finalizálása, hanem a közműszolgáltatások végleges biztosítása is kötelező lesz.

Az építmények átvételével és használatba adásával kapcsolatos feltételekről az építkezések minőségére vonatkozó, utólag módosított és kiegészített 1995/10-es törvény, valamint az építkezési munkálatok kivitelezésének engedélyezésére vonatkozó, utólag módosított és kiegészített 1991/50-es törvény rendelkezik. (Ez utóbbi ugyan közvetett értelemben, nevezetesen az engedélyezteti eljárások vonalán.) A használatba adás kapcsán tapasztalt rendellenességek, mi több, tarthatatlan állapotok okán a múlt esztendőben 13 honatya (köztük az RMDSZ-es Erdei Doloczky István és Seres Dénes) támogatásával törvényjavaslatot nyújtott be a liberális Florin Claudiu Roman. A megindokolási szövegrészben többek között utalás volt arra, hogy az építkezések minőségére vonatkozó törvénybe be kell építeni egy olyan előírást is, amelyben szerepel az a kötelezettség, miszerint a majdani építményhez tartozó közműhálózatokat meg kell valósítani az építkezési engedély kibocsátása előtt. Ugyanakkor a közműszolgáltatókat arra kellene kötelezni, hogy az építkezési engedély kibocsátása előtt megszerezzék a hálózatokra való rákötésekre vonatkozó engedélyeket, ugyanakkor a bekötési munkálatokat az arra feljogosított építőkkel megkötött szerződések alapján kellene kivitelezni, tiszteletben tartva a bekötési szerződésekben előírt határidőket. Mindez be is „illesztődött” a szóban forgó törvényt módosító törvénybe, amelyet az elmúlt esztendő júniusában kezdeményeztek. Annak ismertetésére a képviselőház állandó bürójában 2019. október 28-án került sor, elfogadására pedig december 18-án, méghozzá 281 szavazattal, az ellen csupán egyetlen képviselő szavazott, 14-en tartózkodtak. (A törvénytervezet kapcsán megjegyeznénk azt is, hogy azt kedvezőtlenül véleményezte a Dăncilă-kormány.) A Hivatalos Közlönyben január 8-án megjelent és január 11-től hatályossá vált 2020/7-es törvényről van szó, amely révén újólag módosították és kiegészítették az építkezések minőségére vonatkozó 1995/10-es törvényt, valamint az építkezési munkálatok kivitelezésének engedélyezésére vonatkozó 1991/50-es törvényt. A jogszabály átolvasásából többek között az derül ki, hogy ettől arrafele az épületeket/építményeket csak a közműhálózatokra való végleges rácsatlakozás után lehet átvenni és használatba adni. Ez újdonságszámba megy, ennek okán került sor a már említett 1995/10-es törvény egyes előírásainak a módosítására. Így például a törvény 20-as szakaszának két bekezdése is kiegészült a beruházó kötelezettségeire és felelősségvállalására vonatkozóan: egyrészt az eddig is kötelező különböző akkordok, véleményezések és engedélyezések megszerzésén túl kötelező módon gondoskodnia kell az út ügykezelőjétől megszerzendő ama engedélyről, amely szükségeltetik az infrastrukturális közműhálózatokra való rácsatlakozás végett. Továbbá az építkezési engedélyben szereplő munkálatok befejezésénél esedékes átvételre csak a bekötési/rácsatlakozási munkálatok átvételével egyidejűleg kerülhet sor, függetlenül attól, hogy tömbházlakásokról vagy egyéni lakóházakról van-e szó. Egy másik módosított bekezdés értelmében, amennyiben adott építmények műszaki véleményezéséről (avizare) van szó, a közműberendezések és -hálózatok tekintetében külön műszaki dokumentáció szükségeltetik. A lakást a tulajdonosnak csak azután lehet átadni, miután sor került minden egyes építkezési munkálat átvételére, valamint az engedélyezett és végleges bekötések/rákapcsolódások üzembe helyezésére. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezentúl semminemű improvizáció, ideiglenes megoldás nem megengedhető, s a használatba adásra mindaddig nem kerülhet sor, míg a különböző közműszolgáltatások tekintetében nincs végleges megoldás. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a kötelezettségek egyaránt vonatkoznak a befektetőre (ingatlanfejlesztőre), valamint az építmény tulajdonosára is.

„Simább” eljárás…
Az 1991/50-es törvényt illetően: belekerültek olyan előírások, amelyek révén folytatódik az engedélyeztetési eljárás leegyszerűsítése, mindenekelőtt a különböző hálózatokra való rákötési munkálatok engedélyeztetése tekintetében. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra, hogy e tekintetben ezelőtt jó két hónappal is megjelent egy hasonló jellegű törvény, a 2019/193-as, amely értelmében a közműhálózatokra való rácsatlakozási és bekötési munkálatok engedélyezésénél fel lehet használni azokat a véleményezéseket és akkordokat, amelyek kibocsátására az építkezési munkálatok engedélyezési eljárása keretében került sor. Amúgy a mostani új törvény értelmében az építkezési engedély az alapmunkálatokra vonatkozik, és azokra a munkálatokra, amelyek a kivitelezés megszervezésével kapcsolatosak, a dokumentáció kibocsátásától számított legfeljebb 30 napon belül. Egy újonnan beépített bekezdés értelmében az épületekre, a gazdasági melléképületekre, valamint a föld szintjén elhelyezendő fotovoltaikus rendszerekre nem szükséges építkezési engedélyt kiváltani, de be kell tartani a hatályos törvényes előírásokat és előzetesen értesíteni kell a helyi közigazgatási hatóságokat. Az is újdonság, hogy a törvényes előírások áthágásával kibocsátott építkezési vagy lebontási engedélyeket ezentúl nem nyilváníthatja semmisnek a prefektus, hanem a törvénynek megfelelően a közigazgatási bíróságoknál kell kezdeményezze az arra vonatkozó bírósági eljárást.

Egységes akkord
A törvény módosított 45-ös szakasza értelmében a megyei és a megyeszékhelyi szintű helyi közigazgatási hatóságok kötelesek a szakstruktúrák keretében megszervezni egy úgynevezett egységes akkord bizottságot (comisia pentru acord unic – CAU) , amely arra hivatott, hogy fizetség ellenében és a törvény feltételei közepette az érdekelt személy kérésére kibocsássa azon véleményezéseket és akkordokat, amelyek szükségesek az építkezési munkálatok elvégzéséhez az egységes akkord révén. A kérelmezőnek vagy az általa felhatalmazott személynek lehetősége van közvetlenül beszereznie a véleményezéseket és az akkordokat a műszaki dokumentáció benyújtása előtt, de ezt megteheti a CAU közreműködése révén is. A CAU hatáskörét azon szervezési és működési szabályzattal állapítják meg, amelyet a polgármester vagy a megyei tanács elnöke rendeletével hagynak jóvá. Arról, hogy a CAU keretében kiknek is kell tevékenykedniük, ugyancsak rendelkezik a törvény, pontosabban az abba beépített 10 új bekezdés. Idetartozik az is, hogy a törvény hatályba lépésétől számított legfeljebb 60 napon belül, azaz legkésőbb március 9-ig azok a helyhatóságok, amelyek kötelesek megszervezni a CAU-t, valamint a véleményezés-kibocsátási intézmények fel kell kerüljenek a www.edirect.e-guvernare.ro honlapra.

Hecser Zoltán

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.

Ez a weboldal Cookiekat használ a felhasználói élmény javítása érdekében Elfogadom Részletek