Módosulhat-e vagy sem a helyi adózás rendszere?

55

Az elmúlt esztendő végén, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettségek átruházásával egyidejűleg 16%-ról 10%-ra fog csökkenni a jövedelmi adó, különböző „forgatókönyvek” láttak napvilágot a helyi költségvetések kiegyensúlyozási lehetőségeivel kapcsolatosan is. Igen, mert a szóban forgó adókulcs mérsékelése nyomán a területi-közigazgatási egységek költségvetéseinek egyik bevételi forrása ugyancsak elapadt. Ez utóbbi az idei állami költségvetés elfogadása során, illetve azt követően ténylegesen is megmutatkozott, ám a felvázolt „forgatókönyvek” egyikét sem sikerült „színre vinni”. Most akár ködösnek is minősíthető „mozgolódásról” hallani, illetve vitatható elképzelésekről…

Robert Negoită: Madagaszkárba küldene, ott nincs helyi adó…

Az állami költségvetés elfogadását követően nyilvánvalóvá vált, hogy a területi-közigazgatási egységek túlnyomó többségében finanszírozási gondok jelentkezhettek, mint ahogy jelentkeztek is. Ugyanakkor a törvény szövegében az is szerepel, hogy a költségvetés-kiigazításkor megpróbálnak „gyógytapaszt” találni a költségvetési „sebek” behegesztése végett. Időközben megjelentek olyan kormányhatározatok is, amelyek révén egyes helyhatóságok számára sikerült pótlólagos költségvetési alapokat kiutalni. Egyelőre ki így, ki úgy próbálkozik, s egy nemrégiben elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében szélesre nyílt a helyi költségvetések többletének bármilyen célra való elköltése előtt. Ugyanakkor úgymond könnyebbé vált a területi-közigazgatási egységek számára kölcsönök lehívása az állami kincstártól, viszonylag előnyös feltételek közepette. (Egyébként a kormánynak ezen utóbbi meglátását az érintettek egy része, valamint egyes közpénzügyi szakértők ugyancsak vitatják, illetve kétségbe vonják.) Ugyanakkor megemlíthetjük azt is, hogy már az elmúlt esztendő végén, elvi síkon felvetődött a helyi adók és illetékek megemelésének a lehetősége, s erre vonatkozóan meg is fogalmazódtak ilyen vagy olyan elképzelések. Az elmúlt hetek során ismét felszínre kerültek ilyen jellegű elgondolások, illetve kiszivárogtak bizonyos értesülések.

A minisztérium pontosít…
E hónap elején amolyan vészharangot kongatott meg a liberális párt egyik képviselője, Florin Claudiu Roman (de nem csak), aki azt hangoztatta, hogy a főváros 3-as kerületének polgármestere, Robert Negoiță részéről olyan módosítások továbbítódtak a minisztérium felé, amelyek értelmében az épületadót országos szinten „kitolnák” a maximális kvótára, azaz 0,2%-ra. Ennek a javaslatnak a címzettje a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium volt. Az ellenzéki liberális párt részéről az is elhangzott, hogy a kormányzat az épület- és területadók megemelésére készül, s jelenleg folyamatban van a helyi közpénzügyi törvénykönyv kidolgozása, s annak előírásai közt fognak szerepelni a megemelt adószintek is. Állítólag Negoiță nem polgármesteri minőségében, hanem a Romániai Municípiumok Egyesületének elnöki minőségében rukkolt ki az épületadók megemelésével, s napvilágot láttak olyan – meg nem erősített – értesülések is, miszerint a lakóépületek esetében azok kvantuma a jelenleginek a háromszorosára emelkedne, a másabb rendeltetésű épületek esetében pedig a hatszorosára. Az elmúlt héten Negoiță nem erősítette meg ezt az értesülést, de határozottan nem is cáfolta meg. Ugyanakkor azt mondta, hogy ő és egyesületbeli kollégái „egy egységes megadózást” támogatnak. Most „halkabban” beszélt, de nem is olyan régen a következőket mondta: „Aki nem akar adókat fizetni, az menjen Madagaszkárba… Menjen oda lakni, de ott nincs sem egészségügyi, sem pedig tanügyi rendszer, nincs infrastruktúra, nincs szociális gondozási rendszer. Ha nem akartok illetékeket és adókat, menjetek oda. A civilizált világban illetékek és adók vannak”. Ebből a megnyilatkozásából nemigen derül ki, hogy mit is akar a municípiumok „elnöke”, de más forrásokból származó értesülések szerint is terítékre került a helyi adók, mindenekelőtt az épületadó szintjének az esetleges megemelése. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra (is), hogy e hónap elején a régiófejlesztési miniszter által aláírt átiratot továbbították az ország minden egyes polgármesteri hivatalának, s az a dokumentum egy kérdést is tartalmaz, arra vonatkozóan, hogy egyetértenek-e a jelenlegi adórendszer fenntartásával vagy azzal, hogy országos szinten bevezetésre kerüljön egy egységes kvóta, kvóta, amelyet a helyi tanács szavazata révén ki lehet majd „adjusztálni”. A választ a polgármesteri hivataloknak a szaktárcához március 10-ig kellett (volna) megküldeni. Erről az átiratról szinte megmagyarázhatatlan módon nem értesült a közvélemény, és a helyhatóságok sem verték dobra, hogy válaszút elé állította őket a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium.
Az ellentmondásos értesülések kapcsán az elmúlt hét végén, pontosabban március 16-án a szaktárca egy pontosítást hozott nyilvánosságra. Az tulajdonképpen a majdani helyi közpénzügyi törvénykönyvre vonatkozik. Nos, ebben a pontosító jellegű közleményben többek között az áll, hogy téves és rosszindulatú információk láttak napvilágot. A valós helyzetismeret érdekében a pontosításban utalás van arra, hogy a helyi közigazgatás négy érdekképviseleti struktúrájának elvárása a helyi közpénzügy területeinek az egységes, koherens és hatékony szabályozása, beleértve a helyi adókat és illetékeket, valamint a helyi adóeljárást is. Továbbá utalás van arra is, hogy a kidolgozás alatt álló törvénykönyv-tervezetben továbbra is az Adótörvénykönyvben feltüntetett adósávok szerepelnek, nevezetesen a lakóépületek esetében 0,08% – 0,2% és a másabb rendeltetésű épületek esetében 0,2% – 0,1%. Ugyanakkor a szaktárca részéről elismerik, hogy létezik egy olyan javaslat, amely szerint egységes szintű adót vezetnének be, s amihez mindegyik területi-közigazgatási egység hozzátoldhatna egy addicionális kvótát. Ezt a javaslatot meg fogják vitatni azon munkacsoport keretében, amelyet a szaktárca szintjén hoztak létre a majdani helyi közpénzügyi törvénykönyv kidolgozása végett. Ezek szerint úgy félszájjal a minisztérium illetékesei is elismerik, hogy van egy olyan módosító jellegű javaslat, amely esetleges elfogadása nyomán megemelkedhetnek a helyi adók, mindenekelőtt az épületadó.

Cáfol a pártelnök…
Hétfőn fővárosi újságírók rákérdeztek a kormánypárt elnökére is a meglebegtetett adómódosítás kapcsán. Arra vártak választ, hogy miként vélekedik a tervezetről, a helyi adók és illetékek esetleges megemelésére vonatkozó elképzelésről. Íme, Liviu Dragnea válasza: „Soha sem értettem egyet azzal és ezután sem fogok olyan jogszabály-módosítást támogatni, például egy olyan törvényt, amely megemelné a helyi adókat és illetékeket. Én ilyesmit nem támogatok és a PSD sem fog ilyesmit támogatni, mert arra nincs szükség”. Továbbá meglepetésének is hangot adott: „Én most értesültem erről, és meg vagyok győződve arról, hogy Dăncilă asszonyság sem volt eddig erről tájékoztatva. Amikor ilyesmi érkezik a kormányhoz, biztosra veszem, hogy Dăncilă asszonyság tárgyalni fog velünk, a koalíción belül. Ismereteim szerint ő sem támogat ilyesmit”. Amúgy ingerülten válaszolt az újságírók kérdéseire, s ez talán azzal is magyarázható, hogy az újságírók többször is azt hangoztatták, hogy a párt csúcsvezetése egyik tagjának, Robert Negoițának az elképzeléseiről van szó. Némileg mesterkéltnek tűnt a pártelnök „tájékozatlansága”, annál is inkább, mert az utóbbi napok, hetek során ilyen-olyan forrásokból különböző értesülések láttak napvilágot a helyi adókkal kapcsolatosan, s azokat kommentálták párttársai is. Ugyanakkor nehezen hihető, hogy hozzá nem jutott el semminemű információ a kormányzati illetékesektől. Arról nem is beszélve, hogy egy hasonló jellegű törvényjavaslat, illetve törvénytervezet már bekerült a parlamenti körforgásba: a múlt hónap elején két liberális honatya által megfogalmazott törvényjavaslat a képviselőház szakbizottságai elé került. Igaz, abban az szerepel, hogy a jogi személyiségű entitások tulajdonában lévő nem lakás jellegű épületek esetében helyezzék „piaci alapokra” a megadózást. Mi több, úgy tudni, hogy időközben kikérték a Felértékelők Országos Egyesülete (ANEVAR) illetékeseink a véleményét is.
Nem áll szándékunkban végkövetkeztetést levonni, de a jelek szerint valószínűsíthető, hogy igenis valamilyen irányban elmozdulhatnak a helyi adók, pontosabban az épületadók. E tekintetben pedig úgy is fogalmazhatnánk, hogy az illetékes szaktárca, a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium sem véglegesítette a maga álláspontját, ilyenképpen pedig a helyi közpénzügyi törvénykönyv tervezetét sem finalizálhatta. Ugyanakkor a parlamentben is van egy olyan törvényjavaslat, amelynek sorsa egyelőre nem látszik eldőlni, de amely ugyancsak az épületadó kérdéskörét érinti, méghozzá közvetlenül. A fentebb vázoltak tükrében csak azt mondhatjuk, amit a közmondás: „szél fúvatlan nem indul”…

Hecser Zoltán

A cikk a Hargita Népe március 21-i számában jelent meg.

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.