Mitől lett skorbutos egy középkori székely falu népe?

53

Jelentős nagyságrendű tudományos kutatómunka zajlik már negyedik éve Udvarhelyszéken. Székelyudvarhelyen jelenleg is hatvan, különböző országból érkezett antropológus egyetemi hallgató tartózkodik, és helyi régészek vezetésével kutatják a székelyek múltját, köszönhetően annak a nagyszabású projektnek, amelyben a Haáz Rezső Múzeum és a kanadai Archeological Techniques and Research Centre nevű kutatóintézet dolgozik együtt. Az itteniek lehetőséget adnak a terepmunkára, ők pedig a korszerű technológiát és az anyagiakat adják hozzá.

antropologusok_3
Miről árulkodnak a csontok? Terepmunka a Városfalva mellett feltárt temetőben

Gőzerővel zajlik a projekt: idén már kilenc héten keresztül, három, egyenként háromhetes turnusban dolgoznak itt a Kanadából, Új-Zélandról, az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából érkező antropológushallgatók, az öt évre szóló kutatást teljes egészében a kanadai tudományos intézet finanszírozza. Egyidejűleg két területen zajlik a munka: egyik csoport régészeti ásatásokkal foglalkozik, másik, az antropológiai munkát végző csapat a feltárt leleteket elemzi.

Terepmunka Patakfalván és Városfalván
Telekfalva, Fenyéd, Lövéte, Bögöz után a patakfalvi középkori templom és temető feltárásán dolgoznak már harmadik éve, idén itt be is fejeződik a munka. A másik helyszín Városfalva. Ez újdonságnak számít, hiszen nem egy templom körüli temetőről van szó, az ásatás során előkerülő leletanyag vizsgálata izgalmas kérdésekre ad majd választ.
– A hagyomány szerint 1509-ben a székely lázadás egyik csatája zajlott a környéken, és ide temették el az elesetteket. A Városfalva bejárata előtti halmot a hetvenes években a múzeum akkori munkatársai már kutatták, és valóban találtak emberi csontmaradványokat. Sófalvi András kollégámmal néhány éve mi is megvizsgáltuk a helyszínt, és mi is találtunk emberi csontokat. Ezt követően döntöttünk úgy, hogy ezt a temetőt is bevonjuk a projektbe, hiszen akkor még azt gyanítottuk, hogy csatában elhunytak temetkezési helyéről van szó, ami antropológiai szempontból nagyon izgalmas lett volna. Közben kiderült, hogy nem tömegsírra, hanem az önálló temetkezésekre bukkantunk, ahol nagyon sok a gyereksír – mesélte Nyárádi Zsolt, a Haáz Rezső Múzeum régésze.
Rövid idő alatt rendkívül gazdag leletanyag került elő: pénzérmék (ezek behatárolása még folyamatban van, de valószínűleg a XVI. század második feléből származnak), pecsétgyűrűk, aranyozott ezüst nyakdíszek, pártatöredékek. Nyárádi azt mondja, hogy az egyik feltételezés szerint a reformációt követően, ahogy széthullott az addigi egyházi berendezkedés, tulajdonképpen a falu temetőjét alakították itt ki (Városfalvának ugyanis nem volt középkori temploma), ami addig működött, amíg – a XVII. század második felében – sikerült felépíteni a templomot, és mellette kialakítani a temetőt. A másik feltételezés szerint egy járványtemetőt találtak – a végleges választ épp az antropológiai kutatások adhatják meg.

Miről mesélhetnek a leletek?
Az egykori UCECOM iskolaépületében kialakított, korszerűen felszerelt laboratóriumban egy másik csoport tisztítja, tanulmányozza és dokumentálja a kiásott csontokat. Idén Fenyéd középkori temetőjéből kikerült leletanyagot vizsgálják. A maradványok részletes elemzése itt zajlik Székelyudvarhelyen, majd 3D-s szkennerrel az érdekesebbeknek talált csontvázakat szkennelik, hogy külföldi kutatóközpontokban további méréseket végezhessenek el rajtuk, ugyanakkor a csontokból – például a fogakból – apró mintákat is vesznek, szintén további vizsgálatok céljából.
– A kutatások segítenek megérteni a középkorban, az újkor elején élt székelyek világát. A csontok főleg az akkori életmódról, betegségekről, táplálkozási szokásokról árulkodnak – jegyezte meg Nyárádi Zsolt, majd egy példát is megemlített.
– Először a telekfalvi anyagból, majd a bögözi leletekből skorbutra utaló jeleket találtunk. Nagyon izgalmasnak ígérkezik annak a vizsgálata, hogy az egykori falusi közösségekben hogyan alakulhatott ki ez a hiánybetegség. A leletek keltezése és tudományos elemzése, az összehasonlító vizsgálatok után például kimutatható majd, hogy a jelenségnek van-e kapcsolata háborúkkal vagy éhínséges idősza­kokkal – mondta a régész.
Időközben elkezdődött a feltárt és megvizsgált leletanyag tudományos feldolgozása, összehasonlítása is. Az Egyesült Államokban például Jonathan Bethard neves kutató diákcsoportjával olyan rangos tudományos konferenciákon mutatott be már részleteket, kiemelt érdekességeket erről a nagyszabású projektről, ahová csak az antropológus szakma krémjének van betekintése, és ahová csak a legjobbakat hívják meg. Két éve a Haáz Rezső Múzeumban is tartottak egy házi konferenciát.
– A későbbiekben mindenképp szeretnénk a helyi emberek számára is elérhetővé tenni a kutatási eredményeket, hazai tudományos lapokban, múzeumi kiadványokban fogunk ezekről magyar nyelvű értekezéseket közölni – ígérte Nyárádi Zsolt.

Mindkét félnek hasznos az együttműködés
Több évszázadra kiterjedő kutatásról van szó, hiszen a középkori temetők feltárásából származnak a leletek, ezeket a sírkerteket viszont gyakran sokkal tovább, adott esetben még az újkorban is használták. A két intézmény együttműködése mindkét fél számára igen fontos: míg a múzeum anyagiak hiányában szinte biztos, hogy nem tudna ennyire átfogó elemzést végezni, addig a kanadaiak a nálunk még feltárásra váró, gazdag emberi leletanyagnak örülnek – mondta Nyárádi Zsolt, a helyi múzeum régésze. Rendkívül hasznos szakmai gyakorlat ez az antropológushallgatóknak, hiszen saját hazájukban általában erre nem kerülhet sor: az Egyesült Államokban, Kanadában például szigorú szabályozások vonatkoznak az ásatásokra, a régi csontok „megbolygatására” (javarészt az őslakosság, az indiánok temetkezési helyeiről lenne szó). Gyakorlatilag annak, aki betekintést akar nyerni abba, hogy miként is néz ki egy többrétegű több száz éves temető, annak Európába kell jönnie – tudtuk meg a múzeum régészétől. Ugyanakkor a nemzetközi projekt a Haáz Rezső Múzeum tudományos presztízsét is növeli, hiszen a kutatások folyamatáról, az eredményekről angol nyelvű szakkiadványokban jelennek meg beszámolók, de a dokumentált anyagot – mint fentebb írtuk – nemzetközi tudományos konferenciákon is bemutatják. A továbbiakban pedig számos összehasonlító vizsgálatot is lehetővé tesz a hatalmas nagyságrendű begyűjtött információ, és további kutatások kiindulópontja lehet.

Asztalos Ágnes

Akár ez is tetszhet

Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.